Fekete István Fekete István 1900. január 25-én született Göllén, József Attila-díjas magyar író. Főbb művei: A koppányi aga testamentuma (1937), Csí – Történetek állatokról és emberekről (1940), Kele (1955), Tüskevár (1957), Bogáncs (1957), Téli berek (1959), Vuk (1965) Fekete István ifjúsági könyviről és állattörténetiről híres. Jókai Mór mellett a legolvasottabb magyar író. Vuk a kis róka alakjának megteremtője. Tüskevár című ifjúsági regénye generációk alapolvasmánya, művéért József Attila-díjjal tüntették ki. Fekete István 1970. június 23-án hunyt el Budapesten, 70 éves korában. Társszerzőként az Antikvá elérhető kötetei.
Amikor két éve újra olvastam a Bogáncsot, megint lenyűgözött. Fekete István hihetetlenül jól képes hangulatokat teremteni, s azt megírni. Olyan fordulatokat használ, hogy egészen hihető, hogy egy kiskutya valóban azt "gondolja", amit olvasunk. Sok részlet idézi föl azt a kort, amelyben játszódik, s jó érzés kicsit visszamenni az időben. A történet sokszor szívszorító, néha mulattató. Jól szórakoztam, érdemes időnként újra belemerülni. Hetvenedik életévében megkapja a Munka Érdemrend arany fokozatát. Mégis megbecsültsége felemásságát mutatja, hogy politikai nézetei miatt (antikommunista volt, és az ezzel szemben állt hazaszeretete, vallásossága, és nemzeti érzése) több lexikon kiadásában hiányosan, vagy egyáltalán nem szerepelt Fekete István. Értő olvasói – közel 50 évvel halála után – ma is nagyra becsülik. 1 hozzászólás robinson ♥ P >! 2013. augusztus 23., 12:24 Fekete István Elképesztően szépen ír! Gyönyörű tájleírásai, állatregényei nagyon is tartalmas, jó kikapcsolódást adnak. A megszemélyesítéseit is nagyon szeretem ahogy emberi tulajdonságokkal ruházza fel az állatokat.
Fekete István - Tanulmányok 3. leírása Sánta Gábor irodalomtörténész egy évtizede kutatja Fekete István életművét, irodalmi hagyatékát. Forrás értékű dokumentumok segítségével eddig két tanulmánykötetet állított össze (2003-ban és 2005-ben), melyek elsősorban a regényírót mutatták be: a főként fiatalok által jól ismert művek keletkezési körülményeit, fogadtatását, az eddig fel nem tárt értelmezési lehetőségeiket. A mostani folytatás középpontjában az író hatalmas életművének elbeszélései állnak, a kisprózák lakulástörténete a pályakezdő vadászírásoktól a szülőföldet idéző önéletrajzi novellákig; a nyelvi kifejezésmód lehetőségeivel kísérletező, a modernitást képviselő ún. lírai elbeszélések; végezetül a hagyományos, az állatregények forgácsainak tekinthető "állatos" elbeszélések, melyekben élvezetesen ötvöződik természetismeret és irodalom. Az indulást ösztönző irodalmi hatások, az életrajzi vonatkozású kiegészítések mellett valóságos unikumként olvashatunk a kultusztörténetről is, arról, hogy a Fekete iránti rajongás nem csak fenntartotta a figyelmet az életmű iránt, hanem egyidejűleg hozzájárult a szakmai idegenkedéshez, az időszerűvé vált szakmai diskurzus hiányához is.
Magyarországon alig van olyan ember, aki nem ismeri Fekete Istvánt. A Vuk és számos állatos regény írója ezúttal egy vidra életébe nyújt bepillantást. Kisiskolás koromban, mikor nem győztem alternatív megoldásokat keresni a kötelező olvasmányok elkerülése érdekében, a szüleim megparancsolták, hogy igenis olvassam el a Vuk című könyvet. Én erre úgy reagáltam, hogy felesleges, mert láttam a mesét. Végül az atyai nyomásnak engedve mégiscsak elolvastam a regényt. És aztán jött a többi Fekete művei közül. Számos kötetet végiglapoztam, de mindközül a Lutra kötött le a legjobban. A cselekmény nem bonyolult. A címszereplő egy öreg vidra, aki megkeseríti a halászok életét, hiszen egy éjszaka alatt több halat öl meg, mint amennyit a horgászok egy hét alatt megfognak. Talán enyhe túlzás az iménti állításom, de tény, hogy nagyon szeretnék már Lutrát puskavégen látni. A könyvben két cselekmény szál fut, amik végül összekapcsolódnak. Az egyik, ahogy ezelőtt említettem, a vidra életét követi a nyomon.
A természet szeretetét szerintem már gyermekkorában, családjában szívta magába, mély, alapos ismeretét hivatásával gyakorlásával együtt gyarapította, ahol hosszas megfigyelései oly sok apró részletet is rögzítettek, amelyekkel bennünket is gazdagít írásaiban. Talán a legismertebb ifjúsági regénye a Tüskevár (1957) – magam is gyermekkoromban olvastam – mely két városi fiúról szól, akik a Kis-Balatonnál, azaz a Balaton és a Zala folyó csücskében töltik a nyarukat, ahol számos kalandban, tapasztalatban lesz részük és megismerkednek a természet valódi világával. A fokozatos férfivá válás rögös útján egy idős férfi, Matula bácsi segíti őket. Ez a regény 1960-ban elnyerte a József Attila díjat, majd 1967-ben filmet is készítettek belőle. Magam is együtt vizsgáltam bizonyítványomat a későbbi Tutajossal és Bütyökkel, csak sajnos nem utazhattam nyaralni. 1959-ben elkészült a Tüskevár folytatása, a Téli berek című ifjúsági regény is. A Téli berek inkább azért tetszett, mert csodálatosak a leírások, és annyi humoros szófordulat, kedves szituáció van benne, hogy a fél könyvet szívem szerint sokszor idézném, szinte elvarázsolt.
Népszerű idézetek vargarockzsolt >! 2012. január 14., 23:59 – Most aztán aludj egy kicsit. – Áá – tiltakozott a fiú –, nagyon jó könyvet találtam. – Szerelmes? – érdeklődött Nancsi néni abban a hitben, hogy a jó könyv kizárólag szerelmes lehet. 102. oldal 6 hozzászólás
A legdrágább kiadó lakást szintén Debrecenben hirdették, februártól májusig még 650 ezer, júniustól azonban már 750 ezer forintért lehetett ingatlant találni ebben a kategóriában. Pécsett a teljes vizsgált időszakban havi 620 ezer forintért lehetett kibérelni a legdrágább lakást, míg Szegeden a luxus-bérlet is keresett volt, hiszen a legmagasabb bérleti díj fokozatosan csökkent februártól májusig 495 ezer forintról 300 ezer forintra, majd júniustól júliusig 330 ezer forintról 320 ezer forintra – áll a közleményben.
Az idei év februárjától júliusig vizsgálta a három legnagyobb egyetemi város – Debrecen, Pécs és Szeged – albérleteinek hirdetéseit az Otthontérkép Csoport. Ennek az eredményeit egy informatív kutatásban foglalta össze, amit összegezni fogunk. Egy dolgot azonban már az elején elárulhatunk: megéri Szegeden egyetemistának lenni! A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után mindig nagy az izgalom szülőkben és diákokban egyaránt, hogy jut-e, marad-e kollégiumi férőhely, és ha nem, akkor mennyiért sikerül kiadó lakást találni. Az Ingatlantájoló oldalon vizsgálták az elmúlt fél évben a nagy egyetemi városokban hirdetett kiadó lakásokat, és világosan látszik: egyre kevesebb a kiadó lakás, ugyanakkor a bérleti díjak növekedésnek indultak. Látványosan csökken a kiadó lakások vidéki kínálata Mint írtuk, a kutatást 2021. februárjától júliusig végezték az ország három legnagyobb, vidéki egyetemi városában. Debrecenre, Pécsre és Szegedre is egyaránt igaznak bizonyul, hogy ezalatt a hónapok alatt folyamatosan csökkentek a kiadó lakások.
Szegedi lakás kiadó a Kecskeméti utcában, 68 négyzetméteres 155 000 Ft 2022. május 10. Szegedi lakás kiadó, 37 négyzetméteres, 1 szobás 100 000 Ft 2022. május 07. Szegedi kiadó családi ház, 3+2 szobás 300 000 Ft 2022. május 06. Lakás kiadó Szeged, 41 négyzetméteres 90 000 Ft 2022. május 05. Kiadó lakás Szeged a Lengyel utcában, 2 szobás 140 000 Ft 2022. május 04. Kiadó albérlet, Szeged, 2 szobás 130 000 Ft 2022. május 03. Kiadó 2 szobás lakás Szeged 85 000 Ft 2022. május 02. Szeged 2 szobás lakás kiadó 80 000 Ft 2022. április 30. Lakás kiadó Szeged, 40 négyzetméteres 120 000 Ft Kiadó lakás Szeged, 2 szobás 2022. április 29.
Az Ingatlantájoló szakértője szerint az áremelkedés mértéke városonként eltérő. Debrecenben februártól júliusig 14 százalékkal, Pécsett 17 százalékkal nőttek az árak. A drágulás Szegeden volt a legkisebb, 10 százalék. Eltűntek a kínálatból a legolcsóbb szobák, lakások. A legolcsóbb lakások induló ára Debrecenben volt a legmagasabb: itt 70 ezer forint volt a legalacsonyabb bérleti díj júliusban. A klasszikus önálló lakások induló ára inkább 75-80 ezer forint volt. A szobák 40 ezertől indultak, de ez egy kicsi, 10 négyzetméteres félszobát jelent – írták. Szegeden 60 ezer forint havonta a legolcsóbb önálló lakás. Szobát már 35 ezer forintért ki lehetett bérelni. Pécsett a legolcsóbb szobát 30 ezer forintért lehetett kibérelni a nyár vége felé, holott a legolcsóbb szoba bérleti díja februártól májusig mindössze 16, 5 ezer forint volt. A nagyobb helyi kínálat miatt önálló, másfél szobás uránvárosi lakást már 60 ezer forinttól találunk Pécsett, aminek az állapota elfogadható, de nem hibátlan – tették hozzá.