6. S gyermekek a dobozban a bácsit keresték, S a nagymamák a politúrját szépre vikszelték. A postások a vevőktől az adót beszedték, És fizetni kellett egyformán a jó és rossz hírért. 7. A szokott időben - vezet a listán - három perccel múlt - Ötödik szám a hatvanhármas - kissé beborult, Elnézést, a vihar elvonult! 8. Vonul a front - közepes termés - nem hajózható - Nyugaton kábé mínusz húsz fok és eső várható - Ha nem tetszik, hát kikapcsolható. 9. Szól a radio campus. S ma sztereóban fogható és ebben az a jó, Hogy a két oldalról egy időben más-más hallható. A nagyzenekar hangzásában éppen az a szép, Ha középen ülsz és jól figyelsz, már teljesebb a kép. 10. S néha zavar minket, s néha gépek zavarják, Már zsebre vágjuk, s ha rosszul figyelsz, ő is zsebre vág. Szép időben minden műsor tisztán fogható, És a programban a régi dal is újra hallható: Kedves hallgatóink! A Locomotiv Gt műsorából közvetítünk!
A szórakoztató szerep nem csak az idősebb lakosságra vonatkozik, hiszen a fiatal, 18-29 éves budapestiek – akik tudvalevőleg a leginkább trendteremtőek és innovatívak- számára ugyan olyan szerepet játszik a rádió a szórakoztatásban (62%), mint a teljes mintában – derül ki a kutatásból. A rádió sokoldalú médiatípus, hiszen a szórakoztató funkció mellett ugyan fontos szerepe van az információ közvetítésben és átadásban is, a válaszadók kétharmada (67%) ugyanis egyetértett azzal, hogy a rádió számukra fontos információforrást jelent. Annak magyarázata, hogy miért is tölt be ennyire fontos szerepet a rádió az életünkben, elsősorban abban keresendő, hogy kifejezetten szoros a hallgatók kapcsolata a rádiózással, divatosan szólva magas az ún. fogyasztói engagement (kötődés) és involvement (bevonódás). Szól a rádió – szólt a rádió | Felvidék.ma. Ennek bizonyítéka, hogy a budapestiek közel fele barátjaként tekint kedvenc rádiójára, illetve a kérdezettek 70%-a nyilatkozott úgy, hogy a rádió segít abban, hogy jól teljen a napom. A lassan százéves múltra visszatekintő rádió tehát egyáltalán nem "öreg", manapság is nagyon fontos szerepe van az emberek, a hallgatók életében és médiahasználatában, a technikai fejlődés pedig, nem hogy csökkenti, hanem éppen ellentétesen, növeli a rádió szerepét és a súlyát – áll a TNS Hoffmann közleményében.
Folklore (Studia Memoriae B. Bartók sacra, 1956) Über Anordnung der Melodien und Formanalyse in der Gregorianik (Acta Ethnographica, 1959) Magyar népdaltípusok I–II. (Budapest, 1961) Die Ordnung der ungarischen Volkslieder (Studia Musicologica, 1962) Bartók und die Melodieordnung (Studia Musicologica, 1963) A zene és a mai társadalom (Kortárs, 1963) Tapasztalatok és eredmények a magyar népdalok rendszerezésében (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály Közleményei, 1965) A zene a Nyugatban ( Muzsika, 1966) A népzene Bartók művészetében (Muzsika, 1966) Járdányi Pál összegyűjtött írásai; közread. Berlász Melinda; MTA Zenetudományi Intézete, Bp., 2000 Emlékezte Szerkesztés Budapesten zeneiskola viseli nevét (II. 50 éves jubileumi koncert- Járdányi Pál Zeneiskola - Tapolca Kft.. ker. Marczibányi tér 1. ) 2010-ben Budapest II. kerületének posztumusz díszpolgárává választották Egykori lakóházán emléktáblát helyeztek el (Budapest, II. Hűvösvölgyi út 35. ) 2012-től 3-4 évente kerül megrendezésre Budapesten a Járdányi Pál Szolfézsverseny Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Magyar életrajzi lexikon – Járdányi Pál Járdányi Gergely: Édesapám, Járdányi Pál Fidipédia / Zeneszerzők - Járdányi Pál.
(1920–1966) magyar zeneszerző, zenepedagógus Járdányi Pál, Járdányi Pál István ( Budapest, 1920. január 30. – Budapest, 1966. július 29. ) [1] Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató. Járdányi Pál Életrajzi adatok Születési név Paulovics Pál Született 1920. Budapest Elhunyt 1966. (46 évesen) Budapest Házastársa 1. Lázár Ilona (h. Sikeres tanévet zárt a Zeneiskola | Tapolcai Media. 1949), 2. Devescovi Erzsébet (h. 1956) Gyermekei Gergely (1957), Zsófia (1959) Szülei Járdányi Paulovics István Pályafutás Aktív évek 1933–1966 Hangszer hegedű Díjak Kossuth-díj (1954) Erkel Ferenc-díj (1952) Erkel Ferenc-díj (1953) Tevékenység zeneszerző, zene pedagógus, népzenekutató A Wikimédia Commons tartalmaz Járdányi Pál témájú médiaállományokat. Élete, munkássága Szerkesztés Nagyapja Paulovics József kántortanító, iskolaigazgató, apja Járdányi Paulovics István régészprofesszor, édesanyja Eperjessy Mária. Maga Járdányi is Paulovics néven született, és csak 18 éves korában magyarosította nevét Járdányira (egy középkori ős után, apja is ekkor választotta kettős vezetéknevét).
Zeneiskolánk fontosnak tartja, hogy - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a következő években is hozzájáruljon a tehetséggondozást segítő, szolgáló tanórán kívüli programokhoz. Több mint húsz éve működő alapítványunk hagyományosan részt vesz a tehetséggondozásban. Hírek – Járdányi Pál Zeneiskola. Ennek keretén belül támogatja a rászoruló gyermekek zeneiskolai tanulmányait, a nyári zenei tábor, szakmai versenyek, külföldi utak szervezését, megvalósítását. A mindennapi munka feltételeinek megteremtéséhez – például hangszerek, kották beszerzéséhez – is jelentős mértékben hozzájárul. Továbbra is segítség lehet tehetséggondozó programjaink szervezéséhez, kiemelten tehetséges tanulóink hazai és nemzetközi versenyeken, kurzusokon való részvételéhez a pályázatok útján szerezhető pénz. Amennyiben elegendő anyagi forrás nem áll rendelkezésünkre, foglalkozásainkat, továbbképzéseinket önköltséges alapon hirdetjük meg.