Festési hibák és problémák Nem eszik a baba Nem lien a Ennek az elrémisztő látványnak sokszor az az oka, hogy a felület, amire a festék került, nem volt alaposan megtisztítva a portól, olajtól, zsírtól vagy a régebbi festékmaradványoktól, esetleg az oldószer-festék arányt nem sikerült eltalálni. Megnyugtatásként írjuk, hogy minden festék habosodik valamennyire a felhordáskor, a kráteresedés akkor jelent problémát, ha száradás után is látható, mindenesetre nem szabad túl sokáig keverni a festéket, így elkerülhető a buborékok képződése a dobozban. Lehetséges az is, hogy nem is a festékkel vagy a hígítással van a gond, hanem a henger vagy az ecset nem megfelelő. Megfolyás Másik igen gyakori eset, amikor megfolyt festékcseppek adják át magukat a gravitáció örömének. Ez utalhat a kivitelező gyatrább kézügyességére, de a festék túlzott mennyiségű felhordására, illetve a hígító buja alkalmazására is. Ha a festék még nem száradt meg, akkor azonnal el kell távolítani a felesleges festéket, ha megszáradt, akkor le kell csiszolni a felületet és újrafesteni.
Felkenéskor sem kell félnünk, a festék szagtalan és belélegzése teljesen ártalmatlan. A Satin Paint Toy Safe minősítéssel is rendelkező, gyerekbarát festék. 1 doboz festék, 1 rétegben általában 11m 2 – re elegendő, de függ a felület porózusságától és a festés módjától. Fontos, hogy a felbontott festékbe ne kerüljön kosz, por és víz sem (a hígítást mindig külön tálban csináljuk), mivel ezek miatt könnyen megindulhat a romlás. Ha ezekre figyelünk, akkor a kibontott festéket jól visszazárva, 10 és 30 fok között, 6 hónapig felhasználhatjuk. A legfontosabb, hogy a festendő felületnek por, zsír -és koszmentesnek kell lennie. A legjobb, ha egy szappanos, mosogatószeres átmosást csinálunk, majd megvárjuk, amíg a felület teljesen száraz lesz. A felületet egyes esetekben csiszolni és alapozni is szükséges, erről részletesen a következő két kérdésnél írunk. Általánosságban Annie Sloan ajánlása, hogy a legjobb eredmény elérése érdekében javasolt a felület bolyhosítása, mattítása egy csiszolópapírral.
Nagy mesterek régi trükkje, hogy a henger széleiről a bolyhokat levágják, így csökkentik a festékpöttyök szóródását. Hólyagosodás Ha bizonyos helyeken a festék rosszul tapad, hólyagok jelennek meg a felületen, ami esztétikailag meglehetősen kifogásolható. Akinél buborékok tűnnek fel, az minden bizonnyal nyirkos vagy nedves felületre hordta fel a festéket, esetleg nem tisztította meg a hordozó felületet, hovatovább az is előfordulhat, hogy nem a falnak megfelelő festéket választott. A szerencsétlenül járt festőnek ilyenkor bizony le kell kaparnia a buborékokat és az alaposan megtisztított felületet újrafesteni.
Ha mégse, hagyjuk megszáradni, csiszoljuk simára és fessük újra a felületet. A foltok átütnek a frissen felhordott diszperziós festéken. Vonjuk át olajalapú festékkel vagy fújjuk le foltosodást gátló spray-vel, aztán fessük újra. Egyenetlen a festékréteg, ha piszok kerül az ecsetről a festett felületre. Töröljük le a szennyeződést a felületről még a festék megszáradása előtt. Rovarok elkerülhetetlenül beleragadhatnak a frissen felhordott festékbe kültéri festéskor. Próbáljuk meg eltávolítani őket a festék megszáradása előtt. Tapétázó eszközök Sablonozás és pecsételés festéssel
A bútorfestés házilag, bár nem a földtől elrugaszkodott vállalkozás, kellő felkészültség és tudás nélkül nem hozza a várt eredményt. A jó hír az, hogy a bútor felújítás tipikusan az a kategóriájú tevékenység, ami sok gyakorlással könnyedén tökélyre fejleszthető. A következőkben bemutatjuk a felújítás legfontosabb fázisait és a kritikusabb lépéseket, melyekre fokozottan érdemes figyelni. Bútor felújítás saját kezűleg – miért éri meg? Mert az újrahasznosítás korát éljük, ahol szerencsére trendi a környezetbarát szemlélet szerint élni. Mert roppant szórakoztató tevékenység, amely az esetek döntő többségében sikerrel zárul. Mert a régi, kopott bútor felújítás házilag rengeteg pénzt spórol a háztartásnak. Az okokat, amelyek a bútorok felújítása mellett szólnak, még sokáig sorolhatnánk. Bútorfestés lépésről lépésre – hogyan kezdjünk hozzá a projekthez? Fontos tudni, hogy a bútor tulajdonképpen bármilyen anyagból is készült -eredeti fa, laminált lapok, műanyag, lakkozott felületek stb. -, a megfelelő technikával felújítható, újra festhető.
A hegesztett részek a legfogékonyabbak a rozsdásodásra - ezek a helyek külön figyelmet igényelnek. A rozsdára felvihető festék lényege, hogy nem kell minden apró rozsdafoltot eltávolítani felvitel előtt és nem kell az egész felületet átcsiszolni. A rozsda homokkezeléssel vagy vegyi úton is eltávolítható, de ezekhez speciális szerekre van szükség. Az öreg réteg eltávolítása – A régi festéket nem kell taljesen eltávolítani, ha megfelelően a felületre tapad, amennyiben azonban könnyen leválik, akkor csiszolják le vagy egyszerűen le is kaparhatják. Zsírtalanítás – erre a célra a legjobb speciális zsírtalanító szert használni. Ha nincs ilyen, akkor tiszta benzint vagy hígítót is használhatnak. A zsírosabb típusú hígítók persze nem megfelelőek erre a célra. Zsírtalanítás előtt ne felejtsék el letörölni a felületet egy száraz ronggyal, hogy eltávolítsák a csiszolás után fennmaradt port. A festés során a hőmérséklet és a páratartalom is lényeges. Festéskor legalább 5 °C-nak és 30 – 70%-os páratartalomnak kell lennie.
Állomások: 1. Indító tábla /Parádfürdő - Etelka –táró 1780-ban Orczy báró nyitotta meg a hasonló nevű tárót a Hegyes-hegy gyomrában réz- és ezüstérc kutatása céljábó az ércbányászati tevékenység első nyoma a környéken. Erről a táróról ismertek az első termelési adatok is, az egykori iratok szerint 1786-ig 2240 t ércet termeltek ki. Ezt követően rövid ideig számos táróból termeltek ezüsttartalmú rézércet. A Veresvár-hegy nyugati oldalának érces kibúvásait kutatták többek között az Etelka-táróval. Az 1950-es évek végén újravizsgálták a régi tárókat, akkor létesült az Etelka-feltárás és újranyitották az Etelka kutatótárót. Ilona völgy parádfürdő strand. Az Etelka-táró a Recsk-Parádfürdő vulkáni terület peremén, biotit-amfibol andezitet tárt fel, amely vulkáni vulkáni törmelékes rétegekkel váltakozik. Ezekhez a kőzetekhez kapcsolódnak a parádfürdői érces telérek és érctömzsök. 2. Vaskapu-ereszke A Veresvár-hegy (Vörösvár) lábánál több régi bányavágat és hányója látható az 1800-as évekből. A hegy nyugati oldalán létesítették az 1850-es években a Róza- és Pál tárókat melyek előtt a tárókból kikerült anyag -hányó- is megtalálható.
Parádfürdőn, a gesztenyefákkal határolt főút két oldalán egymást érik a 19. századi épületek, a fürdőélet múltjának pompás tanúi. Múltidéző sétára indultunk az egyik legismertebb hazai gyógyhelyen. A kilenc kilométer hosszú Parádi-völgyben három különböző vegyi összetételű gyógyforrás is fakad. A völgy keleti nyílásánál feltörő timsós-vasas víz elsősorban nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. Ennek a gyógyvíznek köszönheti létrejöttét a mai Parádfürdő, amelyet eredetileg Timsósfürdőnek hívtak. Fürdőző lány a parádfürdői parkban Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona A bányából egyenesen a kórházba A timsós víz gyógyhatását már a 18. században is ismerték. 1763-ban a királynő rendeletére Markhot Ferenc számba vette a hazai gyógyvizeket, és leírta, hogy a helyiek a feloldott timsós vizet lábfájás, lábdaganat és fekély gyógyítására használták, mégpedig úgy, hogy a vizet megtüzesített kövekkel felmelegítették, és térdig beleálltak. Ilona völgy parádfürdő és környéke. A timsós víz egyes nőgyógyászati betegségek és a meddőség kezelésére is alkalmas.
Mi maradunk egyenesen az úton a Z jelzéseket követve, a várbükki elágazás után ismét bevezet az út az erdőbe, majd a patak mentén szép bükkösben haladunk tovább. Egy újabb pihenőhely után a Z jelzésű turistaút letér jobbra, mi maradunk a patak völgyében a bal oldali úton immár a ZO turistajelzéseket követve. Átmegyünk a kis hídon, az Ilona-völgy itt már rendesen beszűkül, egyre nagyobb köveket látunk a patakmederben. A kényelmes, széles gyalogút szorosan a patak mellett vezet, majd egyre keskenyebbé és kövesebbé válva, kanyarogva kapaszkodik fel a vadregényes, sziklás völgyben egészen a vízesésig. Ilona völgy parádfürdő kórház. Még átkelünk egy kis oldalpatakon, majd egy kanyar után megpillantjuk az Ilona-völgyi vízesés függőleges, V alakú sziklafalából alázúduló vízsugarát. A vízesés elsősorban hóolvadás vagy nagyobb csapadék után látványos, egyéb időszakokban elég vékonyka a szikla felső hasadékából előtörő vízsugár. Mátra » Gyalogtúra, Gyerekbarát, Látnivalók, Természet Hazánk legnagyobb természetes zuhataga Magyarország legmagasabb természetes vízesése a Mátra varázslatos Ilona-völgyében ideális kirándulási célpont felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.
1914-ben itt töltötte mézesheteit Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka. A kastély ma méltóságteljesen, de magára hagyottan áll, jó lenne hinni, hogy valakinek, valahol van még terve vele. 1914-ben itt töltötte mézesheteit Károlyi Mihály és Andrássy Katinka Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona Ha a sárga jelzésen visszaindulunk a központ felé, szinte az Ilona-völgy bejáratában hatalmas, öreg fába botlunk. A Rákóczi-tölgy sajnos már nem él, a több mint 300 éves fát 2015-ben egy vihar döntötte ki. A legenda szerint 1710-ben ehhez a fához kötötte II. Rákóczi Ferenc fejedelem a lovát, miközben a Felvidékre tartott. A fa kerülete 9, 5 méter, lombkoronája 40 méter volt. Parádi csevice A 20. Ilona-völgy. század elejére Parádfürdő az Osztrák-Magyar Monarchia egyik közismert és kedvelt fürdőhelye lett. 1927-ben az uradalom állami tulajdonba került, 1936-1937-ben a fürdőtelep épületeit jelentősen átalakították. Ekkor épült a híres Freskó Étterem is. A 250 személyes nagyvendéglő ma is megvan. Nevét a falait díszítő gyönyörű, nagyméretű táblaképekről kapta, amelyek amúgy nem freskók, hanem pannók, vagyis fára festett képek.