A jó és a rossz örök párharca Stephen King visszatérő témája, amit azonban sosem fogalmazott meg konkrétabban, mint a Végítélet ben, ahol Isten hívei és a Sátán maga egy mindent eldöntő utolsó nagy harcban csapnak össze – a könyvlapokon és az ABC 1994-es kitűnő minisorozatában egyaránt. King karrierjében viszonylag korán, 1978-ban jelent meg a The Stand először. A kiadó nem akarta azt a kockázatot vállalni, hogy kihozza az akkor még kezdő író több mint ezer oldalas művét, így csak később, 1990-ben, amikor King már világsztár volt, látott napvilágot egy újabb, bővített kiadás. Ez volt, ami aztán magyar nyelven is megjelent 2001-ben az Európa Könyvkiadónál Bihari György fordításában. Később A setét torony ban visszatért a témához, de a Végítélet volt az első könyv, melyet King J. R. Tolkien legendás könyvének, A Gyűrűk Urá nak szentelt – szerette volna megírni a regény amerikai verzióját, számos utalást is találunk a történetben: Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben!
Stephen Kinget "horroríróként" szokták emlegetni, de rengeteget írt, mindenféle műfajban. Ahogy ez lenni szokott, nem minden igazán jó, ami kikerekedik a tollából – de azért jó pár jellegzetesen kinges, nagyszerű regényt is kötődik a nevéhez. Ezek a művei már a szépirodalom felé hajolgatnak, olyan karakter- és társadalomrajzokkal, filozófiával és persze zsigeri izgalommal vegyítve, amely kiemeli a ponyvaírók sorából. Az Európa Könyvkiadó által tavaly újra kiadott Végítélet pedig ezek közül is az egyik legjobb. Nem csoda, hogy készült már belőle egy négyrészes tévésorozat, és most készülőben van egy mozifilm is, Josh Boone rendezésében. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Az első, ami a gyönyörű kiállású, keményborítós kötettel kapcsolatban szíven ütő, a mérete. Nem emlékeztem, hogy ilyen hatalmas könyv lenne – aztán rájöttem, hogy eddig kétkötetes kiadásai voltak, ez meg egyben 1200 oldal. Kifejezetten vékony papírra nyomták (az igazat megvallva régen olvastam ilyen gyenge, vékonyka lapokra nyomott könyvet), de még így is marha kényelmetlen kézbe fogni.
Mick Garris rendező – akinek az egyébként nem túl fényes Alvajárók at is köszönhetjük szintén Kingtől – biztos kézzel fogja a gyeplőt, és magabiztosan viszi végig szereplőit a cselekményen. A Blue Öyster Cult (Don't Fear) The Reaper jére összevágott főcím már érezteti, hogy bizony az alkotók beletettek mindent ebbe a sorozatba, amit csak a '90-es évek ígérni tudott: a kor legnagyobb sztárjai (igen, egy-egy kisebb szerepben még Ed Harris, Jeff Goldblum és Kathy Bates is feltűnik), számos díjat besöprő vizuális effektusokat, a szerző kameóját és egy ütős, húsz évvel később is élvezhető mesét a jó és a gonosz párharcáról. Sajnos a részek egyre gyengülő tendenciát mutatnak, a végső összecsapás közel sem akkora kaliberű, mint reméljük, de ennek ellenére is remek szórakozást nyújt még a negyedik epizód is. *** Ez a cikk a Stephen King hét alkalmából készült, ha érdekel a téma, ide kattintva tudsz még többet olvasni King regényeiről és filmadaptációiról.
King tényleg nagyon odateszi magát. A szöveg tele van apró poénokkal, utalásokkal, egyedi hangokkal és egyúttal komoly filozófiai, társadalomtudományi eszmefuttatásokkal, amelyek ugyanakkor szerves egészet alkotnak, nem "lóg ki" semmi a regény sűrű és persze az írótól megszokott módon körömrágóan izgalmas szövetéből. Van azonban egy meglepő húzás, ami körülbelül a regény második felétől lesz nagyobb jelentőségű – és ami miatt bizony megosztó lehet a Végítélet. Ez pedig a természetfeletti beemelése. A Végítélet első fele – ami az oldalak számát tekintve más esetben simán kitesz akár két rövidebb regényt is – olyannyira a valóság talaján áll, hogy szinte hiányoljuk belőle a King védjegyévé vált borzongató természetfelettit. De csak szinte – ugyanis szép lassan mégis bevezeti azt. A regény második felében pedig gyakorlatilag ez veszi át a főszerepet – legalábbis ez mozgatja a szálakat. A túlélők egyik fele egy gonosz teremtményhez kezd el kötődni, "aki" Randall Flaggnek nevezi magát (ez a név ismerős lehet King életművéből), másik fele pedig a másik pólushoz, Abigail anyához.
Ionos ápolás az egészséges és fényes hajért: A hajvasaló lapok bevonatán keletkező negatív ionok, semlegesítik a haj pozitív feltöltődését, és lehetővé teszik, hogy a haj nedvességének egy részét a haj belsejébe juttassuk. A haj hidratált, fényes, egészséges marad a hajszárítás után. Hajvasaló, hajsimító tartozékok, műszaki adatok: gőzőlős funkció, beépített kivehető 5ml víztartállyal, víz töltő pipettával, Funkciók: hajsimítás, hajvasalás, hajgöndörítés, rugalmas simító lapok tömör Ion kerámia fűtőlap a tökéletes hő elosztásért hajvasaló lap szélessége 32mm, hajvasaló lap lap hosszúsága 110mm hajvasaló gép teljes hossza kb.
A hajvasalóknak számos előnye van, amelyeket esetleg sokan nem ismernek. Csak egy hővédőszert kell használnia, és élvezheti a hajegyenesítés folyamatát. A kerámia hajvasaló kiváló eredményt nyújt, anélkül, hogy károsítaná a hajat, legyen sűrű, finom vagy göndör haja. A haja hosszát és vastagságát kell figyelembe venni. Ami a hajegyenesítés előnyeit illeti, meg kell értenie, hogy a megfelelő hajvasaló megvásárlása elengedhetetlen. Professzionális infrás-gőzölős hajvasaló | Lealkudtuk. Nálunk a hajvasalók széles választéka áll rendelkezésére. Ha hosszú és vastag haja van, javasoljuk, hogy nagyobb tányérméretű hajvasalót vegyen igénybe. Ez adja a legjobb hajformázási eredményeket. Egy kisebb hajvasaló jobban megfelel a vékonyabb és rövidebb hajnak. A hajvasalók akár 230 °C-ot is elérhetnek, és fantasztikus funkcióval rendelkeznek a természetes, laza göndör hajjal rendelkező emberek számára, mert a sima megjelenés eléréséhez csak körülbelül két vasalásra van szükség a hajvasalóval. Megváltoztathatja a hőmérséklet-beállítást a haj típusának és a keresett stílusnak megfelelően.