Ha visszahívtunk egy levelet, akkor telefonon is ugyanúgy visszadob minket a Gmail a levél írásához, így tudjuk módosítani azt. Ha ez megtörtént és úgy ítéljük meg, hogy már tényleg készen áll a levél, minden helyes benne, akkor ismét elküldhetjük azt. Az elküldött e-mail visszahívása a Gmailben - HowtoDesk. Érdekesség, hogy a Gmail levelek visszahívása funkció egy Google Labs kísérletként indult, de a Google 2015-ben úgy döntött, hogy lefejleszti a Gmail hivatalos oldalába és az applikációkba is. Ennek a döntésnek velünk együtt biztosan sok más felhasználó is örült, hiszen a levelek visszahívása lehetőség amellett, hogy gazdagítja és megkönnyíti a Gmail használatát rengeteg kellemetlen helyzettől is megmenthet minket. A cikk végére pedig egy fontos gondolat, hogy minden olvasó tisztában legyen vele, hogy milyen keretek között, pontosan hogyan tud működni ez a dolog: A Gmail levél visszahívása funkció neve félrevezető lehet. Miért? Mert egy levelet valójában nem levelet visszahívni, ha már elhagyta a küldő szervert és megérkezett a fogadó oldalra, akkor egyáltalán semmilyen ráhatásunk nincs a dologra.
Pechünkre sok olyan helyzet adódhat, amikor azt kívánjuk magunkban, hogy bárcsak ne küldtük volna el azt a bizonyos e-mailt. Szerencsére a Gmail levelezőben van lehetőség rá, hogy visszahívjuk a nem kívánatos leveleket. Nézzük meg, hogy pontosan hogyan: Hogyan lehetséges egy Gmail elküldött levél visszahívása? Megírtuk az e-mailt. Rákattintottunk a küldés gombra, elindult a folyamat, de szerencsére még nem visszafordíthatatlan. A küldés után egy rövid ideig a levelező bal alsó sarkában látható egy szürke sáv. Itt van lehetőség rá, hogy visszahívjunk egy levelet. A sávban 3 lehetőség látható, ezek közül 2 kattintható. A visszavonás és az üzenet megtekintése a kattintható lehetőségek. Az üzenet megtekintése lehetőség, az ami a neve is, megtekinthetjük az üzenetet, ami így, mert nem vontuk vissza biztosan el fog küldődni. Ha viszont a visszavonásra kattintunk, akkor a Gmail levél vissza lesz hívva. SOS! Gmail-ben elküldött levelet vissza lehet valahogy hívni?. A visszavonásra való kattintás után először azt fogjuk látni, hogy a rendszer dolgozik az elküldött levél visszahívásán: Pár másodperc eltelte után a Gmail vissza fog dobni a levél írásához, és a bal alsó sarokban meg fog jelenni a küldés visszavonva szöveg.
Levél megírva, kattintás a küldés gombra és irományunk mindjárt landol is a címzett(ek) bejövő üzenetei között. De mi van akkor, ha hirtelen ráeszmélünk, hogy az elküldött levél nem lesz így jó, mert kimaradt belőle valami, el lett írva benne valami fontos vagy egyéb hibás információ került bele? Jó hír, hogy van megoldás a problémánkra, csupán a Gmail levél visszahívása lehetőséget kell használni. De hogyan működik ez, és meddig hívható vissza egy levél? Mai cikkünkben megmutatjuk, hogy pontosan mit jelent és hogyan működik a Gmail levél visszahívása, hogy meddig hívható vissza egy mail, és hogy hol lehet megadni az erre vonatkozó beállításokat a Google levelezőjében. Így hozhatod vissza a törölt leveleket a Gmailen - E-volution - DigitalHungary – Ahol a két világ találkozik. Az élet virtuális oldala!. Miért és mikor érdemes ezt a funkciót használni? Számos olyan helyzet van, amikor egy levél visszahívása rendkívül hasznosnak bizonyulhat. Nézzünk erre néhány konkrét példát: Mikor lehet szükség egy levél visszahívására?
A bevezetőben vázolt helyzetnél is kellemetlenebb azonban, ha esetleg a levél elküldése után vesszük észre, hogy a... A bevezetőben vázolt helyzetnél is kellemetlenebb azonban, ha esetleg a levél elküldése után vesszük észre, hogy a címzettek között volt olyan is, akinek semmi esetre sem szántuk volna a levél tartalmát. Sajnos az email-ek elküldése után nem nagyon van "undo" funkció – ha elment, hát elment… Talán az egyetlen kivétel ez alól a Gmail, ahol lehetőségünk van arra is, hogy a már elküldött leveleket egy bizonyos időn belül "letiltsuk", azaz meggondoljuk magunkat. Persze nem árt gyorsnak lennünk: még így is csak maximum harminc másodperc áll rendelkezésünkre a művelethez. A funkció alapból nem szerepel a Gmail-ben, lássuk, hogyan csalható mégis elő, természetesen a Labs-on keresztül! Navigáljunk el a Labs kínálatába (a jobb felső sarokban látható kis zöld üvegcske ikonnal hozhatjuk elő). A lista közepe táján találhatjuk a "küldés visszavonása" nevű funkciót (angolban "undo send" néven szerepel).
A beállított időtartam lejárta után a lehetőség automatikusan eltűnik a képernyőről, és az e-mail többé nem hívható vissza. Bár a 10-30 másodperces időkeret csak akkor elég, ha azonnal beugrik, hogy valamit elrontottunk, de a gyakorlatban és a mindennapokban elegendő, és persze hasznos extra ez a Google népszerű levelezőszolgáltatásához. Ti milyen levelezőt használtok a legtöbbször? Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.
A nagy háború lett a történelem első világszintű konfliktusa, amelyben tengeralattjárót, tankot, léghajót, vadászrepülő gépet, bombázót és vegyi fegyvert is bevetettek, miközben mind az öt kontinensre kiterjedt, és amelyet egyszerre vívtak szárazföldön, tengeren és levegőben, sivatagokban és havas hegycsúcsok között. A világháborút kirobbantó országok azzal számoltak, hogy ez lesz Európa utolsó háborúja, s 1914 karácsonyára már véget is ér, megszilárdítva a gyarmattartó monarchiák világrendjét. A valóság azonban teljesen másképpen alakult. A katonai katasztrófának bizonyuló háború végül ötvenkét hónapig tartott, s több brit, bolgár, francia, magyar, olasz, osztrák és török katona halálát okozta, mint bármely más konfliktus a történelem során. Örökre megváltoztatta a világot, és utat nyitott a 20. századnak: elhozta a brit és a francia gyarmatbirodalmak alkonyát; olyan új, független államokat teremtett, mint Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Írország vagy Lengyelország; véget vetett az Osztrák-Magyar Monarchiának, a Német, az Orosz és az Oszmán Birodalomnak; világhatalmi helyzetbe segítette az Egyesült Államokat; és életre hívta a Szovjetuniót, Jugoszláviát, Csehszlovákiát, Nagy-Romániát, valamint az átalakuló Közel-Kelet új államait.
Magyarország 20. századi történelmét alapvetően meghatározó eseménysor, amelyet a kortársak "Nagy Háborúként" ma pedig I. világháború néven említünk, meglepő módon az egyik legkevésbé feldolgozott időszaka modern kori történelmünknek. A kommunista időszakban alig-alig születtek tudományos igényű feldolgozó munkák és a rendszerváltás után sem vált kiemelt témává a kutatók körében. Nem úgy a háborút követő időszakot, amikor is a társadalomban még égető, közvetlen sebként élt a háború tragikus emléke és annak ápolása áthatotta mind a tudományos, mind pedig a hétköznapi életet. A világégés kirobbanásának 100. évfordulójához közeledve kiadványunkkal azt a célt tűztük ki, hogy ezen "termékeny" időszak szaktudományos eredményeit tegyük közzé, mintegy kiindulási alapként a jövő kutatói számára. A Nagy Háború írásban és képben c., Lándor Tivadar szerkesztette 7 kötetes monográfia 1915 és 1926 között, az Atheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság kiadásában jelent meg. Szerzői között olyan katonatisztek, hadtörténészek szerepelnek, mint Pilch Jenő, Udvary Jenő, Dr. Cholnoky Jenő, Dr. Pécsi Albert, Dr. Bertalan István, báró Ardenne Armand, Dr. Gáspár Artur, Massow Vilmos, Olysói Gabányi János, Seeliger Emil, Dittrich Ede, Kún Vilmos, Báró Hazai Samu, Báró Szurmay Sándor.
A kötetek különös értékét az egyedülállóan gazdag illusztrációk adják: színnyomatú, mélynyomású és egyszínű műmellékletek, szövegképek és a számos térképvázlat.
Kertész Róbert
9 perc olvasás J. P. Taylor angol történész szerint az első világháború története és utóélete tele van furcsa paradoxonokkal. Ilyen paradoxon, hogy ebben a hatalmi rivalizálás, a Machtpolitik, a küzdelem a hegemóniáért meghatározó szerepet játszott, ugyanakkor a háború végére az erőpolitika mellett egyre erőteljesebben megjelent a törvényi szabályozáson alapuló nemzetközi rendezés igénye, valamint az ezek megalapozására irányuló erkölcsi alapelvek, mindenekelőtt a nemzeti önrendelkezés elvének figyelembevétele. Ez még akkor is igaz, ha ezeket az elveket – különösen a béketárgyalások alatt – folyamatosan megsértették, elferdítették, illetve propagandisztikus célokra használták. Másik ilyen látszólagos ellentmondás, hogy a politikusok, a hadvezérek, a sajtó, de kezdetben még a közvélemény is éppenséggel a fennálló konfliktusok gyors megoldását várta a háborútól, miközben maga a háború kirobbanása és különösen annak elhúzódása teremtett csak igazi káoszt, így ezen új sütetű konfliktusok mellett a "boldog békeidők" nézeteltérései és feszültségei csupán ártatlan gyerekjátéknak tűntek.