A lavinák hihetetlenül erősek, és egyszer volt már olyan eset, amelyben az emberek hasonlóképpen sérültek meg, mint a Dyatlov-eset sérültjei. Ez az incidens még mindig kedvenc témája a konspirációs elméletek kitalálóinak, és az UFÓ vadászoknak – valljuk be, tényleg furcsa történet. Amióta Ivanov, a nyomozó elhunyt és a katonai felvételeket lezárták, a Dyatlov rejtély nincs megoldva és folytatódik…
Mivel még egy hét elteltével sem hallottak róluk semmit, megindult a keresés, amelybe egy újabb hét elteltével a légierő is bekapcsolódott. A 4 ezer km2-nyi terület átfésülése után végül február 26-án találták meg a fiatalok utolsó táborhelyét, másnap pedig öt holttestre leltek. A helyszínen több furcsaság várta a szakértőket, mint egy krimiben: a sátor falát belülről késsel vágták fel, a maradványokat pedig 900 méterrel odébb egy öt méter magasságig lecsupaszított fenyőfa alatt találták meg. A holttestek közül kettőn nem volt lábbeli, hármójuk pedig csak alsóneműt viselt. A 22 éves Zinajda mellett vércseppeket fedeztek fel, amelyekről a genetikai vizsgálatok kiderítették, egyikőjüktől sem származnak. A Dyatlov-rejtély: horror az Urálban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Egy holttestnek az orra hiányzott, többjükön égési sérülés nyomai voltak láthatók, s mindegyik test bőrszíne narancssárgás volt. Májusban, a hóolvadások után a maradék négy holtestet is megtalálták egy több méter mély vízmosás szélén, ami tovább fokozta az izgalmakat. Ljudmillának például úgy tört el minden bordája és mozdultak el belső szervei, hogy külsérelmi nyom nem látszott a testén, továbbá nyelvének hűlt helye volt.
A holttestek helyzete még rejtélyesebb volt: öt fiatalt a táborhelytől egy kilométerre lévő fenyő alatt találtak meg, négyet csak hónapokkal később, a tavaszi olvadások után, egy még távolabbi vízmosás szélén. A fenyő alatti áldozatok közül hárman nem viseltek ruhát, ketten pedig cipőt sem, égési sérüléseik voltak, bőrük narancssárga színeződött, és egyikük orra hiányzott. A többieken zúzódások, bordatörések és koponyaalapi törés nyomai látszottak, egyikük szemei és egy másikuk nyelve hiányzott. Halálhegy - a dyatlov-rejtély (2013). A boncolás megállapítása szerint öt halál oka a kihűlés volt, hárman fizikai sérüléseikbe haltak bele, ezenkívül hat holttesten radioaktivitás nyomait is felfedezték. A kép nem állt össze azzal kapcsolatban, hogy mi is történhetett a szerencsétlenül járt csapattal, az összeesküvés elméleteknek pedig még nagyobb lökést adott az, hogy a szovjet kormány igen hamar, mindössze három hónap alatt lezárta az ügyet ismeretlen (spontán) természeti erőt nevezve meg az eset indoklásaként, majd titkosították az aktákat.
Az egyik leglogikusabb elmélet a lavinaomlás lehetne, amely megmagyarázná a törött bordákat, a sátorból történő gyors távozást és a fagyhalált, ám a nyelv és az orr hiányát vagy az idegen vércseppet aligha. Egy elmélet szerint a manysi vadászok végeztek a területeikre betolakodókkal, akiket elég volt megijeszteni, s kikergetni a sátorból, a mínusz 18 fok pedig bevégezte munkájukat. Közzétette: Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, még több érdekességért, képért és videóért pedig látogass el FACEBOOK oldalunkra! Csatlakozz PINTERESTÜNKHÖZ és INSTAGRAMMUNKHOZ is! Vagy iratkozz fel a napi HÍRLEVÉLRE, hogy ne maradj le a friss hírekről! Újra megoldották a Gyatlov-rejtélyt, a szovjetek titokzatos X-aktáját - Raketa.hu. mult-kor-hu
Felfoghatatlan, mi történthetett (Fotó: RAS-archív) A magyarázat alighanem tovább borzolja majd a kedélyeket, lévén alapvető dolgokra nem adott választ. Például, hogyan mozdulhattak el Ljudmila Dubinyina belső szervei, tört el minden bordája, úgy, hogy testén nem voltak külsérelmi nyomok. Mennyire tipikus sérülés lavinánál, ha az áldozatnak hiányzik a nyelve? És vajon mennyire "mindennapos" dolog, hogy a lavinabalesetek áldozatainál kiakad a Geiger-Müller számláló? Márpedig több halott testén és ruházatán is közepes erősségű radioaktív sugárzást mértek. A hivatalos változat valójában csak olaj a tűzre, és újabb hatvan évre elegendő muníciót ad a különféle összeesküvés-elméleteknek. Szilágyi G. Gábor gyatlov-rejtély Dyatlov-rejtély Halálhegy tvr-hét Szilágyi G. Gábor
A kilenc tetemen azóta elvégezett post mortem vizsgálatok során viszont más anomáliák is kiderültek. Egyes holttesteket felöltözve, másokat szinte meztelenül találtak meg. Az egyik fiatalnak Lyudmilla Dubinina-nak pedig hiányzott a nyelve és a szeme. A vizsgálatokat maga a szovjet kormány is felügyelte, de végül semmilyen felelőst nem neveztek meg a tragédia okán. Lev Ivanov az ellenőr arra az eredményre jutott, hogy mind a kilenc fiatal halálát egy ismeretlen elemi erő okozta, amelyet nem tudtak legyőzni. Az elmúlt négy évben az ügyben kutató filmes Mr. Eichar nemrégiben a Failure magazinnak a következőket nyilatkozta: " A Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal segítségével sikerült végkövetkeztetésre jutnom. Az interjút készítő Jack Zasky szerint a most felderített elmélet magában foglalja egy bizonyos típusú, ismétlődő szél hangját (amihez hozzájárult a Holt-hegy domborzata is), ami miatt egy infrahang pánikot okozott a fiataloknál. Mr. Eichar a részleteket nem árulta el, csupán szűkszavúan nyilatkozott.
A cikk az ajánló után folytatódik A tanulmány szerint egyesek azért voltak alsóneműben, mert már nem volt idejük felöltözni a hóomlás közeledtével, és menekültek, ahogy csak tudtak, ám a tábortól távol, a szibériai éjszakában mindannyian halálra fagytak. A hiányzó testrészeket vagy a vért az arra járó vadállatokkal magyarázták. Bár a kutatók szerint ez a tanulmány sem jelent teljes megoldást a tragédiára, sokan a legészszerűbb elméletnek tartják. Az Isdal-nő rejtélye, akiről 50 év után sem derült ki, hogy kicsoda: hidegháborús kém lehetett? A nyomozók számára máig rejtély, hogyan halt meg a titokzatos nő. (Képek forrása: Instagram, Twitter)
A szervezők szerint tavaly 800 ezer körül alakult a látogatószám, és örülnének, ha idén elérnék az 1 milliót - és ha a tavalyi második helyről az elsőre tornásznánk fel magukat Európai viszonylatban. Idén is van ingyenes koripálya, sőt, csütörtöktől vasárnapig meg is tanítják korizni a gyerekeket, akik naponta 12-16 óra között animátor vezette kézműves foglalkozáson vehetnek részt. A vásár a környezettudatosságot is zászlajára tűzte idén, ami megnyilvánul a 12 méteres műfenyőben, a dupla falú papírpoharakban, a szívószálmentességben és a nádcukorból készült, lebomló evőeszközökben és tányérokban. Ami az árakat illeti, jobb, ha odébb tesszük a reális díjszabással kapcsolatos elvárásainkat, hiszen minden karácsonyi vásárra jellemzőek a magas árak. A Bazilikánál a májas hurka darabja 1800 Ft, a kürtős kalács 1300 Ft, egy adag csirkemell köret nélkül 2200 Ft, láttunk rétest 750 Ft és 1000 Ft-ért is, de a sima forralt bor 3 decije egységesen 900 Ft mindenhol (ez mindenhol a Frittmannt jelenti, az ennél minőségibb borokból készült verziók, illetve egyéb alkoholos italkülönlegességek esetében magasabb árfekvésre számítsunk).
A vásár belvárosi gyalogos forgalomtól elzárt részébe kapukon keresztül, védettségi igazolvány ellenőrzése után belépni, a vásári sokadalom fellazítása érdekében pedig további kisebb vásári helyszíneket alakítottak ki, ahol a hely adottságai miatt nem gyűlhet össze kritikus tömeg. Európa legjobb karácsonyi vására január 1-ig látogatható. Amennyiben nem szeretnél lemaradni a legjobb hazai és külföldi influenszerekkel kapcsolatos hírekről, kövesd a YouTube, TikTok, Instagram és a Facebook-oldalunkat!
Újra a magyaroké a kitüntető cím: 2019 után Bázel, Metz és Bécs előtt 2021-ben is a budapesti Advent Bazilika lett Európa legjobb karácsonyi vására. A European Best Destinations online szavazásán a budapesti rendezvényre 163 országból csaknem 25 ezer szavazat érkezett. 2019 után 2021-ben is Európa legjobb karácsonyi vásárának választották az Advent Bazilikát. A Szent István Bazilika előtt megrendezett karácsonyi vásár csaknem 25 ezer szavazattal – többek között Bázel, Metz, Bécs, Madeira, Prága, Düsszeldorf, Moszkva és Brüsszel karácsonyi vásárát megelőzve – diadalmaskodott a European Best Destinations független utazási portál tíz napig tartó online megmérettetésén. A verseny végeredményét 163 ország 173620 szavazója alakította, legtöbben az Egyesült Királyságból voksoltak. Az Advent Bazilika nem pusztán az összesített szavazáson végzett az élen, de az Angliából és az Egyesült Államokból érkezők körében is az abszolút kedvencnek bizonyult. Az Advent Bazilika évek óta az európai élmezőnyben szerepel: 2020-ban a második helyet szerezte meg a szavazáson, 2019-ben pedig az élen végezve, első ízben viselhette a legjobbnak járó címet.
Cikkünk azért íródott, mert - bár imádunk utazni -, semmi nem tölt el nagyobb örömmel, mintha nemzetközi szinten elismerik vagy felfigyelnek gyönyörű hazánk és fővárosunk értékeire.