Az új eszközöket bemutató videó a társaság hivatalos YouTube oldalán nézhető meg Az előjelző autókat igénylő, hagyományos táblás terelési módszerhez képest ez az előjelzés kisebb humán erőforrást igényel, ezzel is védve a dolgozókat, továbbá a virtuálisan megjeleníthető, animált jelzésképeknek köszönhetően sokkal feltűnőbb és könnyebben, biztonságosabban aktualizálható az adott munkavégzéshez, forgalomkorlátozáshoz igazítva. A tábla benyúlik a sáv felé anélkül, hogy magassági akadályt képezne, így például a magasan ülő kamionosok is hamarabb, már nagyobb távolságból észrevehetik a kihelyezett, munkaterület közeledtére figyelmeztető jelzéseket, illetve a kamionok sem takarják ki a belső sávban haladó személyautók elől a közutas előjelzéseket. Az utánfutó különböző jelzőfényekkel is rendelkezik, ezzel is növelve a vizuális látványt és így a forgalombiztonságot. A Magyar Közút 2000 óta 19 munkatársát veszítette el munkaterületeken figyelmetlen közlekedők miatt. A társaság ezért arra kéri a közlekedőket, hogy a munkavégzésekre figyelmeztető jelzéseket vegyék komolyan, tartsák be az ideiglenes sebességkorlátozásokat, soroljanak be időben a munkaterületek előtt és vezetés közben csak és kizárólag a forgalomra, a vezetésre koncentráljanak, hogy elkerülhetőek legyenek a tragikus kimenetelű balesetek.
A terelések kiépítését is újratervezték, és folyamatosan gondoskodnak további forgalomtechnikai berendezések beszerzéséről is. Mindemellett a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mindegyik mérnökségén évente többször tartanak munkavédelmi oktatást, szakembereik folyamatosan járnak képzésekre, külföldi tanulmányutakra - olvasható a közleményben.
2011. július 1-től megszűnt a biztosítók azon kötelezettsége, amely alapján a szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatokról illetve a bonus-malus besorolásról igazolást kellett kiadniuk (kártörténeti igazolás). A papír alapú igazolásokat 2011. július 1-től felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer. A kártörténeti adatok beszerzése a Rendeletnek megfelelően kizárólag elektronikus formában, a Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerből (KTNYR) történik. Üzembentartói szerződés – Jogi Fórum. A KTNYR-ből történő lekérdezés és bonus-malus besorolásának véglegesítése akkor lesz sikeres új biztosítójánál, amennyiben személyes adatai, illetve a most felmondani kívánt szerződésének kötvényszáma meg fog egyezni régi és új biztosítójánál. Felhívjuk figyelmét, hogy az Ön által megadott adatok alapján megállapított bonus-malus besorolás a KTNYR-ből történő lekérdezést követően, annak megfelelően módosulhat, amely a biztosítási díj és ezzel együtt a fizetendő baleseti adó összegének módosulásával jár(hat). A bonus-malus fokozat átvitele más szerződésre A bonus-malus rendszer az üzembentartó személyéhez kötődik, és nem a gépjárműhöz.
életbelépésével együtt azonban jelentős kísérő szabályozásra lesz szükség, hiszen a törvény nem tér ki a vagyonkezelőkkel szemben támasztandó követelmények meghatározására, a vagyonkezelők nyilvántartási rendszerének kialakítására és a vagyonkezelési nyilvántartás vezetésének rendjére, valamint az új jogintézményhez kapcsolódó adó- és illetékjogi szabályok rendjére sem. Miután a magyar jogban a bizalmi vagyonkezelés hagyományok nélküli, vadonatúj intézmény, a törvény írásbeli alakot ír elő a szerződés érvényességéhez. Nincs szükség azonban közokiratra, elégséges a magánokirati forma, egyelőre ügyvédi ellenjegyzés kényszere nélkül. Kinek a nevére kell megkötni a kötelező biztosítást?. A végrendeletbe foglalt vagyonrendelés érvényességére a végrendeletre vonatkozó alakszerűségi követelmények vonatkoznak. A bizalmi vagyonkezelői szerződésben kell pontosan meghatározni a vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyakat: dolgokat, jogokat, követeléseket. A vagyonrendelő jognyilatkozata határozza meg ezen kívül a kezelt vagyonból történő juttatások formáit is.
A vagyonkezelő tulajdonosává válik a kezelt vagyonnak, tehát a rendelkezési jog is átadásra kerül ezzel a szerződéssel. A törvény kötelező szabályokkal biztosítja azt, hogy a vagyonkezelő hitelezői, továbbá a vagyonkezelő házastársa, élettársa se végrehajtás, se felszámolás esetén, se egyéb formában ne támaszthassanak igényt a kezelt vagyonra. Ezt a célt szolgálja a vagyonelkülönítés intézménye. Fogalmilag zárja ki a törvény azt, hogy a vagyonrendelő hitelezői igényt támaszthassanak a kezelt vagyonnal szemben. Ez a jogi helyzet egyenesen következik abból a tényből, hogy a vagyonrendelő átruházza a kezelt vagyon tulajdonjogát a vagyonkezelőre. Miután azonban ez a megoldás igencsak hasonlít a hitelezők kijátszására szolgáló fedezet elvonáshoz és, hogy ilyen módon ne lehessen a hitelezők érdekeit sérteni, a fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága alapján lehet orvoslást találni, vagy adott esetben jogintézménnyel történő visszaélés jogcímén lehet jogilag támadni a bizalmi vagyonrendelést.
A bonus-malus rendszer jelentése, működése A KGFB vonatkozásában a bonus-malus besorolással a biztosító a biztosított kármentes vezetését jutalmazza (bonus), illetve károkozás esetén a kedvezményt megvonja, illetőleg pótdíjat állapít meg (malus). A biztosítási díj megállapítása a bonus-malus besorolás szerint elért fokozat figyelembe vételével történik. A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján a 21/2011. (VI. 10) NGM rendelet (Rendelet) szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli, ezt nevezik besorolásnak. A rendszer kiterjed a személygépkocsikon túl az autóbuszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra. A gépjármű-üzembentartókat bonus-malus osztályba kell sorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására.