A rend 1618-ban Szent István király Szent Jobbjaként azonosította és vette leltárba az ereklyét. Kétkedő történészek szerint azonban török részről az is lehet, hogy "átverés" történt, és Szent Jobb eredetisége megkérdőjelezhető, mert az ereklyéről eltűnt Szent Istvánnak az I. László király korában még emlegetett gyűrűje; a legszkeptikusabb tudósok egyenesen azt állítják, hogy az oszmán kereskedők egy az akkoriban török uralom alatt álló Egyiptomból származó múmia-jobbot adtak el Boszniában. Akárhogyan is volt, a becses ereklyeként tisztelt Szent Jobb ezután két és fél évszázadon át pihent a dalmát kikötővárosban, ahol utazó kedvű magyar főurak találkoztak vele, majd többször is nyomatékosan felhívták rá az uralkodó figyelmét, mígnem Mária Terézia a dominikánus renddel folytatott hosszas diplomáciai tárgyalás után 1771-ben visszavásárolta az ereklyét. Az ereklye viszontagságai a 20. században A Szent Jobb egészen a II. világháború kitöréséig lelhette meg nyugalmát Budán. 1938-ban, az államalapító király halálának 900. évfordulóján ünnepélyes keretek között az ereklye díszes különvonaton körbeutazta az országot.
Melocco Miklós szobra: Szent István megkoronázása, Várhegy információk Melocco Miklósról Melocco Miklós polgári családban született Rómában. Neveltetésével elsajátította a művészetek szeretetét és tiszteletét. Kisgyermekként családjával egy ideig Berlinben éltek, majd visszatértek hazájukba, Magyarországra. A budapesti, Stefánia úti lakásuk szomszédságban lakott Ligeti Miklós szobrász, mely mély benyomást gyakorolt Meloccora. A második világháború alatt és utána pár évig Iváncsán éltek. Budapesten Melocco Miklós egyházi iskolába járt. Apját, Melocco János t, aki 1945-1950-ig az Új Ember folyóirat segédszerkesztője volt, elfogták, az 1950-ben tartott koncepciós perben halálra ítélték, majd 1952. február 22-én akasztással kivégezték. Így az addigi békés családi háttere szétzilálódott. Anyagi gondokkal küszködve járt gimnáziumba, mellette különböző munkákat vállalt, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, de az első két alkalommal polgári származása miatt elutasították.
A 2000-es évben, a millenniumi ünnepségek alkalmából Esztergomban is látható volt, amikor is magyar antropológusok annak a meglepő véleményüknek adtak hangot, hogy a Szent István alkarjaként tisztelt ereklye nem más, mint egy jobb alsó lábszárcsont. Akárhogy is van, a Szent Jobb ezen részét az osztrák katolikus hívők ereklyeként tisztelik… Az ereklye eltűnése és megkerülése A török hódoltság idejéből származó írásos emlékek már nem említik a Szent Jobbot – az ereklye egyszerűen eltűnt. A 20. századi történészi kutatások töredékes információkból, feljegyzésekből mára nagyjából mégis kiderítették a Szent Jobb sorsának eme homályos két és fél évszázadát. Valószínűsíthető, hogy a törökvész elől a kis erdélyi faluból először Székesfehérvárra menekítették – feljegyzések szerint a 15. század közepén már újra itt volt a kegytárgy –, majd a mohácsi vész után innen ismeretlen módon Boszniába került az ereklye, ismét az oszmánok elől menekítve – vagy éppen az ő hadizsákmányukként. Ez utóbbi feltételezést az támasztja alá, hogy éppen török kereskedőktől vették meg keresztény kereskedők, akik a ragusai (ma Dubrovnik, Horvátországban) dominikánus szerzeteseknek adták el 1590-ben.
Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. István és Gizella szobra (Ispánki József, 1938) Veszprémben (MTI Fotó: Bojár Sándor) István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki. Királyfej, vörös mészkő (Kalocsa, XII. század; MTI Fotó: Cser István István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának.
Orgoványi Anikó – Törött szárnyú angyal Pataky Tünde – Adventi kalendárium Pavlicsek Zsolt – Könnyű téli szépség Pelesz Alexandra – A pillangó, a katicabogár és a krumplibogár Peremartoni Zsuzsanna – Fagyival a hóban Petres Katalin – Beni mese Pocsai Piroska – Mondókák Polyákné Hermann Erzsébet – Bobi és Bundás kalandja Rab Sarolta – Álomszigeten jártam Rácz-Akácosi E. Irodalmi pályázatok - Skolik Ágnes oldala. Laura – Cukorvilág Reményi Tamás – Bálba készül cinegemadár Rosa Maria B. – Leéneklem Neked a Holdat Sáfrán-Nagy Tímea – Karácsonyi mese Sárváry Mariann – Hófehérke későbbi élete Szabó Anikó – Csillámporos éj Szabó Edit Irma – Disznóságok… Szabó Zsuzsa – Mogyoró bácsi és a mágikus ecset Szamos Gréta – Méhecske Szűcs Ilona – Lille álma Tilk Katalin – Tütü és a szülinapi ajándék Tobak László – Karácsonyvárás 2019 Tóth Károly – Rák end roll Török Zita – Látogatás Borz bácsinál Valter Erika – Macikaland Varga Csilla – Ki sír az ajtó előtt? Varga Lajos – Nagyapai altató Vaskó Márton Péter – A három kicsi szemét Vitéz Anna – Tapsifüles jó tanácsa Vízvári Beáta – Szeretnék egy nagy tavat Mindenkinek köszönjük a szép meséket és gyermekverseket, valamint a pályázaton való aktív közreműködést!
"PEZSGŐ" VERS- ÉS PRÓZAÍRÓ PÁLYÁZAT – 2019 A pályázatra 29 írás érkezett be. Maximum 75 pontot lehetett elérni. Az átlag pontszám 50. 4 pont lett. Az 5 fős zsűri döntése alapján I. helyezett lett: 70 ponttal – Megyeri Ágnes: Chardonnay brut II. helyezett lett: 65 ponttal – Holécziné Tóth Zsuzsa: A nagybetűs élet III. helyezett lett: 62 ponttal – Tóth Enikő: Pezsgő Gratulálunk! Átlagpontszám feletti írások még: 61 Szabó Eszter Helka: Agyő, élet! 60 Győri Nagy Attila: Julika pezsgője 60 Baliné Anikó: Karácsonytól szilveszterig 59 Győri Nagy Attila: Champagne 59 Buday Anikó: Üvegbe zárt éjszaka 56 Szűcs Terézia: Megrészegülés 55 Kutasi Horváth Katalin: Perignon megbékélése 54 Szabó Eszter Helka: Egy üveg összetört 53 Sági Klári: Álcázott kapcsolat 51 Sárváry Mariann: Malagai pezsgő 51 Jóljárt Anita: Talán tizenhét voltam "TÖMEGKÖZLEKEDÉS" – vers- és prózaíró pályázat – 2019 A pályázatra 19 írás érkezett be. Irodalmi pályázatok 2019 pdf. Maximum 90 pontot lehetett elérni. Az átlag pontszám 52, 5 pont lett. A 6 fős zsűri döntése alapján I. helyezett lett: 62 ponttal – Győri Nagy Attila: Közlekedés tömeggel, avagy tömegközlekedés II.