Napjainkban a gazdagon díszített színes ruhákat leggyakrabban hagyományőrző és más ünnepi rendezvényeken alkalmával láthatjuk a helyi közösség tagjain. Matyó Múzeum, Mezőkövesd A mezőkövesdi Matyó Múzeumban megismerkedhetünk a jellegzetes matyó népviselettel, szokásokkal és bepillantást nyerhetünk a parasztházakba is. Eladó nepviselet - Magyarország - Jófogás. Gyűjteményeinek jelentős részét a viseletek, hímzések, szőttesek képezik; valamint megtalálhatóak benne a paraszti élet eszközei, bútorai, cserépedényei is. Kalocsai ruhák Kezdetben úgynevezett kalocsai ütőfával nyomták elő a környékre jellemző motívumok körvonalait a vászonra, majd 1860 körül megnyílt a kalocsai előnyomda, mely népszerűvé tette a lyukhímzés technikáját. Hosszú időn keresztül főleg az úri-polgári háztartások számára készítették az akkoriban még fehér hímzéseket, sok esetben a hímzőasszonyok és leányok maguk rajzolták elő a mintát az anyagon. 1912-ben megnyílt a környékbeli nagyatádi fonalgyár, így az első világháború után a kalocsai hímzés színesedni kezdett.
A kékfestés művészetét eredetileg céhek végezték, melyek közül az egyik legismertebb Lőcsén volt. Erről a területről már 1608-tól maradtak fenn emlékek a kékfestés művészetéről, ipari méretet végül az óbudai Goldberger kékfestő műhelyben öltött. A kékfestő mind a női és férfi viseletben, mind pedig a lakástextilek készítésében nagy szerepet játszott. Az öltözet tekintetében többnyire inkább a női viseletben jelentek meg a kékfestő motívumok, virágok, apró pettyek formájában, de zsebkendőkre, ágyneműkre és abroszokra is rákerültek a jellegzetes minták. A kékfestés az UNESCO szellemi kulturális világörökségének része, a kékfestő motívumokkal készülő ruhadarabok és háztartási textilek napjainkban újra reneszánszukat élik. Magyar női nepviselet . Tolnai kékfestő műhely Kép forrása: Tolnai Kékfestő Műhely Magyarország egyik legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely. A műhelyben "szinte megállt az idő", az eredeti hagyományokat követve a hatodik nemzedéke dolgozik itt a népi iparművészeknek.
Hétköznapi ruháink, megunt blúzaink, szoknyáink újjá varázsolhatók némi kézügyességgel. Pár óra alatt a gallér sarkára, vagy éppen a ruha ujjára öltögethethetjük őseink […] A legkorábbi változatos mintakincset az egyházi textíliák őrzik. A főúri, nemesi, kisnemesi, paraszti adományokból származó, névvel, évszámmal és az adományozó adataival kihímzett oltártakarók, úrasztal terítők, kendők díszítményei jól mutatják, hogy a köznépi és az úri hímzések szoros kapcsolatban álltak egymással. Magyar népviseleti blúzok - Blúzok - Női ruha - Ruházat - Ha. A templomi hímzések […] Ha lelkünk már ünneplőbe öltözve várja a feltámadást, készítsük elő szép ünneplő ruhánkat. Lehetőség szerint ragyogjunk népviseletben, hiszen a húsvéti ünnepek nagy része eredetileg néphagyományainkhoz kapcsolódnak. A húsvéti tél didergő ege alatt szívet melengető imával ápoljuk a jó kapcsolatot Istennel. Asszonyok palóc népviseletben a templomban […] Minorits Jánosné népi iparművész sárközi viseletbe öltözteti unokáját, Minorits Kittit Őcsényben 2012. december 18-án. A Sárköz népművészete idén ősszel felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség magyar jegyzékére.
A fiatal leány viselete más, mint az asszonyé és a fiatal asszonyok is más köntösben járnak, mint az öregek. Vasárnapi, vagyis ünnepi ruhájuk se olyan, mint a hétköznapi. Viseletük nagy részében a fehér szín dominál, de megjelenik a kék és a zöld is. A lányok pártája koronaszerű, aranycsipkével borított, fekete bársonyból van, ami három oldalról szalagokkal van körül aggatva. A homlokon alákötötték a piros selymet, amit csak a felnőtt lányok hordtak a párta alatt. Az asszonyok kontyba csavarták hajukat, fekete selyem főkötőt viseltek, homlokukat pedig erős, fekete atlaszszalaggal kötötték át. Emellett a fiatalasszony kék, piros vagy zöld selyemszállal hímzett, vékony selyemfátylat viselt, ami a nyak körül meg volt tekerve, az egyik fül körül három díszes tűvel megtűzve. Az ingnek két sajátossága, hogy hosszú, valamint, hogy az ujja is hosszú (sípujjú). Fehér gyolcsból készül, eleje nagy területen mintázott, illetve sűrűn ráncolt. Ujja kétféle módon van díszítve: hímzéssel, kötéssel és islógozással.
Domus pályázat Megjelent a Domus intézményi kiadvány-támogatási pályázat 2022. évi pályázati felhívása. A részletek az alábbi linken olvashatók: link 2022-03-25
Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sapientia EMTE A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése. Kapcsolat Marosvásárhelyi Kar Marosvásárhely/Koronka, Calea Sighișoarei nr. 2. Postacím: 540485 Târgu-Mureş, O. p. 9, C. 4
Széchenyi 2020 Pályázatfigyelő Nemzeti Együttműködési Alap – Civil Információs Portál Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. Pályázatok További bejegyzések Hivatkozások 2018. 02. 06. Képzések 2017. 11. 26. Szakmai szervezetek, tematikus honlapok 2017. 09. Kab pályázat 2019 english. 02. Szakmai folyóiratok Információs portálok Hozzászólások megtekintése Close Comments Leave a comment Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.