A javítás minimuma évek óta a második, harmadik nap környékén van, később az ensemble előrejelzések használatával növekszik a javítás mértéke a determinisztikus modellhez képest. Ennek legfontosabb forrásai: Középtávon is figyelembe vesszük a szinoptikus-klimatológiai sajátosságokat (pl. Megváltozik az időjárás a jövő hét elején, OMSZ előrejelzés - Napi.hu. inverzió), Több más (német, amerikai, stb. ) modellt is használunk, Egyre jobban alapozunk az ensemble előrejelzésekre, Kiszűrjük a modellek naponta bekövetkező ingadozásait (a determinisztikus modellek jobban, az ensemble átlag kevésbé ingadozik).
A rövidtávú előrejelzéseknél részletesen ismertetett módszerek közül a középtávú prognózisoknál alapvetően a számítógépes előrejelzésekre alapozunk, de még ennél az időtávnál is szerepet kapnak a hagyományos szinoptikai ismeretek, az előrejelzők tapasztalatai, illetve a szinoptikus-klimatológia feldolgozások eredményei. A középtávú előrejelzések beválásában, illetve az előrejelzések információ-tartalmában különösen nagy fejlődés következett be az elmúlt évtizedekben. A modellek beválása folyamatosan javult, de e javulás nem volt töretlen. Az 1. ábrán megfigyelhető, hogy az ECMWF modell beválásában az elmúlt 30 évben még a 12 havi mozgó átlaggörbén is megfigyelhetők visszaesések. Az ábráról egyébként az olvasható le, hogy hányadik nap következik be az 500 hPa-on 60 hPa-t elérő hiba: a 80-as évek elején ez a 4. napon, míg napjainkban a 8. nap környékén következik be. Tehát ma a 8. napra ugyanolyan jó minőségű prognózist tudunk adni, mint 30 évvel ezelőtt a negyedik napra. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a javulás mértéke rövidtávon az utóbbi években kisebb. )
Hétfőn napsütéses idő várható. A Nyugat-Dunántúlon délután, estefelé záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A légmozgás általában gyenge vagy mérsékelt lesz, de a zivatarokat erős vagy viharos széllökések kísérhetik. Hajnalban általában 7 és 12 Celsius-fok között alakul a hőmérséklet, de a hidegre érzékeny helyeken ennél hidegebb, míg a vízpartokon és a belvárosokban ennél enyhébb lehet a hajnal. Napközben 26-31 fokig melegszik fel a levegő. Kedden a hosszabb-rövidebb napsütéses időszakok mellett sokszor erősen felhős lesz az égbolt. Több helyen várható zápor, zivatar. Főleg a Dunántúlon nagy területen megerősödik a szél. A leghidegebb órákban 8 és 17, délután 19 és 29 fok közötti értékek várhatók. A tartósabban felhős, csapadékos északkeleti tájakon lehet hűvösebb az idő. Keddre országosan elsőfokú figyelmeztető előrejelzést adott ki az OMSZ zivatar miatt. Néhol még szerdán is előfordulhat zápor, zivatar, kezdetben inkább délnyugaton, délután főleg a Tiszántúlon van esély csapadékra. Sokfelé megerősödik a szél.
Hosszútávú előrejelzések készítése Mivel a légkör matematikai értelemben kaotikus rendszer, mely erősen érzékeny a kiindulási mezőben megtalálható pontatlanságokra, az előrejelzéseknek a kezdeti mezőben fellépő kikerülhetetlen hibák növekedési üteme által meghatározott időbeli korlátjuk van. Numerikus kísérletek tapasztalatai azt mutatják, hogy az előrejelzések hibája az idővel előbb gyorsan, majd lassabban növekszik, végül megközelíti vagy eléri az időjárási elemek átlagos változékonyságának mértékét. Ha az átlagos változékonyságot mértékül választjuk, akkor megadható az az időszak, amelyen túl az előrejelzések hibája tűrhetetlenül nagy lesz. Ezt az időtartamot tekintik az előrejelezhetőség határának, melyet két hétben állapított meg Lorenz (1969). Ennek értelmében bármilyen pontosan is becsüljük a kiindulási állapotot, a légkör állapotát nem tudjuk előrejelezni két hétnél távolabbra. Felmerül tehát a kérdés, hogy akkor mi alapján készíthetünk több hónapra szóló előrejelzéseket? Egyrészt fel kell használnunk olyan információ-forrásokat, melyek rövidebb időtávon nem meghatározóak, másrészt figyelembe kell vennünk, hogy a Lorenz által kapott két hetes időhatár csupán azt zárja ki, hogy napi felbontású előrejelzéseket készítsünk több hónap időtartamra, és azt nem, hogy több napra, illetve teljes hónapra vonatkozó átlagértékeket előrejelezzünk.
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, közel 108 ezer diák böngészi most őket azt kutatva, bejutott-e oda, ahová szeretett volna. A ponthatárok már az is fenn vannak, itt lehet őket átnézni. Kiderült, melyik szakon húzták a legmagasabb ponthatárt. Ahhoz, hogy valakit az ELTE-nek erre a két szakára felvegyenek, 500 pontot kellett elérnie. Nagyon magas ponthatárok is születtek a jogászképzésen. Részletek itt. Kiderültek az idei felvételi ponthatárok. © Túry Gergely Az ELTE idén a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, 9744 hallgató kezdhet ott tanulni szeptemberben. Hogy mely egyetemek és főiskolák kerültek még be az élmezőnybe, itt kiderül. Itt pedig azt lehet megtudni, hogy hány pont kellett a bejutáshoz a 10 legnépszerűbb alapszakra. Az orvosi szakok ponthatárait külön is összegyűjtötte az Eduline. Sokakat kellemetlen meglepetésként érhetett, hogy több népszerű szakon jóval magasabb lett a ponthatár az előzetesen meghirdetettnél. Lista készült a legmagasabb ponthatárokról is. A szakportál percről percre tudósításából rengeteg hasznos információ kiderül.
Az egyetemre jelentkező mintegy 11 ezer fiatal 21 százalékát valamelyik mesterképzési szakra vették fel, ami hét százalékponttal magasabb az országos aránynál. A BME idegen nyelvű képzéseire is többen jelentkeztek: a tavalyi eredményekhez képest mintegy duplájára emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma. Itt vannak a 2018-as felsőoktatási ponthatárok | 24.hu. A Budapesti Corvinus Egyetemen az általános felvételi eljárásban 3418 hallgató jutott be a szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzésekre, az alapszakokra felvettek csaknem fele 440 feletti pontszámmal jelentkezett – olvasható az egyetem szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében. Akinek idén nem sikerült, nem kell feladnia Ahogyan az ismert, ebben az évben 107 ezernél több diák várta az eredményeket, egy oktatási szakértő szerint azonban azoknak sem érdemes elkeseredniük, akiknek nem sikerül bejutniuk a felsőoktatásba. A továbbtanulásnak számos alternatívája áll rendelkezésre, a Perfekt Zrt. szerint a lényeg, hogy mindig legyen egy B-tervünk is, amivel nem esünk ki a tanulás ritmusából.
Idén mintegy 108 ezer jelentkező próbált bekerülni a felsőoktatásba Fotó: Sóki Tamás Amennyiben egyetlen megjelölt képzéshez sem elegendő a jelentkező pontszáma, ebben az eljárásban nem vehették fel felsőoktatási intézménybe. Azok a fiatalok, akik nem nyertek felvételt, a pótfelvételi során jelentkezhetnek újra. Az OH tájékoztatása szerint a diákok a besorolási döntés ellen közigazgatási perben kérhetnek jogorvoslatot a besorolási döntés közlésétől számított harminc napon belül. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani Ügyfélkapun keresztül elektronikusan vagy Ügyfélkapu hiányában papíralapon – három példányban – a 1380 Budapest, Pf. Felvételi ponthatárok 2019. 1190 postacímen. Ügyfélkapuval rendelkező jelentkezők a honlapon található perkapun keresztül, az ott megadott űrlap kitöltésével is élhetnek a jogorvoslat lehetőségével. Ügyfélkapuval nem rendelkezők a honlapon a Kérvénytár menüpontból letölthető formanyomtatvány segítségével készíthetik el kereseti kérelmüket.
Szerda este 8 órakor hozták nyilvánosságra a 2018-as felsőoktatási ponthatárokat a honlapon, de az eredményekre sokan az ország több pontján megtartott ponthatárváró rendezvényeken vártak. Idén közel 108 ezren jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra. A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal közreműködésével, annak informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja. Minél többen jelentkeznek magas pontszámmal egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára. fotó: Márton Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján idén negyvenegy alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szak esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges követelményt (minimumpontszámot) határozott meg. Azt már előre lehetett tudni, hogy nemzetközi tanulmányok szaknál 465, kommunikáció és médiatudomány szakon 455, pszichológia szakon 435 pontot kell elérni, osztatlan jogász képzésen 460, gazdaság- és pénzügy-matematika elemzés szakon legalább 440 pontot kell szerezni.