Szavai szerint jelentős a kockázata annak, hogy a munkaerőpiac a vártnál tartósabb kárt szenved, és a likviditási nehézségek számos vállalkozás számára fizetőképességi problémákhoz vezethetnek. A pénzügyi piacok stabilitását szintén kockázatok jellemzik, és fennáll annak a veszélye is, hogy a tagállamok elmulasztják a nemzeti szakpolitikai válaszintézkedések megfelelő összehangolását. Kiemelte: ha nem sikerül megállapodásra jutni az Egyesült Királyság és az unió közötti jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról, az szintén alacsonyabb növekedést eredményezhet, különösen az Egyesült Királyság esetében. A protekcionista politikák és a globális termelési láncoktól való túlzott elfordulás negatív hatással lehet a kereskedelemre és a világgazdaságra. Ugyanakkor pozitív hatással lenne, ha a koronavírus elleni oltóanyag mihamarabb rendelkezésre állna. Várható infláció 2010 c'est par içi. Ez azt jelenti, hogy nem zárható ki a vártnál gyorsabb gazdasági helyreállás, ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi a fennmaradó korlátozások gyorsabb feloldását - emelte ki az uniós biztos.
Ha egy gazdaságban van elég felesleg a termelési lehetőségekben, akkor ilyen mértékű pénzromlás mellett is jól működhet. A vágtató infláció azonban pszichológiai hatásokkal is bír, és az ország külföldi megítélésének sem tesz jót. A hiperinfláció A hiperinflációban Magyarország világelső. A hiperinfláció az árak olyan drasztikus változását jelenti, amikor a gazdasági szereplők egyszerűen képtelenek világosan nyomon követni az eseményeket, a pénz olyan tempósan veszít értékéből, hogy egy ház ára akár egy óra múlva már csak egy kiló kenyérre elegendő. A hiperinfláció nem alakul ki egy normálisan működő gazdaságban. Az 1946-os magyarországi – vagy a szintén sokat emlegetett 1918-23-as németországi – pénzromlás a nagy háborúk utáni vesztes, lerombolt államokban alakult ki. Index - Gazdaság - Az IMF szerint Magyarország az élmezőnybe fog tartozni. A gazdaság és az ország teljesen romokban hevert, alig volt termelő kapacitás és a munkaerő is megcsappant. A háborús időkben felgyülemlett kényszermegtakarítások keresletként áramlanak a gazdaságba. Ezen kívül komoly pénzeket kellett fizetni jóvátétel gyanánt a nyertes államoknak.
2022. 08:10 Jövő hét elejétől érkezik az emelt összegű nyugdíj A kormány júniusra ígérte eredetileg. Novemberben újabb korrekció lehet. 2022. 08. 17:00 Nem zárható ki a 440-es euró sem – Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a Fülkében Végleg elszállt forint/euró árfolyam, 20 százalékos infláció, gazdasági visszaesés vár ránk, vagy megnyugodnak a kedélyek a következő hónapban? Török Zoltánt, a Raiffeisen vezető elemzőjét kérdeztük. 2022. 15:03 Tech Telekomos? Szeptembertől árat emel a cég, jön az inflációkövető árkorrekció is A Magyar Telekom szeptember 1-jén korrigálja először az árait, jellemzően a 2017 és 2020 között értékesített díjcsomagok esetében. 2022. MNB: 2022-ben lehet 3 százalék az éves infláció. 09:30 Farkas Zoltán hvg360 Surányi György: A jegybank kullog az események után Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – figyelmeztet Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek június 30-án adott interjúban.
A lényeg: ha lesz nyugdíjkorekció novemberben, akkor a nyugdíjasok idén a korrekció mértékig hitelt nyújtottak a magyar államnak - hiszen használhatta az állam azt a pénzt, amely a nyugdíjasokat illeti... Jövőre hasonló helyzet lehet. A 2020. januári nyugdíjemelés 2, 8% lesz (ez szerepel a költségvetési törvényben). A fentiek megismétlődhetnek jövőre is, ha az infláció nem esne januárban és azt követően 2, 8%-ra vagy az alá. Várható infláció 2010 qui me suit. Márpedig ennek nem sok esélye látszik... A cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.
Az infláció 3, 6–3, 7 százalék lehet ez évben, 2021-ben 3, 5–3, 7 százalékon alakul, majd 2022-től a volatilis, költségérzékeny tételek hatásainak kifutásával a 3 százalékos jegybanki célon stabilizálódik – jelezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csütörtökön közzétett szeptemberi inflációs jelentésében, amelynek főbb számait kedden közölték. Az infláció augusztusra éves összehasonlításban 3, 9 százalékra emelkedett, de a következő negyedévekben várhatóan gyenge lesz a kereslet, s ez dezinflációs hatást gerjeszt. A járvány második hullámának következményeként a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik – áll az MNB jelentésében. Az év végéig a hazai gazdaság visszaesésének korrekcióját feltételezi a jegybank, azonban a magyar GDP várhatóan 5, 1 és 6, 8 százalék közötti mértékben zsugorodik. Infláció - Portfolio.hu. A bővülés mértéke 2021-ben 4, 4–6, 8 százalék, míg 2022-ben 4, 5–5, 7 százalék lehet. Ezzel a gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet. A jegybank úgy véli: a háztartások fogyasztásában a jövő év elejétől pozitív éves dinamika várható, amit az elmúlt években felhalmozott pénzügyi vagyon egy részének felhasználása is támogat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közölt jelentése szerint az éves infláció 2022-ben eshet vissza 3 százalékra, idén és jövőre még kevéssel meghaladhatja a 3, 5 százalékot. Balatoni András, az MNB költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának vezetője az előrejelzéshez a jegybank online sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy a 2021-es inflációt az olaj árának alakulása jelentős mértékben befolyásolhatja. Idén a pénzromlást a koronavírus miatti szokatlan keresleti-kínálati viszonyok alakítják. Korábban például - mint mondta - a nyár eleje jellemzően nem volt átárazási időszak, most viszont az idegenforgalmi szolgáltatók áremelései erősítették az inflációt. Az év hátralevő részét viszont a vártnál erősebb dezinflációs hatások határozhatják meg. A háztartások óvatosabbak, a megtakarítások jelentősége felértékelődik, emiatt a belső fogyasztás csökken, és a nemzetközi szintű visszaesés miatt a külső inflációs környezet is gyenge. A piaci szolgálatások árazása a korábbi válságok tapasztalatai alapján jelentős, egy-másfél éves késéssel követi a gazdasági folyamatokat, a belföldi árak tehát elhúzódva mérséklődhetnek - tette hozzá.
Elsőre valószínűleg kevesen tudják, hogy a lakossági áramszolgáltatások között is széles a választék. Ezért érdemes lehet elgondolkozni, hogy melyik az, amelyik a legmegfelelőbb lenne számunkra. Valószínűleg a H tarifáról és a Geo tarifáról már többen hallottak, azonban lehet, hogy nem sokan tudják, hogy pontosan mik is ezek. Ebben a blogbejegyzésünkben bemutatjuk a H tarifát és a Geo tarifát, így kicsit nagyobb képet kaphattok arról, hogy mik is ezek pontosan és mikor használhatóak. A H tarifa igazából egy kedvezményes díjszabás, melyet az áramszolgáltatónál tudunk igényelni. Lakossági felhasználásra 2010. április 16. óta lehet megigényelni. Ez a tarifa a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokból kiépített rendszerekhez használható. Fűtési szezonban vehető igénybe, mely hivatalosan október 15. -től a következő év április 15. -ig tart. Ilyenkor a nap 24 órájában, megszakítás nélkül, folyamatosan elérhető. Amennyiben megigényeljük, akkor két villanyóra kell, így az egyik a fűtési szezonban használt, kedvezményes, H tarifa alapján mérjen, a másik pedig A1 árszabással kerül elszámolásra a fűtési szezonon kívűl.
A fűtés hiánya nem okoz nagy gondot két órán keresztül, viszont a melegvíz hiánya sokkal kényesebb kérdés. Amennyiben éppen akkor fogy el a melegvíz, amikor a Geo tarifás szolgáltatás megszűnik – reggel 8-kor vagy délután 4-kor – akkor ebben az esetben akár 3 órát is várhatunk, mire újra lesz melegvíz. Ezek alapján a Geo tarifa a hűtő-fűtő klímákhoz jobb, a H tarifa pedig a hőszivattyúkhoz. Képek forrása: pexels
Azoknak éri meg ezt a díjszabást választani, akiknél az áramfogyasztásnak legalább a fele a kedvezőbb díjszabású időszakokra esik. A B tarifa, vagy vezérelt áram főként abban különbözik az előzőektől, hogy a csúcsidőszakon kívül, 8 éjszakai órán át használható – nem érhető el tehát egész nap, de mivel kedvezményes áron van, ezért jó kiegészítése lehet az A1 vagy A2 tarifának. Speciális díjszabások: a Geo tarifa és a H tarifa Az utóbbi néhány évtizedben egyre több olyan kezdeményezéssel találkozhatunk, amiknek célja a megújuló energiaforrások népszerűsítése – a lakossági áramszolgáltatás terén például kétféle speciális tarifa is elérhető, ami erre irányul. Az egyik ezek közül a Geo tarifa, amely kimondottan a hőszivattyúk üzemeltetéséhez lett kitalálva, és másra nem is használható. Segítségével rendkívül olcsó és környezetbarát módon állíthatunk elő hőenergiát – arra azonban figyelni kell, hogy bár az év minden napján használható, naponta kétszer legfeljebb 2 (tehát összesen 4) órán keresztül szünetel az áramellátás, valamint a tarifa csak az ELMŰ-ÉMÁSZ területeken elérhető.