Az első mosás a szennyeződések eltávolítását, a második a hatóanyagok jótékony hatásainak érvényesülését szolgálja. A termék szembe ne kerüljön, ha mégis megtörténne, öblítsük ki bő vízzel. Engedélyszám: OÉTI: 1740/2007. Így is ismerheti: Sampon viszkető fejbőrre 200 ml, Samponviszketőfejbőrre200ml Galéria
Csalán: hajhullás, zsírosodás, korpásodás esetében, méregtelenítő hatású, nyirokkeringés serkentő, hajnövesztő, gyulladáscsökkentő, gombaölő, a faggyúmirigyek működését normalizálja. Körömvirág: gyulladáscsökkent, bőrnyugtató. Hair Nice különlegességA Hair Nice Samponok különlegességüket, meglepő hatékonyságukat a bennük lévő finom célzott információk és a természetes növényi hatóanyagok együtthatásának köszönhetik. A fejbőrön keresztül a finom információk "újratanítják, harmonikus működésre hangolják a hajat és a fejbőrt. Viszkető fejbőrre sampon protiv. Az értékes növényi hatóanyagok biztosítják a szükséges "hajalapanyagokat. A hat féle sampon közötti hatáseltérést az "információs hatóanyagok" különbözősége adja. Példaként a patikákban kapható homeopátiás szerek esetében is a hordozóanyag ugyanaz, míg a hordozott információ más és más. Ennek eredményeképp a készítmények hatása is teljesen eltérő lesz. A klasszikus homeopátiás készítmények viszont általában anyagi jellegű hatóanyagot nem tartalmaznak. Használati utasítás Alaposan megnedvesített hajat kétszer mossuk meg – vízzel hígított - samponnal, majd néhány perc elteltével alaposan öblítsük le.
dm Magyarország - Online Shop Nekem!
A filmben szó esett az Instituto Terra nevű projektről is, mely főként a már kiirtott őserdő visszatelepítésére irányul egy hatalmas – de még így sem elég nagy – területen. A kezdeményezés egyedülálló, a térségben főleg ezzel ellentétes tendencia tapasztalható, gondoljunk csak a transzamazóniai autóútra vagy a hatalmas víztömeg igába hajtására. Amazóniát a XVI. században európai hódítók fedezték fel és kevesebb, mint egy évszázad alatt az őslakos indiánok 90%-át kiirtották. Napjainkra az őserdő eredeti területének 47%-a eltűnt (ez egy Egyesült Államok méretű terület). KERTMOZI - A kígyó ölelése | Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház. A kígyó ölelése Theodor Koch-Grunberg és Richard Evan Schultes utazók naplója alapján készült. Előbbi az őshonos indiánokat, utóbbi az itt található tudatmódosító – főként vallási célokra használt – növényfajokat kutatta, illetve a második világháború kitörését követően a japánok távol-keleti terjeszkedése miatt a hadipar számára kaucsukforrásokat keresett. A filmben mindkét utazó kísérője ugyanaz az indián sámán. Történetünk a legyengült Koch-Grunberggel (a belga Jan Bijvoet a Borgman hoz hasonlóan ezúttal is zseniális, ráadásul több nyelven szólal meg kifogástalanul) és teljesen eleurópaiasodott indián társával, Manducával kezdődik, akiket a megismerés utáni vágy hajt.
A film főszereplője, az indián sámán nemcsak elmesélője, hanem szimbóluma mindannak, ami a mai napig Amazóniával történik, legyen szó a törzsi kultúrák vagy a pazar élővilág megsemmisítéséről. Témáját tekintve bárki rávághatja, hogy ez már lerágott csont, hiszen nem egy alkotás is létezik már az ősi kultúrák és a civilizáció ellentétéről - de ezzel a lendülettel el is engedhetjük az előítéletünket, ennek a filmnek ugyanis sikerül újat mutatnia. Több szempontból is. A kígyó ölelése online. Egyrészt ez az első fikciós játékfilm, amelyet a kolumbiai Amazonas ismeretlen vidékén forgattak az elmúlt harminc évben, valamint az első olyan kolumbiai film, amely egy őslakos szemszögéből láttatja az eseményeket. A film hitelességét bizonyítja, hogy az alkotásban a nagy nevek mellett (mint például Jan Bijvoet és Brionne Davis) közreműködtek helyi születésűek is (többek közt a főszereplő, Antonio Bolívar, valamint Nilbio Torres és Miguel Dionisio Ramos), és a távoli vidék különböző törzseinek képviselői. A stáb összesen hét héten keresztül forgatott számukra teljesen idegen környezetben, szorosan együttműködve a helyi őslakosokkal, akik támogatták őket, sőt egy "paye", azaz helyi törzs sámánja is segítette a munkájukat, aki szertartásokkal kérte a dzsungel segítségét, hogy óvja meg őket a betegségektől, az állatoktól és a rossz időtől.
A film csak villanásszerű momentumokban mutatja meg a fehér megszállók embertelenségét, ahogy állatként kezelve az őslakosokat arra kényszerítették, hogy saját hagyományaiknak hátat fordítva behódoljanak a keresztény egyház dogmáinak, és rabszolgaként az ő céljaikat szolgálják. A hatalmas, egyetlen filmnyi idő alatt össze nem is fésülhető kulturális és gondolkodásbeli ellentétek végig feszítik a film eseményeit, folyamatosan jelen vannak a lassan hömpölygő cselekményekben és a párbeszédekben. ORIGO CÍMKÉK - A kígyó ölelése. A széttartó kultúrák ellenére a végeredmény mégis attól lesz igazán érdekes, hogy nemcsak a két idősík tud a film végére szinte egybeolvadni, hanem a különböző értékek és gondolkodásmódok is keresztezik egymás útját egy-egy ponton. Egyedüli hiányérzetet a fekete-fehér látványvilág, és emiatt a csodálatos Amazónia színtelensége okozhat, amely persze érthető és indokolt húzás volt a rendező részéről, hiszen így kizárólag a mondandókra, a mondanivalókra és belső gondolatainkra fókuszálhatunk. Mivel a film az őslakosok szemszögéből mutatja az eseményeket, akik szerint az időnek számtalan dimenziója létezik, érthetőek a váltakozó, ugráló idősíkok, ahogy vissza-visszatérnek helyszínek, és vele együtt a sámán egyes emlékei is.
Visszatérő motívum a filmben - ami egyben a két kultúra gondolkodásmódja közötti óriási különbségre is utal -, amikor a sámán arra kéri a fehér utazóit, hogy váljanak meg felesleges holmijaiktól, amelyek vészesen leterhelik a kenut. Az idős kutató képtelen lemondani az évek óta felhalmozott könyveiről, jegyzeteiről, hiába magyarázza neki Karamate hogy a tapasztalataink, az emlékeink és a tudásunk a fejünkben léteznek, így semmilyen tárgyhoz nem kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy eljussunk valahová. A negyven évvel később érkező kutató egyértelmű céllal érkezett: hogy elvegye, amiért jött. Ezzel ellentétben mégis ő lesz az, aki felül tud emelkedni a tipikus modern kori gondolkodáson, és egy lemezjátszó kivételével megválik a tárgyaitól. Utólag azért kiderül, hogy míg idősebb elődjét az őszinte megismerés vágya hajtotta, addig a fiatalabb követőjét jóval számítóbb célok vezérlik, mindössze képes néha kompromisszumokat kötni. Könyv: A kígyó ölelése I. (Varga Csaba Béla). A két párhuzamosan futó eseményszál spirituális és pszichológiai mondandójuk mellett Amazónia tragikus pillanataira is reflektálnak: legyenek azok a kaucsukláz emberi és természeti áldozatai, a hittérítők korlátoltsága (és ne szépítsük: kegyetlenségei), vagy az igába hajtott, múltjukat vesztett indián kultúra tetszhalott állapota.
Christina Gallego producer szerint olyan élmény volt ez számukra, mintha évtizedeket utaztak volna vissza az időben addig a korig, amelyet ábrázolni szerettek volna. Elmondása szerint összpontosított és alázatos munkára volt szükség ahhoz, hogy összesen 8000 kg súlyt mozgassanak meg a forgatás ideje alatt. Az alaptörténet igaz eseményeken, pontosabban dokumentumokon, két utazó Theodor Koch-Grunberg és Richard Evan Schultes naplóján alapszik. A két kutató két különböző idősíkban találkozik ugyanazon indián sámánnal, aki törzsének utolsó, élő tagja. Ő lesz a filmben mindkét fehér ember útitársa és egyben spirituális tanítója is. A film Koch -Grunberg történetével kezdődik, aki maláriától szenvedve, legyengülten érkezik meg a dzsungelbe indián társával, Manducával, akit maga a kutató emelt ki a rabszolgasorból. A mindkét kultúrát ismerő, de egyikben sem igazán otthonosan mozgó indián segítséget kér az akkor még ereje teljében lévő, fiatal Karamakate-től, aki eleinte nem akar foglalkozni egy fehér emberrel, az indiánból "fehérré vált" Manducával szemben pedig mély ellenszenvvel viseltetik.
Karamakate beleegyezik abba, hogy keresse azt a jakrunát, amely lehetővé teszi az etnobotanistának, hogy megtanuljon álmodni. A sámán reméli, hogy ez a küldetés kivezeti chullachaqui állapotából.