Valamint a film idilli jelenetekkel indul, amikor a fiatal Steve Jobs az egyetemen kitágítja a tudatát, és az LSD-trip mellett ténylegesen elutazik Indiába is, igazi hippi, de az akaratos stílusa már itt is kezd körvonalazódni. A színészválasztás tetszett, jobban tetszett, mint az újabb Steve Jobs-filmben, mert itt szerintem jobban hasonlítottak a színészek a valós személyekre. A zenei aláfestés nem volt rossz, csak néha a zene és a kép együtt egy kicsit giccsesen emelte ki Jobs nagyszerűségét. Néha voltak olyan mondatok a filmben, amik előrevetítették a jövőt, hogy milyen is lesz az a számítógép illetve az a cég, amit Steve Jobs megálmodott. Jobs – Gondolkozz Másképp LETÖLTÉS | Film - Letöltés Online | letolt-online. Ilyen volt például az, amikor az összeszerelt alaplapokat először nem akarta átvenni a boltos, és elmondta, hogy az emberek kész dolgokat szeretnek, nem barkácsolni, hanem csak bedugják a konnektorba, és kész. Működik. Az Apple egyik alapelve is talán ez volt a későbbiekben, ennek az egyszerűségnek pedig az lett az ára, hogy nem is lehetett egyáltalán belenyúlni semmibe.
kedaiyun 2016. július 31., 18:26 Ez a harmadik film, amit a témában láttam (A Szilícium-völgy kalózai és a Steve Jobs a másik kettő). Összességében nem volt rossz, de kicsit úgy éreztem, hogy néha túl sok benne a pátosz. Steve Jobs személye ettől a filmtől sem lett szimpatikusabb, ugyanúgy egy arrogáns, önfejú seggfejnek tűnik, mint ahogy korábban illetve később is láthattuk, csak itt egy kicsit jobban fényezik az ő személyét. Ebből a filmből is az látszik, hogy ő csak kitalálta a dolgokat, a tényleges munkát viszont nem ő végezte el, hanem pl. Jobs - Gondolkozz másképp online (2013). Steve Wozniak, aki ismét a legszimpatikusabb ember volt számomra. Érdekes, hogy utánaolvastam ennek a 700 dolláros történetnek, és bizony Jobs igencsak megrövidítette akkor Wozniakot egy nem túl tisztességes lépéssel. A magánéleti szál nem annyira van jelen a filmben, mert inkább az Apple indulására, a munkára, a Macintosh-csapatra koncentrál, de azért láthatunk jeleneteket belőle, egy pillanatra feltűnik a lánya is, Lisa, akit nem akart elismerni.
jOBS amerikai film (2013) életrajzi, dráma "Kevés idő adatik itt a Földön mindenkinek. Talán csak néhány igazán jelentős dolgot alkothatunk, ezért mindent igazán jól kell megcsinálnunk. " (Steve Jobs) iPhone, iPod, iPad, iTunes, Mac. Egy név mindezek mögött: Steve Jobs. Az Apple Computer (most az Apple Inc. Jobs gondolkozz másképp videa. ) társalapítója, a számítástechnika úttörője. Steve Jobs rendkívüli életrajzi története, aki olyan technológiai forradalmat indított el, mely által az egész világ megváltozott örökre. Páratlan kreativitása, tökéletesség iránti szenvedélye korunk legelismertebb vállalkozójává tette. 1976-ban a főiskolás Steve Jobs (Ashton Kutcher), technikai zseni barátjával Steve Wozniak-kal (Josh Gad), igazi forradalmat kezdett el a szülei garázsában. Útjára engedte a "házi" Apple személyi számítógépet. Ma már több száz millió felhasználó van a világon, akik nap mint nap használják azokat a termékeket, melyet Jobs fejlesztett tökélyre. Joshua Michael Stern rendező filmje ambiciózusan, de egy kissé felületesen mutatja be, a viharos felemelkedést, hogyan kezdődött mindez, hogyan vált az önfejű, hippi srácból, a legnagyobb cégtulajdonossá, aki hatalmas nyomot hagyott a világban.
zene: John Debney vezényel: John Debney kiadás éve: 2013 kiadó: La-La Land Records játékidő: 55:20 John Debney egy általam igencsak preferált komponista, ugyanakkor Hollywood legellentmondásosabb szerzőinek egyikeként tartom számon, hiszen jó párszor bizonyította már tehetségét, mégis többnyire vígjátékok révén hallat magáról, így ritkán akad módja az igazi meglepetéssel való előrukkolásra. Idén azonban kétszer is megtette ezt: első ízben a Halle Berry főszereplésével készült "A hívás" című thriller kapcsán, melynél a vonósok és a zongora mellett (tőle szokatlan módon) techno- és dubstep-elemek, illetve különféle hangdizájnok alkalmazásával invitál meg bennünket egy feszültséggel teli, zaklatott zenei világba. Majd jött a "Jobs Gondolkozz másképp", amelynél ráadásul az alkotás életrajzi jellege okán nem is számítottam sokra, ám már az első néhány track megismerését követően éreztem, hogy - a címszereplő iránti tisztelete okán - a lehető legtöbbet igyekezett kihozni ebből a projektből.
Steven Paul "Steve" Jobs (San Francisco, Kalifornia, 1955. február 24. – Palo Alto, Kalifornia, 2011. október 5. ) Mr. Jobs gondolkozz másképp. Apple, azaz Steve Jobs életéről, munkásságáról korábban már készült film és könyv is: -Walter Isaacson: Steve Jobs (2011) -A szilikonvölgy kalózai (Pirates of Silicon Valley, 1999) Az Apple és a Microsoft cégek alapítóinak életútjáról készült a film. Steve Job, Steve Wozniak, Bill Gates és Steve Ballmer korszakalkotó sikertörténete filmen. Képgaléria: Szereplők: Ashton Kutcher (Steve Jobs), Josh Gad (Steve Wozniak), Dermot Mulroney (Mike Markkula), Matthew Modine (John Sculley), James Woods (Jack Dudman), Lukas Haas (Daniel Kottke) Rendező: Joshua Michael Stern Forgatókönyv: Matt Whiteley Producer: Mark Hulme Operatőr: Russell Carpenter Vágó: Robert Komatsu Gyártó: Open Road Films, Five Star Feature Films, Endgame Forgalmazó: Proton Film Hossz: 128 perc IMDb Hivatalos weboldal
A könyv révén azonnal világhírre tett szert, bár a különös történet fogadtatása korántsem volt egyértelmű: a Faber and Faber kiadó lektora vacaknak, unalmasnak és értelmetlennek, abszurd és érdektelen fantáziálásnak tartotta a kéziratot, amely Amerikában óriási sikert aratott. A műnek számos feldolgozása született, legismertebb ezek közül a Peter Brook által rendezett, 1962-ben készült film. Golding A Legyek Ura után szinte évente jelentkezett új regénnyel: 1955-ben írta meg a neandervölgyi korban játszódó Utódok at, melyben egy több ezer éves folyamatot mesterien sűrített egyetlen epizódba. Az izgalmas történet mélyebb mondanivalót hordoz, a jó és a rossz, az értelem és az ösztön, a tűrés és az erőszak, az ártatlanság és a tudás viszonyát vizsgálja. 1959-ben a Szabadesés t, amely egy német fogolytábor, egy börtön és egy idegszanatórium szorongató világát ábrázolja, 1960-ban a Ripacs Martin t, egy sziklára sodort tengerész haláltusáját. A Nobel-díj felé "Ami a kommunikációt illeti, azt mondják, amit megért, azt meg is bocsátja az ember.
Ám az idillben - eleinte szinte észrevétlenül - sokasodnak a bajok: a vezérszerepre pályázó Jack nem hajlandó engedelmeskedni Ralphnak, és a fiúk közül egyre többen állnak mellé, s imádják vele együtt a Legyek Urát. Golding, aki sokáig általános iskolai tanárként dolgozott, a gyermeki lélek nagyszerű ismerőjeként rajzolja meg hőseit, akik az egyre inkább elfajuló "játékban" mintegy felgyorsítva élik át az emberi civilizáció történetét az első ésszerű közösségi szabályok megteremtésétől kezdve egészen odáig, amikor a rend összeomlik, s újból a bálványimádás, a gyilkos ösztön kerekedik felül.