A belga csokoládé és az omlós vajas keksz találkozása egy élmény! Összetevők: búzaliszt, vaj 20%, cukor, étcsokoládé, tejcsokoládé, kakaópor, só. Allergének tej, liszt, nyomokban mogyorót, szóját tartalmazhat! Származási hely Skócia 1 690 Ft Egységár: 11 267 Ft/kg A vásárlás után járó pontok: 8 Ft Részletek Több mint 100 évvel ezelőtt kezdett el a Walker család shortbread-et sütni a skót hegyvidék gyönyörű kis falujában Aberlourban. Gyömbéres-citromos skót vajas keksz recept. Mára a legnépszerűbb vajas keksz az ő nevükhöz fűződik. Bár a megnövekedett kereslet miatt korszerűsíteni kellett a berendezéseiket, a recept nem változott. Termékeik semmilyen mesterséges adalékanyagot, tartósítószert nem tartalmaznak. Adatok Skócia
Az idő leteltével 170 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és 20 perc alatt készre sütjük.
Amikor megsültek, a szilikonos sütőpapírral együtt óvatosan csúsztassuk ki a sütőlemezről és hagyjuk kihűlni. Amikor még melegek, meghintjük a vaníliás cukorral elkevert kristálycukorral. Dobozba zárva sokáig eláll, persze, csak ha marad belőle. A receptet Simone küldte be. Köszönjük! Hasonló receptek
Ismertebb talán a hosszúkás shortbread vagy fingers, ezért alább ilyet készítünk. Ám a háziasabb hatást keltő kerek verzió is remek megoldás. Ebben az esetben a tésztát nyújtsuk kerekre, a tetejét egy késsel vágjuk be - nyolc részre osztva a kört. Innentől a leírtak szerint járjunk el. Hozzávalók 10 adaghoz ízlés szerint cukor 100 gramm vaj 100 gramm búzafinomliszt 50 gramm kukoricaliszt ízlés szerint cukor Előkészítési idő: 40 perc Elkészítési idő: 20 perc Elkészítés: A vajat a cukorral krémesre keverjük. Ha sózatlan vajat használunk, adjunk egy csipet sót a tésztához. Szórjuk a liszteket is a vajas-cukros keverékhez, és dolgozzuk össze előbb fakanállal, majd mikor már morzsalékos az állaga, a kezünkkel. Skót vajas keksz recept. Dolgozzunk gyors mozdulatokkal. Nyújtsuk ki a tésztát téglalap alakúra nagyjából másfél centiméter vastagságúra. Vágjuk mutatóujj hosszúságú, két centiméter széles szeletekre. Szurkáljuk meg villával, szórjuk meg kristálycukorral. Tegyük a shortbreadeket egy sütőpapírral bélelt tepsire, és így be a hűtőbe legalább fél órára pihenni.
Egyes elképzelések szerint ugyanis, amint az utcanévtáblák is tükrözik, a hóstya nem más, mint a német Hochstadt [hóhstatt] 'felsőváros' szó megfelelője. Egri utcatábla (Forrás: Wenszky Nóra) A magyar nyelv történeti etimológiai szótára (TESz. ) is megerősíti a német eredetet, és széles területen használatos nyelvjárási szónak tekinti a hóstát szót és változatait, amik közül az egyik a hóstya. A szótár szerint azonban nem a hoch [hóh] 'magas', hanem a Hof [hóf] 'udvar' szó az előtag. A szó közvetlenül a németből és szlovák közvetítéssel is bekerült a magyarba. Német nyelvterületen a szó 'udvarhely'-et, azaz olyan – esetleg bekerített – telket jelentett, ahol ház vagy gazdasági épület állt. A szlovákba átkerült Hofstadt szó hangalakja a TESz. Eger Rác Hóstya. szerint az " -ák, -iák képzős főnevekhez idomult", azaz például hušták [husták], hošťák [hostyák] formákkal is találkozunk. A jelentések között a szlovákban már megjelenik a 'házas zsellér' és a 'külváros' is. A magyar hóstya alak a szlovák hóstyák formából keletkezett, elvonással, hiszen a k- ra végződő szót többes számúnak érezték a beszélők.
Arra is van számos példa... 5 blogen 2015. 13:16 @bloggerman77: Kolozsváron is hóstátnak hívják a külvárosokat. A szó Árpád kori eredetű, van 1262-os "houstat" nyelvemlékünk. Pontos német eredetét nem ismerjük, de Hofstadt és a Hochstadt egyformán játszik, de nagyobb a hofstadt esélye, számos okból, amelyet szász hagyomány és e területek korai jellege (majorságok a város körül) egyformán alátámaszthat. 4 bloggerman77 2015. 12:55 Az egri elnevezés szlovák közvetítésű volta ellen "apróbb" ellenvetést okoz, hogy Egerben sosem éltek szlovákok! Eladó tégla lakás - Eger, Rác hóstya #32865023. A TESz megint kering egy hatalmasat, és a kézenfekvő Hochstadt - Felsőváros etimológia helyett a szinte kötelező szláv etimológia beemelésével magyaráz egy szinte ugyanolyan jelentésű alakot. Jól látni, hogy Egerben a hóstya városrészeket másként felsővárosként nevezik, itt felesleges mindenféle Hofstadt-ot belekeverni, mert a helyi beszélők tisztában voltak azzal, hogy nem bekerített udvarban (Hofstadt), hanem a felső városban (Hochstadt) éltek.... 3 Tollminátor 2015.
Természetesen azonos eredetű a Stadt-tal, lásd a német -stadt, -statt, -stätt, -stetten, -städt, -stedt, -stede(n) településneveket. A Statt a mai németben nem igazán fordul elő önálló főnévként, régebbi szövegekben találkozhatunk vele, de ma is megvannak a vele alkotott összetételek (pl. Werkstatt 'műhely'), és igék előtagjaként is létezik, pl. stattgeben, stattfinden. Még a 'vmi helyett" jelentésű pre- ill. posztpozíció is e főnévből vezethető le (an Eides statt - 'eskü helyett'). 8 2015. április 7. 22:27 7 tenegri 2015. 13:31 6 Fejes László () 2015. Hét séta a városban : Eger.hu. 13:26 @bloggerman77: "Az egri elnevezés szlovák közvetítésű volta ellen "apróbb" ellenvetést okoz, hogy Egerben sosem éltek szlovákok! " Na és? Ki állította, hogy csak Egerben használták a szót? "Jól látni, hogy Egerben a hóstya városrészeket másként felsővárosként nevezik, itt felesleges mindenféle Hofstadt-ot belekeverni, mert a helyi beszélők tisztában voltak azzal, hogy nem bekerített udvarban (Hofstadt), hanem a felső városban (Hochstadt) éltek.... " Vagy éppen a beszélők összekeverték a dolgokat.
Így alakult ki a sokszor XIII-XV. századi pincékből egy háromszintes rendszer, amelyet oldalágak kötnek össze. A régi nagyüzem jogutódja nem csak a termelés mennyiségével tűnik ki, hanem minőségével is, gyakorlatilag a borvidék minden fajtáját termeli. A látogatás sok érdekességet kínál: egy díszesen kivilágított helyen meg lehet nézni például egy 353 hl űrtartalmú Bikavér-hordót, amely az ország második legnagyobb használatban lévő hordója. Itt a forgalmi borokból - az évjáratokat is beleszámítva - mintegy 150 fajta mutatható be, ezen kívül 12 ág rejti az ország legnagyobb muzeális borkészletét. Ebből 73 félét tudnak a poharakba tölteni. Akad itt 10, 20 és 80 fős kóstolóterem is, de alkalmasint 100 vendéget is meg tudnak kínálni. Az utca túlsó oldalán kisebb pincészetek találhatók, amelyek különböző ízekkel, zamatokkal, de egységesen jó szakmai felkészültséggel várják a látogatókat. A Baktai úton nem voltak pincék, a Szépasszony-völggyel fejeződtek be, de ahogy a város terjeszkedik, egyre nagyobb jelentősége van a külső terürefele is húzódnak kitűnő szőlők, ismert a Vöröskereszt, a Kiskocs, a Nagykocs, az Agárdi, de gyümölcsösöket is lehet látni.
Én is szinte biztos voltam benne, hogy a törököktől származik. Hát nem. Nagyon hasznos volt a cikk!