A tervek szerint pedig hasonló feltételekkel a fogorvosok számára is meghirdetnek állami ösztöndíjat. (H. É. )
Koopmans a legkisebb mértékben sem Soros-kompatibilis következtéseivel kapcsolatban elmondta, hogy az integrációt illetően a muszlimok sokkal rosszabbak a többi csoporthoz képest. Ahhoz sem fér kétség, hogy a nem muszlim bevándorlók körében generációról generációra haladva megfigyelhető egy jelentős fejlődés. Persze ez nem azt jelenti, hogy az alkalmazkodás teljesen hiányozna az iszlám követőiből, de a változás náluk sokkal-sokkal lassabb. Hírek · A migrációs egészségügyi szempontok integrálásának szükségessége az egészségügyi szakemberek oktatásába · PTE ÁOK. Ezzel a hozzáállással nyilvánvalóan összefüggésben van az is, hogy kutatásai szerint hat európai ország török és marokkói bevándorlóinak 65 százaléka véli úgy, hogy a vallási törvényeik fontosabbak a befogadóországok világi törvényeinél. Ebből fakadóan ezek a muszlimok szándékosan elkülönítik magukat a más vallásúaktól, és tartózkodnak bárminemű közösködéstől.
Képünk illusztráció (MTI/AP/Ronald Zak) Valóban egyértelmű szabályok vannak az iszlámban a kutyatartásra vonatkozóan, így például a kutya a házban tabunak számít, és a kutyanyállal való érintkezés is. Az imára menő muszlimoknak, ha kutyával érintkeznek, meg kell ismételniük a rituális mosakodást. Bécsben egyébként 60 ezer hivatalosan bejegyzett kutya van. A rejtett esetek száma valószínűleg jóval magasabb, a konfliktusok pedig előre programozottak. Sok olyan országban, ahol a muszlimok aránya nagy, hasonló és más események mind nagyobb számban fordulnak elő. A migráció súlyos kockázatai az élet, testi épség, egészség védelme tekintetében - ifj. Lomnici Zoltán blogja. Például Manchesterben, ahol a háztartások olyan tájékoztatót kaptak, amely tiltást írt elő a kutyákra nyilvános helyeken, a muszlimok iránti tisztelet miatt. Vagy egy londoni parkban, ahol a plakátokon az állt: "Ez most egy iszlám zóna, ne sétáltassa itt a kutyáját! A muszlimok nem szeretik a kutyákat! " Egyébként az Egyesült Királyság, Franciaország és Svédország jelentős muszlim népességű városaiban gyakran a kutyamérgezési esetek magas koncentrációját jelentik.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. március 3. péntek 11:20 Korai még trendfordulóról beszélni, de tény: érezhetően mérséklődött az egészségügyiek elvándorlása. Még mindig sokan mennek azonban külföldre az orvosok, ápolók közül. Az egészségügyi dolgozók migrációja nem magyar, sőt nem is kelet-közép-európai jelenség, még az olyan gazdag országokat is sújtja, mint Nagy-Britannia, ahonnan a még magasabb jövedelemért az Egyesült Államokba, vagy Ausztráliába mennek dolgozni az orvosok, ápolók. Csakhogy míg a szigetországba az egészségügyi munkaerő is folyamatosan áramlik a szegényebb régiókból, addig hazánkból – és a térség országaiból – az utóbbi évtizedben nagyságrendekkel több orvos és ápoló távozott, mint amennyi érkezett. Most először azonban Magyarországon megtörni látszik a korábbi trend, és immár elmondható, hogy az utóbbi egy, illetve két évben mérséklődött azoknak az egészségügyieknek a száma, akik másutt látják biztosítottnak a megélhetésüket.
Utóbbiról a szakember azt is elmondta, hogy kétféle hatást gyakorolhat a program: egyrészt a felújítandó lakások iránti keresletet élénkítheti, de a másik oldalról lehetnek olyanok, akik inkább a felújítást választják a költözés helyett, ezért ők nem jelennek majd meg vevőként a piacon. Érezhető drágulás nem várható, mert a megfizethetőség plafonja közelében vannak a lakásárak a legtöbb településen. Piaci élénkülés 2021-ben inkább az adásvételek számának növekedésében lesz tetten érhető.
Míg árindexekről sokszor hallani, a lakáspiac forgalmi változásai már sokkal ritkábban kerülnek bemutatásra. Ugyanakkor az ingatlanpiac egyik alapvető tétele, hogy az adásvételek számának változása vetíti előre az ingatlanárak jövőbeli alakulását. Ingatlan: Fordulatot várnak az ingatlanpiacon 2020-ban | hvg.hu. Szakértők szerint ezt támasztja alá az EUROSTAT friss, egyes EU tagállamok és euróövezeti országok ingatlanforgalmának változásait vizsgáló tanulmánya is, amiből az is kiderül, hogy a koronavírus járvány milyen változásokat okozott a vizsgált országok lakáseladásainak számában. A forgalom és az árak változása közötti szoros kapcsolatot jól szemlélteti az EUROSTAT friss adatsora, mely alapján 2012 és 2017 között, az euróövezetben a lakásárak – akár pozitív, akár negatív – változásának mértékét látványosan meghaladta a teljes lakáspiaci forgalom (azaz az év folyamán létrejött összes lakóingatlan adásvétel) alakulása. Tehát árcsökkenéskor kevesebb lakást adtak el, míg árnövekedés alatt a forgalom is bővült. 2018-2019 folyamán az árnövekedést már csak alig haladta meg az összforgalom értékben kifejezett bővülése, majd 2020-ban, az 5, 2 százalékos rekordütemű drágulás mellett a tranzakciók összértéke 1, 6 százalékkal csökkent, aminek hátterében a koronavírus járvány kitörését követő lezárások miatti forgalomcsökkenés áll - áll az OTP Ingatlanpont közleményében.
Az adatok alapján jól megfigyelhető, hogy az egyes országok piacai másként reagáltak a járványra, ahogy az is egyértelműen látszik, hogy Magyarország esetében az otthonteremtési támogatások előbbre hozták a forgalomnövekedést. Lakásárak alakulása 2010 relatif. Szintén érdekes eltérések figyelhetőek meg az egyes országok között az ingatlanpiaci szezonok megoszlásában – tette hozzá Valkó Dávid. A 12 uniós országban 2015-2021 között létrejött lakáspiaci tranzakciók számát tekintve mindenhol az év első három hónapjában bonyolították le a legkevesebb adásvételt, kivéve Magyarországon, ahol az utolsó negyedév hagyományosan a legkisebb forgalmú. Dániában, Franciaországban, Magyarországon és Finnországban a második és harmadik negyedévek számítanak a legerősebb időszaknak, míg Ausztria, Belgium, Bulgária, Írország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Szlovénia esetében éppen az év utolsó három hónapjában került sor a legtöbb adásvételre. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Itt van minden, amit a lakáspiacról most tudnod kell.
Részletekért kattints! A területi és a jogállási különbségek után végül azt is megnéztük, hogy a jövedelmekhez képest hogyan alakultak az elmúlt 20 évben a magyarországi lakásárak. A folyamatok pontosabb megértéséhez három időszakot különböztettünk meg. A válság előtt: 2001-2008 Bár 2001-ben a piac még közel sem volt annyira átlátható és adatokkal jól ellátott, mint manapság, az 1990-es évekhez képest hatalmas fejlődés volt, hogy egyre többen kezdtek foglalkozni a témával. Nem véletlen, hogy az 1990-es évekről az MNB-nek is csak az országos árindex áll rendelkezésére, a területi különbségek bemutatása csak 2000 után vette kezdetét. Éppen ezért a mostani elemzésünkben is 2001 első negyedéve volt a kiindulópont, területileg pedig a hét régió városaira jellemző árakat mutatjuk be. Lakásárak alakulása 2010 c'est par içi. A cikkből kiderül: Mi jellemezte a hazai lakáspiacot a 2001-2008 közötti, a 2009-2013 közötti és 2014-2020 közötti időszakokban? Hogyan alakultak a régiók városaiban a lakásárak az elmúlt 20 évben? Hogyan szakadtak el a budapesti lakásárak az ország többi részétől?
2010-hez képest csak Észtországban nőttek jobban a lakásárak az EU-ban, mint Magyarországon. 2015-höz viszonyítva a magyar lakásár-növekedés magasan veri az egész uniós mezőnyt. 2011 harmadik negyedévéig az Európai Unió (27 ország) átlagában a lakásbérleti díjak és a lakásvásárlási árak tandemben változtak egymással – írja közleményében az Eurostat. Akkor azonban eltérő pályákra kerültek: a bérleti díjak folyamatosan, egyenletesen nőttek, miközben a lakásárak jelentősen ingadoztak. A lakásárak 2013 elejéig jelentősen csökkentek, abban az évben és a következőben lényegében stagnáltak, majd 2015-ben meredeken, a bérleti díjak üteménél jóval gyorsabban növekedni kezdtek. 2020 harmadik negyedévét 2010-zel összevetve a bérleti díjak átlagosan 14, 6 százalékkal nőttek, míg a lakásárak 26, 8 százalékkal. Gazdaság: Csak egy EU-országban drágultak jobban a lakások az elmúlt 10 évben, mint Magyarországon | hvg.hu. 2010-ről 2020 harmadik negyedévére a lakásárak 16 tagállamban jobban nőttek, mint a bérleti díjak. A lakásárak 23 tagállamban nőttek, a leginkább: Észtországban (105 százalékkal), Magyarországon (92 százalékkal), Luxemburgban (90 százalékkal).
Idén minden huszadik vásárló külföldi volt a magyar lakáspiacon. Várhatóan a vevők éve lesz 2020 az ingatlanpiacon - mondta Balogh László, az vezető gazdasági elemzője az M1-en. A szakértő szerint 2019 első hónapjaiban több adásvételt kötöttek, mint az előző év azonos időszakában, ám ez a lendület folyamatosan kifulladt. Nyár közepe óta - elsősorban a jó hozamot biztosító szuperállampapír miatt - a befektetők helyét fokozatosan a saját célra vásárlók vették át az ingatlanpiacon. Hozzátette: ez a változás nem feltétlenül hoz olcsóbb árakat, de a vevők jobb pozícióba kerülhetnek. Balogh László szerint a nagyvárosokban a társasházi lakások a legkelendőbbek. Ez vár a lakáspiacra az idei trendforduló és hullámvasutazás után - Napi.hu. A legkeresettebbek 2019-ben a panellakások voltak, amelyek ára is dinamikusan emelkedett az elmúlt években, 2020-ban azonban már nem számítanak további jelentős áremelkedésre. Idén népszerűek voltak az új építésű lakások is. Ez többi között az ötszázalékos lakásáfának és annak köszönhető, hogy 2019-ben valószínűleg évtizedes rekordot dönt a megépülő lakások száma.
Az első hullám heteiben jelentősen, 40-50 százalékkal esett vissza a forgalom, s ugyan őszre visszakúszott a kereslet és a forgalom a tavalyi szintre, de októbertől megint a kivárás lett a jellemző a 2021-től életbe lépő extra lakástámogatások miatt. Így alakultak az árak Az adatai szerint az idei árcsökkenés majdnem általánossá vált. Akik idén adták el a fővárosi lakásaikat, azok a járvány magyarországi megjelenése előtt, februárban négyzetméterenként átlagosan 722 ezer forintot kaptak, akik pedig decemberben, azok 681 ezer forintot. Az ingatlanhirdetési portál 6 százalékos négyzetméterárcsökkenést mért egy év alatt. A többi városban is 6, 4 százalékkal, 367 ezerről 343 ezer forintra mérséklődött az átlagos négyzetméterár február óta. A községekben pedig 2, 6 százalékkal 203 ezer forintra. Egyedül a megyei jogú városok számítanak kivételnek, ahol 4, 2 százalékkal 379 ezer forintra nőttek az átlagos eladási négyzetméterárak az adatai szerint. "Továbbra is igaz tehát a trend miszerint a lakáspiac motorja a regionális központként is működő nagyvárosokba költözött.