Délelőtti videó 4. : A tanár 3. évad 2020. 04. 08. 11:55 - Írta: winnie 2 hozzászólás | kategória: hazai termék, video, A tanár Szombaton tér vissza a képernyőre az RTL Klub dramedyje, A tanár, ami a Mellékhatást fogja felvezetni, és eszembe jutott, hogy milyen poén lenne, ha utóbbi rápakolna előbbire – nyilván nem sok esély van rá, de mégiscsak erősebb premiert produkált (erős hátszéllel). A tovább mögött a 3. szezon előzetese Liptai Claudia érkezésével. Mate4182 - 2020. 12:28 Kivancsi vagyok hogy Nagy Ervin e a robot:D Amugy varos a 3. Evad bar a tanarno cserenek nem orultem az elozo evadvaltasnal. len90 - 2020. 12:37 Sosem néztem és most sem fogom Liptai Klaudia miatt elkezdeni:D Ez számomra annyira érthetetlen, hogy miért ugyanazt a 10 magyar celebet rotálják mindenben… Egyébként szerintem is tuti Nagy Ervin a robot és az időzítés sem véletlen: ugyanazon a hétvégén fog lelepleződni amikor újraindul a sorozata… Ide írd Név: kötelező Email cím: (kötelező, de nem adjuk ki senkinek) A beküldés előtt (ha OFFtopik a kommented, törlésre kerül): - ha mégis OFF-ot írnál vagy friss hírt, azt a napi reggeli hírek kommentjei közé írd.
A Tanár, A Tanár sorozat, A Tanár online sorozat, online sorozatok, sorozatbarát ingyen sorozatok IMDB: LINK Év: 2018 Kategória: vígjáték Tartalom: Az RTL Klub saját gyártású sorozata egy iskolai közösség rendhagyó hétköznapjaiba enged bepillantást. A különálló részek olyan közéleti, társadalmi kérdéseket feszegetnek, mint például az örökbefogadás, identitás keresés vagy például a tinédzserek rivalizálása. A sorozat fõszerepeiben ismert színészek láthatók. Nagy Ervin fizika-kémia- és testnevelés tanárt, Anger Zsolt iskolaigazgatót, Ubrankovics Júlia magyar szakos tanárnõt alakít, mellettük pedig Elek Ferencet, Simon Kornélt, Ötvös Andrást is központi szerepekben láthatják az RTL Klub nézõi.
Iratkozz fel a hírlevelére a hírportál főoldalán, és lájkold vagy kövesd a Media1 Facebook-oldalát is. Nézz szét a alaposabban, mert ott további podcastokat is találsz, immáron több mint tíz évre visszamenőleg! A Media1 legközelebb június 22-én 19 órakor jelentkezik a Budapest 87, 6 MHz-en, a Spirit FM frekvenciáján és a streaming segítségével, majd nem sokkal az adás után a és a Media1 podcast felületén.
A Media1 2020. június 8-án sugárzott rádióműsorának vendége volt Grósz Judit, az RTL Magyarország digitális és üzletfejlesztési igazgatója, valamint Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség ( MPRSZ) elnöke. Az adásból készült egy hosszabb verzió is, ami kizárólag a podcast hallgatói számára érhető el. Grósz Judit ot a Media1 műsorában legelőször is arról kérdeztük, hogy hogyan hatott a COVID-19 az RTL Magyarország és azon belül főleg annak digitális üzletágára, illetve a lakosság médiahasználatára.
Beszélgettünk arról is, hogy számítanak-e arra, hogy a járvány gazdasági következményei miatt felgyorsul az a folyamat, hogy egyre több újságíró megy át a pr-szakmába, de megbeszéltük azt is, hogy a magyar pr-szakmát mennyiben érintette másképp a járvány, mint más országok pr-osait. Az is előkerült, hogy miért pont idén került be először a public relations a reklámtortába. A Media1 műsor 2020. június 8-i adásának hosszabb változata (benne Grósz Judittal majd Sztaniszláv Andrással) az alábbi lejátszón lévő play ikonra kattintva visszahallgatható, illetve podcastként a lenti linkre kattintva le is tölthető. A lejátszás akár külön ablakban is lehetséges! A hanganyag letöltése | Lejátszó megnyitása új ablakban Ha még nem tetted meg, lájkold a vipcast. hu Facebook-oldalát és iratkozz fel teljesen ingyenesen a podcastra is, hogy ne maradj le a következő hanganyagokról! Feliratkozhatsz a podcastra a Spotify -on és az Apple iTunes -on is, de megtalálod a főbb podcast programokban, például a Google Podcasts ban és a TuneIn -ban.
27% áfa felszámításával kell továbbszámlázni a dolgozó felé (számla kiállítása szükséges)? Ebben az esetben közvetített szolgáltatásként vagy egyéb bevételként könyvelendő? Vagy mint dolgozói térítést/támogatást szükséges elszámolni "feljegyzés" alapján, melyben hivatkozunk az ügyvezetői utasításra, és a különbözet dolgozói költségtérítésként kerül elszámolásra egyéb bevételként számla kiállítása nélkül? 2016. 12. 03. Kiva Tisztelt Szakértő! A kiva adóalap egyik összetevője a személyi jellegű kifizetések. A Katv. 20. § (3) szerint személyi jellegű kifizetés a Tbj. szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. A megbízási díj, amennyiben nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér 30%-át, nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, az nem képez járulékalapot, habár szochoalapot igen. Úgy vélem, a fent említett megbízási díj nem képez kivaalapot, mivel a Tbj. szerint nem képez járulékalapot.
Az év végi elszámolásban hogyan kell, vagy lehet érvényesíteni az előző évben beszerzett új, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök értékét, illetve az előző évi negatív eredményt? Kérem, hogy egy általános példán keresztül vezessük le, hogy jobban megértsem. Például a 2013. évi bevallásban a korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény: -2000 eFt, a beszerzett tárgyi eszköz pedig 21 000 eFt volt. Ezeket, hogyan veszem figyelembe a 2014. évi bevallásnál, ha a 2014. évi korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény +6000 eFt, a személyi jellegű kifizetések pedig 10 000 eFt volt (és a foglalkoztatottak után nem volt kedvezmény). Azt tudom, hogy az előző évi veszteséget csak a pénzforgalmi eredménynél lehet figyelembe venni (10 év alatt), a tárgyieszköz-beszerzést pedig a személyi jellegű kifizetésekből is le lehet vonni, de azt nem értem pontosan, hogy mit jelent az, hogy "az elhatárolt veszteség terhére". Kérem írja meg, hogy 2014. évben mennyi összeget lehet kedvezményként figyelembe venni.
Személyi jellegű egyéb kifizetések: a munkaállományba tartozók részére a munkaviszonyhoz kapcsolódó kifizetéseket (betegszabadság 15 napja, végkielégítés, jubileumi díjak) és a munkaadó által átvállalt költségeket (üdülési térítés, egyenruha térítés) kell elszámolni, a személyi jellegű kifizetések egyes tételeit SZJA terheli, a bruttó bérrel együtt alkotják a munkavállalóknak járó személyi jövedelmet. Társadalombiztosítási ellátások: a Tb tv szerint a vállalat e jogcím alatt fizeti ki a táppénzt, a gyermekgondozási díjat, a terhességi gyermekágyi segélyt és a családi pótlékot, az üzemi kifizetőhely állapítja meg az adóalapot terhelő levonásokat, a bruttó bér + személyi jellegű egyéb kifizetések + társadalombiztosítási ellátások alkotják a munkavállaló összes járandóságát. A vállalkozást terhelő befizetési kötelezettségek: társadalombiztosítási járulék – 29%, egészségügyi hozzájárulás – 3450 Ft/hó (munkavégzésre, közreműködésre, vagy munkával elérendő eredmény létrehozására szerződés alapján természetes személy után), munkaadói járulék – 3% (főfoglalkoztatásúak nyugdíjalapot képező kereset összegének törvényben meghatározott% a).
Az 1 végződésű nyilvántartási számlákon az előirányzat, a 2 végződésű nyilvántartási számlákon a kötelezettségvállalás, a 3 végződésű nyilvántartási számlákon a teljesítések elszámolása történik. A 2 végződésű számlákon a könyvelés a bérszámfejtés alapján, a 3 végződésű számlákon a kifizetések könyvelése történik. A K1. Személyi juttatások rovaton számoljuk el, melynek kötelező alábontása a következő: K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai K1101. Normatív jutalmak K1103. Céljuttatás, projektprémium K1104. Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat K1105. Végkielégítés K1106. Jubileumi jutalom K1107. Béren kívüli juttatások K1108. Ruházati költségtérítés K1109. Közlekedési költségtérítés K1110. Egyéb költségtérítések K1111. Lakhatási támogatások K1112. Szociális támogatások K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai K12. Külső személyi juttatások K121. Választott tisztségviselők juttatásai K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját K123. Egyéb külső személyi juttatások K2.
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó A központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1–2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését a Magyar Államkincstár által megküldött könyvelési értesítők alapján kötelesek nyilvántartásba venni. A Magyar Államkincstár és a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek legalább negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek egymással egyeztetni a kincstári könyvelési értesítő és a szervezet részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket. Az egyeztetés során a 368/2011. (XII. 31. ) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ávr. ) 62/E. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. A feltárt és mindkét fél által elfogadott eltérésekről a Magyar Államkincstár helyesbítő könyvelési értesítőt küld. Nettó finanszírozás esetén ezzel egyidejűleg a nettósításba bevont központi támogatások bruttó összegét a B11.