A magas fehérjetartalmú étrend a fogyás szempontjából ugyanolyan egészséges vagy még egészségesebb lehet, mint az alacsony zsírtartalmú étrend, állítja az American Academy of Family Physicians. Az ilyen diéták során általában nő az energiaszint, nem úgy, mint az alacsony zsírtartalmú étrend esetében. A magas fehérjetartalmú és alacsony szénhidráttartalmú étrendnek két fő változata van, az egyik a paleolit táplálkozás, a másik pedig az anabolikus étrend. Paleolit diéta - mit együnk?. A paleolit diéta A paleolit diéta alapja, hogy csak olyan ételeket lehet fogyasztani, amit vadász-gyűjtögető őseink is fogyasztottak. Ehetünk friss gyümölcsöket, zöldségeket, dióféléket és magvakat, sovány húsokat és halakat, illetve egészséges zsiradékokat. A tejipari termékek, gabonafélék és hüvelyesek nem engedélyezettek, sem a feldolgozott/hidrogénezett növényi olajok, a cukor, az alkohol és a só. A diéta során mindenféle feldolgozott élelmiszert kerülni kell. Az anabolikus diéta Az anabolikus diéta lényege, hogy naponta kevesebb, mint 30 gramm szénhidrátot lehet fogyasztani és ez a szám hétvégére is csak 60 grammig csúszhat fel.
A hétköznapokon az elfogyasztott kalória 60%-a legyen zsír és közel 40%-a fehérje. Hétvégén ez az arány 25-15%-ra módosul. Az alacsony szénhidrátmennyiség célja, hogy kényszerítse a szervezetet, hogy felhasználja a tartalék zsírraktárakat és azt energiaként hasznosítsa. Paleo-ketogén étrend: a gyógyító táplálkozás. A magas szénhidráttartalmú napok lényege, hogy újratöltse a raktárakat, hogy így ne legyünk fáradtak és enerváltak. A két diéta jelentős különbségei A paleolit étrend teljesen megszüntet bizonyos élelmiszer csoportokat és a feldolgozott élelmiszereket is kiiktatja, az anabolikus étrend ezzel szemben csak korlátozza a szénhidrátok fogyasztását a hét egy részében, de nem határozza meg, hogy mit ehetünk. A két diéta makró tápanyag összetétel is eltérő. Az anabolikus étrend során nagyobb mennyiségű zsírt kell fogyasztani, míg a paleolit táplálkozás a zsírfogyasztást mérsékli.
Manapság újra sokszor kerül ismételten szóba a paleolitikus étrend. Több szerző gondolja azt, hogy a táplálkozással összefüggő úgynevezett civilizációs betegségek (elhízás, diabetes mellitus, szív-keringési megbetegedések, laktóz intolerancia, coeliakia) egyre gyakoribb megjelenése a genetikai állományunkkal hozható összefüggésbe. Ezen nézet követői azt ajánlják, hogy térjünk vissza az "ősi" táplálkozáshoz, továbbá javaslatokat tesznek bizonyos élelmiszerek, nyersanyagok étrendből történő kiiktatására. A fentiek értelmében tiltott két különösen kiemelt "veszélyforrás": A tejből, tejtermékekből és a gabonafélékből (búza, kukorica, rizs) készült termékek (kenyér, liszt, tésztafélék, stb. ). Hasonlóan nem kívánatos az ásványi anyagokkal, vitaminokkal dúsított készítmények sokasága, üdítőitalok, alkoholos italok, fűszerek, burgonya, minden színezékkel, ízesítővel, édesítővel ellátott termék. Továbbá nem fogyaszthatunk babféléket, cukrot, csírákat, olajat, mogyoróféléket, keményítőt és más olyan élelmiszereket, amelyek a mai kor termékei.
A paleo diéta lényege nem az, hogy nyers húst egyél zöldségekkel, sokkal inkább az, hogy táplálkozásod és genetikai örökséged jobban összhangba kerüljön. Ha szeretnéd követni a paleo étrendet, ki kell iktatnod a gabonaféléket, a finomított szénhidrátokat, a krumplit, a tejtermékeket és a hüvelyeseket. Az első kérdés pedig, ami felmerülhet benned: mit is legyen a reggeli? Ebben segítünk kicsit alábbi képes összeállításunkkal. Hírességek paleo diétán Lapozd át az alábbi cikket, és nézd meg azokat a sztárokat, akik életmódot váltottak, és követik a paleo diétát!
Azóta több ezer beteg keresett meg más, súlyosabb kórképekkel, és nagyon hamar jöttek az eredmények. – Minden visszajelzés pozitív volt? – Többségükben igen. Ami nagyon szembetűnő, hogy ha valaki komolyan veszi a paleo-ketogén étrendet, akkor biztosan számíthat a sikerre. Még a komoly autoimmun betegségeknél is. A siker többnyire a gyógyulást jelenti. És mindez teljesen ellentmond minden jelenlegi vélekedésnek, amit a hivatalos orvoslás vall a civilizációs betegségekről. Nem volt egyszerű orvosként szembenézni a rendszerben rejlő konzervativizmussal. Ez sok energiát vett igénybe, egészen addig, amíg a jelenlegi gyógyítással és kutatással foglalkozó csapatunk ki nem alakult. És mivel sok a sikerélmény, nem meglepő a betegekkel kialakuló pozitív légkör. Szenvedélyünkké vált a gyógyítás. – A megengedőbb paleodiéta, amelyet Magyarországon Szendi Gábor képvisel, tudományos alapokra támaszkodik ugyan, de nem alkalmazható orvosi értelemben. A könyvek szerzője pszichológus, programozó matematikus, író, aki nagyon jól összeszedte a szakcikkekben fellelhető anyagokat, de az ezekből levont következtetések sajnos a gyakorlatban nem mindig működnek.
A virágzásra már nem kellett sokat várni, sőt… A cseresznye és meggy esetén is a hónap elején beállt szokatlan meleg idő és a pár milliméter hajnali csapadék után robbanásszerű virágzás következett. A monília elleni védekezést haladéktalanul el kellett kezdeni, tapadásfokozó hozzáadásával együtt. A gombabetegségek elleni védekezésnél célszerű úgy összeállítani a keveréket, hogy egy kontakt szer mellé egy felszívódó hatóanyagot is tegyünk. Mindkét gyümölcsnél boszkalid és piraklostrobin tartalmú szert használtunk, cseresznyénél proklorázt tettem mellé, meggyben mankocebet. Fővirágzás idején fontos a bór tartalmú lombtrágya kijuttatása is, ezzel fokozva a terméskötődést. Olyan érdekes helyzet állt elő, hogy a természet látványosan be akarja hozni a lemaradását, így a virágzás, amilyen gyorsan kezdődött, olyan gyorsan véget is ért, tulajdonképpen 2 hetet sem tartott ki. Így a megszokott, illetve ajánlott virágzáskori 3 permetezés helyett idén 2 fért bele a monília elleni küzdelembe. Cseresznye Növényvédelme Virágzáskor. A virágok szépen kötöttek, borsó nagyságú terméskezdeményeknél járunk.
2022. március 17., 11:58, 1099. szám Blumeriellás levélfoltosság A meggy és a cseresznye az igen kedvelt korai gyümölcseink közé tartozik. Egyre többször fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, hogy miként lehet megoldani a növényvédelmet a lehető legkevesebb kémiai hatóanyaggal. Gyümölcsfák növényvédelme virágzáskor | kpe.hu. Éppen ezért a következő hetekben igyekszem összefoglalni mindazokat az információkat, melyek hasznosak lehetnek a meggy és a cseresznye biotermesztésében. Az első és a legveszélyesebb kórokozó a blumeriellás levélfoltosság. Sok esetben a termesztők csak a moníliás fertőzésre koncentrálnak, miközben ez a kórokozó jóval gonoszabb módon, alattomosan és fokozatosan végzi ki gyümölcsfáinkat. Az ültetvények esetében ez az elsődleges kórokozó, de a kiskertekben is évről évre találkozom a blumeriellás levélfoltosság kártételével. A gazda általában ügyet sem vet az apró foltokra, s a lombhullást számos egyéb környezeti tényezőre fogja (csapadék hiánya, szélverés stb. ). Az utóbbi években gyakran látom a porták előtt az augusztusban már erősen lombhiányos meggy- és cseresznyefákat, melyeket a blumeriellás levélfoltosság károsított.
Fotó: Ebben a vegetációs szakaszban több kórokozó is megfertőzheti a fáinkat, ezért fontos a megelőzésen túl a pontos időben történő kezelés is. A lemosó permetezés után a következő kritikus időszak a gyümölcsösök tekintetében: a virágzás. Ebben a vegetációs szakaszban több kórokozó is megfertőzheti a fáinkat, ezért fontos a megelőzésen túl a pontos időben történő kezelés is. Cseresznye tápanyagellátása, növényvédelme. A csonthéjasok esetében a legveszélyesebb ilyenkor fertőző kórokozó a monília, a meggy és cseresznye esetén az antraknózis. De ilyenkor támad a barack tafrinája és a csonthéjasok levéllyukacsosodását okozó sztigmina is. Különösen érzékenyek a virágzó kultúráink, ha hűvösebb, csapadékosabb, párás időjárás van végig a virágzás során, vagy szakítja meg a jó időt ködösebb, hűvösebb nap. Hogy ezek a kórokozók ne fertőzzék meg gyümölcsfáinkat, fontos a megelőzés. A tavalyi gyümölcsmúmiák eltávolítása a metszés során, a szellős lombkorona kialakítása, de már a telepítés/ültetés előtt terveznünk kell. Alapesetben az érzékeny állókultúrákat támadó kórokozók miatt a mélyfekvésű, vizenyős helyeket kerülni kell a telepítés során.
Növényvédelmi vlogsorozatunk soron következő részében ez ellen mondjuk el a lehetséges megoldásokat. Cseresznyelégy nyűve a gyümölcsben Fotó: Dr. Aponyi Lajos A cseresznyelégy a cseresznyét és a meggyet károsítja. Egészen pontosan kettő faj okozhat hasonló kárképet, az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi), illetve az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata). Lárvája (nyűve) a gyümölcsben fejlődik, táplálkozása következtében a mag körüli részek elpépesednek és elbarnulnak, a gyümölcs puha tapintásúvá válik. A talaj felső 5-15 cm-es rétegében telel át, báb alakban. Melegkedvelő rovar. A rajzás április közepétől kezdődik és nyár végéig is eltarthat, különösen ilyen száraz, meleg időben, mint ami most is jellemzi időjárásunkat. A védekezés meghatározásához végezzünk tehát előzetes megfigyeléseket. / Benedek Borbála Levelek megjelenésétől – de már csak akkor! – alkalmazhatók a felszívódó hatású gombaölő szerek is, mint pl a SCORE, és a FOLICUR SOLO, de legjobb az előzőekkel (DELAN, BRAVO, CUPROXAT FW 0, 25 - 0, 3%) kombinálva.
A természet látványosan be akarta hozni a lemaradását, így amilyen gyorsan kezdődött a virágzás, olyan gyorsan véget is ért, tulajdonképpen 2 hétig sem tartott. Rengeteg múlik az időn is, mégpedig a MEGFELELŐ időben történő védekezésen! Ezeknél a gyümölcsöknél szinte minden perceken múlik. Nagyon fontos megfelelően időzíteni a megelőző védekezést a fent említett két betegség és egy kártevő ellen is. Ne felejtsük el, hogy ezek nem gyógyíthatóak és nincs olyan csodaszer sem, ami a kukacot kiszedi a cseresznyéből…. A megelőzésen múlik minden! Egy kicsit beszélve a költségekről is, 180-300ezer forint költséggel számolunk hektáronként, amiben a növényvédő szerek és a lombtrágyák szerepelnek. Hozzáteszem, hogy van különbség az ügyfeleim költségérzékenységében… A meggyre kevesebbet költhetünk, a cseresznye esetén szabadabb a mozgástér. Jövök még idén beszámolni a részletekről többször is! Ha van ideje egy kattintásra, szavazzon rám Az Év Anyavállalata versenyben, ahol 101-es sorszámmal találnak meg: Szavazás Ossza meg Gazdatársaival is!
A blumeriellás levélfoltosság ismertetése Májustól a kórokozó a leveleken kb. 1-3 mm átmérőjű liláspiros foltokat idéz elő. Erős fertőzés esetén a foltok az egész levélfelületet beboríthatják. A fertőzött levelek lassan elsárgulnak, majd lehullnak. Jellegzetesen a korona alsó részén kezdődik a levélhullás. Erős fertőzés esetén a gyümölcs is megfertőződhet, besüppedő, elhalt foltok jelennek meg az érni kezdő termésen. A fertőzés ezen túlmenően is nagy problémát okoz a termesztésben, mivel az előidézett korai lombhullás miatt nem fejlődnek ki megfelelően a rügyek, s így nő a termővesszők fagyérzékenysége, ami viszont termésveszteséget idéz elő a következő évben. A meleg, nedves időjárás kedvez a fertőzésnek, a száraz május viszont visszafogja a kórokozó terjedését. Olyan termőhelyen, ahol a tavasz rendszeresen csapadékban gazdag, és gyakori a ködképződés, a fertőzés minden évben nagy kárt okozhat. A kórokozó a lehullott leveleken telel át, s a következő évi virágzási időszakot követően fertőzi a lombot.