"Kinek első napján Jézus feltámadván"* Húsvéti műsorok a közmédiában A kereszténység legnagyobb ünnepére a közmédia is méltó módon készül A kereszténység legnagyobb ünnepére a közmédia is méltó módon készül. A jeles naphoz illő összeállításokat, filmeket és a történelmi egyházak programjait ajánlhatjuk jó szívvel. Nagycsütörtökön krizmaszentelő római katolikus szentmisét közvetítünk Szent László király városából, a nagyváradi székesegyházból (Duna 9:00). Nagypénteken a hívek a zalaegerszegi református istentiszteletbe kapcsolódhatnak be. Húsvéti műsorok a közmédiában (MTVA). "Péntek esti könyörgés a kereszten: miattunk, érettünk és helyettünk. Szavai beteljesedtek, felemeltetett – idézi a szenvedéstörténetet Török Zoltán, lelkész igehirdetésében. - A golgotai keresztet húsvét fényében látjuk. És az a fény megvilágítja életutunkat. A Teremtő, bármilyen különös, Krisztus megrázó szavain keresztül, nem elkeseríteni akart, hanem valami nagyon fontosat, felrázót és megrázót kívánt mondani. " (Duna 10. 00) A rádióhallgatók a Fejér megyei településről, Pusztavámról hallhatnak evangélikus istentiszteletet.
Erdő Péter bíboros "De miért e sírás? " – tette fel a kérdést a bíboros. Mint fogalmazott: biztos, hogy nem örömkönnyekről van szó, hanem azért sírtak, mert a törvény előírásai közül sokat nem teljesítettek, s elfogta őket a félelem: az Isten megbünteti őket hűtlenségükért. Ám ünnepelni kell az újra megtalált isteni tanítást, az Isten irgalmából megújuló, soha el nem felejtett Szövetséget. Erdő Péter kifejtette: sokan beszélnek manapság arról, hogy a zsidó-keresztény kultúra a myugati világban a végét járja, s a mai életre már nincsen hatása az ősi igazságoknak. Majd felhívta a figyelmet: nem először látjuk a történelemben, hogy a látszólagos megsemmisülés után a gondviselő Isten ereje képes megújítani országok és népek életét, képes újrarendezni körülöttünk a világot. Ha őszinte önkritikával azt kell megállapítanunk – tette hozzá –, hogy messze sodródtunk az Istentől, akkor sírás helyett meg kell hallgatnunk mai nyelven az üzenetét, s ünnepelnünk kell, hogy olyan értékre találunk, amely képes értelmet adni, megújítani és életet fakasztani.
Két frissen érettségizett diák, Kántor Zalán Bódás János egyik Pápán született versével, Schandl Levente pedig egy Bach-preludium cselló átíratával színesítette az évzárót. Végezetül Kerpel Péter munkaközösségvezető nyitotta meg a temlomtérben látható kiállítási anyagot, amelyet a REND-re készült pályaművekból állítottak össze. Istennek adunk hálát, hogy ebben a pandémiával és háborúval fenyegető nehéz tanévben is megőrizte pápai refis nyáját, az intézmény közössége felszabadultan készülhet a Dunántúli Református Egyházkerület nagy fesztiváljára, oka lehet a rendezvény mottójára, az ÖRÖM-re.
Vámos János festőművész, formatervező méltatja Kántor János munkásságát (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidé) Kántor János Ima a mélyi csendért című kiállítása március 29-ig látható az esztergomi Rondella Galériában, hétfő kivételével naponta 11 és 16 óra között. Következő kiemelkedő sorozatát 1983-tól kezdődően festette meg Algériáról. Művei egyedi stílusban tárják elénk a sivatagot, Oránt, az oázist, a ghardaiai piacot, szűk sikátorokat, bazárokat, az algír berber arcokat, Algéria történelmét és fejlődését. 91 éves korában elhunyt Horváth János festőművész. Határ János 1983. májusában és júniusában tartózkodott Algériában. Erről a témáról készült alkotásai a hazai művészeti életet új ötletekkel, remekművekkel gazdagították, fejlődését felgyorsították. Ezek a festmények hazánk kulturális és történelmi jelentőségű dokumentumai is egyben. Magyarországon Határ János ábrázolja elsőként mély tudatossággal, örömmel és tapasztalattal a Szaharát, az Algír tengerpartot, a szabadság ízére ráébredt embert, a szinte érintetlen természetet. Az alkotó önálló kiállításokon mutatkozott be Budapesten, Ercsiben, Siófokon.
- Szilády Galéria, Kiskunhalas 1985 – Műcsarnok, Budapest -Hincz-gyűjtemény, Vác 1986 – Collegium Hungaricum, Bécs - Mednyánszky Terem, Budapest 1987 – Mészöly Terem, Székesfehérvár 1988 – Csontváry Terem, Pécs 1989 – Vár Galéria, Simontornya 1991 – Vasarely Múzeum, Budapest (kat. ) 1992 – Improvizáció, Szt. Kristóf Jazz Galéria, Budapest - Dzsesszimprovizáció, Mithras Galéria, Aquincum Hotel, Budapest 1993 – Galéria, Tamási [Urbán Györggyel] - Újpesti Galéria, Budapest 1994 – Improvizáció és pop-nosztalgia, MHB IMMO Art Galéria, Budapest Ferihegyi repülőtér, Budapest 1996 – Palotaszálló, Lillafüred 1997 – B mint Blues, Suzuki Ház Galéria, Budapest 1998 – Kempinski Galéria, Budapest 2012 – Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ, Kecskemét Válogatott csoportos kiállítások [ szerkesztés] 1964-től Stúdió kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1965 III. Elhunyt Fajó János festőművész | CIVILHETES. Nemzetközi kiállítás, Europahaus, Bécs -Trompe l'oel, Galerie Peithner-Lichtenfelds, Bécs 1965-től 10.
Erre kaptak lehetőséget a jelenlévő, sikeresen pályázó művészek a "Kárpát-medencei keresztény alkotóművészet támogatása" c. projekt keretében. A szakmai kuratórium a szeptember 22. és 28. között zajló alkotótábor tematikáját "Ég és föld között" címmel határozta meg. Határ János Festőművész: Határ János (1924 - ) - Paksi Halászbárkák | Műtárgyak, Festmények, Bútorok | Antik City | 2005. 10. 27. Csütörtök 17:00 | Axioart.Com. Az táborban megszülető alkotások célja az itt jelenlévő határon túli magyar művészek saját lelkükön átszűrt kortárs válasza e témára. Ugyanakkor a szervezők szeretnék általuk felhívni a figyelmet keresztény kulturális és hitbéli értékeinkre, megerősítve nemzettudatunkat és helyes önértékelésünket itt, Európa szívében. "Erre a léleképítő munkára hívtunk meg benneteket. Szívből kívánom, hogy az általunk elvetett mag a most itt kialakuló keresztény alkotótábor közösségében szárba szökkenjen, és egyszer majd óriási, erős fává nemesüljön. És szívből kívánom azt is, hogy a nagy mesterek, Molnár János festőművész, grafikus, Madarassy István, Kossuth-díjas szobrászművész és Gedai Csaba fotóművész védőszárnyai alatt műfajtól függetlenül, egymásra is termékeny jó hatást gyakoroljanak a keresztény alkotótáborban jelenlévő művészek.
1993–1998: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, festő szak, mestere: Károlyi Zsigmond. 2002–2005: PTE, Pécs, DLA képzés, festészet program, mestere: Tolvay Ernő. 2004–2005: Universität für Angewandte Kunst, Bécs (A), vendég szemeszter az építészkaron Wolf D. Prix osztályán. Műveiben a hagyományos festői technikát eszközként kezeli. Korai művei az absztrakt-expresszionizmus hatását hordozták magukun. Újabb műveivel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a látványelvű festészetet részesíti előnyben. Díjak, ösztöndíjak 1996 • Tóth Menyhért Alapítvány díja, Kecskemét 1999–2001 • Derkovits-ösztöndíj 2008 • Római Magyar Akadémia ösztöndíja (I) 2010 • Eötvös-ösztöndíj. Irodalom TOLVAY E. : K – mint Chiméra – 33 főiskolás kiállítása. Balkon, 1997/4-5 SINKÓ I. : Repülő szőnyegek és lepkeszárnyak. Élet és Irodalom, 2002 TOPOR T. : Festmények 1995–2001. Ernst Múzeum, Budapest (kat. ), 2002 SINKÓ I. : Műhelygyakorlatok. Műértő, 2003/3 TOLNAY I. : DLA-s(z)ok randevúja. Echo, 2003/3-4 HÁZAS N. : Iskola a határon – avagy mitől lesz doktor a művész?.
A közlés szerint Fajó Jánost vasárnap érte a halál. Fajó János Orosházán született 1937. február 9-én; gimnáziumi tanulmányai mellett tagja volt a békéscsabai képzőművészeti körnek, csak a rajz és a festés érdekelte. 1961-ben kitüntetéses diplomával végzett a budapesti Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán. 1961 és 1965 között esztétikát, művészetelméletet és filozófiát tanult, kiállításokat szervezett a Fiatal Művészek Klubjában. 1964 és 1967 között Kassák Lajos egyetlen növendéke volt, 1969-ben Kassák özvegyével végigutazta Nyugat-Európát. Megismerte Carl Lászlót, azaz László Károly műgyűjtőt Baselban, Vasarelyt Párizsban és Max Billt a konstruktivista biennálén Nürnbergben. A Nemzetközi Grafikai Szimpóziumon vett részt 1971-ben a németországi Soestben, ott tanulta meg a professzionális szerigráfia-technikát. Bak Imrével, Hencze Tamással, Keserü Ilonával, Mengyán Andrással és Nádler Istvánnal 1974-ben megalakította a később kiadóként is működő Pesti Műhelyt, vezette a Józsefvárosi Kiállítótermet, az első magyar nonprofit műhelygalériát.
Gyémánt László A Fészek Klubban ( Eifert János felvétele) Született 1935. július 26. (86 éves) [1] Budapest [2] Állampolgársága magyar Foglalkozása festőművész tervezőgrafikus Kitüntetései Magyarország Érdemes Művésze díj (2009) Kossuth-díj (2015) A Wikimédia Commons tartalmaz Gyémánt László témájú médiaállományokat. Gyémánt László ( Budapest, 1935. július 26. –) Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus. Életpályája [ szerkesztés] A budapesti Képzőművészeti Gimnáziumba járt Viski Balás László tanítványaként Nála sajátította el a kötelező akadémikus rajztudást és a virtuóz technikát. 1957-től 1963-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula és Hincz Gyula voltak a mesterei. Kezdeti munkái, főiskolai művei is mesterművek. Rajzait Barcsay alakos tanulmányaihoz mérték, festészeti készségét pedig Karlovszky Bertalanéhoz hasonlították. Pályafutását a Csernus Tibor által kezdeményezett Magyar Szürrealisták csoportjában kezdte. Az 1960-as évek elején pop-art hatású montázsszerű, szürreális-naturalista képeket alkotott.