Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
shopping_basket Színes választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést. account_balance_wallet A fizetési módot Ön választhatja ki Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
834 Vásárlóink válasza arra a kérdésre, hogy ajánlanák-e barátaiknak a Igen. Jó dolgok kedvező áron Eszter, Porcsalma Igen, egyszerü megrendelés, jó ár. Cukrászda, Eger Ajánlanám, mert szuper termékek vannak. Miklósné, Mátészalka Igen ajanlanam Gyulane, Páka Szeretem a termékeiket! Istvánné, Tiszaföldvár Sok szép minden van és bőséges a kínálat. Diána, Nyírbátor Feltétlenül ajánlanám, mivel az árak korrektek, a weboldal jól használható és az ügyfélszolgálat nagyon készséges. Szilvia, Dévaványa Igen, ajánlanám, mert rendkívül hasznos oldal és megbízható. Szekrény 90 cm széles hús. Bernadett, Békés Minden egy helyen, könnyen meg lehet találni Kinga, Kőröshegy Previous Next
Akord Furniture konyhabútor alsó sarokszekrény. 90 x 90 cm széles/mély a falhoz kapcsolódó oldalon, ami a konyhabútor alsó sarokszekrény szabvány mérete. 2 db 30 cm széles ajtón keresztül a bútorba számos eszköz tárolható, a belső polc segítségével a konyhai eszközök könnyen rendszerezhetőek. Anyaga DTD laminált bútorlap, ABS élfóliákkal. A bútor lapra szerelve kerül kiszállításra, tartalmaz minden elemet ami az összeszereléshez szükséges. Egyszerűen és gyorsan összeszerelhető konstrukció. Párosítható az Oliwia konyhabútor sorozat egyéb elemeivel. Szekrény 90 cm széles tamás. Szélesség: 90 cm Szekrény mélység: 90 cm Magasság: 82 cm Súly: 60 kg Váz anyaga DTD laminált lemez ABS élfólia
CD melléklet). A kiterjesztett szelvényezési terület térképei valójában soha nem készültek el, mivel az első világháború befejeztével megváltoztak a hatalmi viszonyok, felbomlott az Osztrák–Magyar Monarchia, és megváltozott a térképezés rendszere is. Az elkészült hetvenötezres szelvények északi határa az 53° 30', legkeletibb pontja a Ferrótól számított 46° lett, a nyugati szelvényezési határ nem változott (Ferrótól keletre 27°), a déli kiterjedés pedig a 41°30'-es szélességi kör volt. Katonai térképeink az I. világháborúban | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. A többi levezetett (1:200 000, 1:750 000) méretarány térképei az első világháború alatt az utolsó helyesbítések dátumával jelentek meg, gyakran össznyomatok formájában, ahogy a hadműveletek megkívánták. Az első világháborúban "forradalmasodott" a térképfelhasználás, és a háborúk történetében eladdig ismeretlen méreteket öltött. Míg korábban, mint említettük, a térképezés a katonák "békefeladata" volt, a világháború alatt nem csak hihetetlen mennyiségű térképet állítottak elő (a Militärgeographisches Institut 29 millió részletes, 14 millió általános, 21 millió egyéb térképet, 14, 5 millió egyszínű másolatot nyomtatott, a csapatoknál további 7 millió térkép előállítására került sor), hanem még felméréseket, helyesbítéseket is végeztek.
Ezen a személyes tárgyon keresztül rövid betekintést nyerhetünk a kor emberének érdeklődési körébe – ami ebben az időszakban érthető módon az élet minden szintjét érintő háború –, valamint abba is, milyen információkhoz, milyen forrásokhoz juthattak hozzá a hátországban élők. Ennek megfelelően a hetvenötezresek szelvényezésénél is bővülést vezettek be, a nyugati határt a Ferrótól keletre eső 6°-os meridiánig tolták, keleten a határ az 55°-os meridián lett (mely egybeesett a Moszkván áthaladó meridiánnal). Mindez összesen 98 hetvenötezres szelvény szélességű terület (98 oszlop), és megfeleltethető a német Gauss-hálózat 7°, 10°, 13° … 55° értékeinek. Az északi szegélyvonal a 60° szélességre került (Oslo – Szt. Pétervár szélessége), délen pedig 35ş földrajzi szélességig terjedt, ami 100 hetvenötezres szelvénysor kialakítását tette lehetővé. A szelvényjelölés is megváltozott: a korábbi I. sor (Zone I. Térkép. ) a 35-ös, az I. oszlop (Colonne I. ) pedig a 43-as számot kapta. A szelvényjelölésben elhagyták a "Zone" ill. "Col. " utalást, és a hetvenötezres szelvényeket egyetlen négyjegyű számmal jelölték, melynek első két tagja a sort, a második két tagja pedig az oszlopot jelenti.
A szerb hadszíntér bemutatása után a fejezet az Oroszország elleni hadműveletek ismertetésével folytatódik. A bevezető sorokban részletesen olvashatunk arról, hogy e hadszíntér milyen jelentőséggel bírt a Monarchia szempontjából, és a szerző részletesen bemutatja a szembenálló felek erőviszonyait is. Az első világháború térképeken: Háborús hétköznapok - A Nagy Háború. Az itt lezajlott fegyveres konfliktusok leírásában nagy hangsúlyt kap a "magyar államteret" éríntő harcok bemutatása. Itt a pontos hadtudományi terminológiával megfogalmazott szöveg mellett az orosz betöréseket térkép is ábrázolja, amelyen jól láthatóak az ideiglenesen megszállt területek és az esetleges ellenséges előrenyomulás további céljai és veszélyei is. A magyar területeket ért támadások mellett részletesen olvashatunk a hadszíntér nagy hadműveleteiről, amelyeket más hadszíntereken zajló eseményekkel párhuzamba állítva a szerző szemléletesen elhelyezi a háború menetében. A könyv ezen részében olvashatunk a román fronton lezajlott harcokról. Az eddigiekhez hasonlóan Nagy Miklós Mihály ez esteben is bemutatja a szemben álló feleket és a hadszíntér jelentőségét, majd ír az itt lezajlott főbb harci cselekményekről és a Monarchia csapatainak előnyomulásáról, bemutatva az eseményeket egészen a bukaresti békéig.
Végezetül az olasz hadszíntéren történteket ismerteti a katonai szakíró. Először a volt szövetséges hadba lépésének diplomáciai előzményeivel, illetve az új hadszíntér jelentőségével ismerkedhet meg az olvasó. A szerző itt ragadja meg az alkalmat, hogy a tengeri hadviselésről, valamint igazi kuriózumként, a Monarchia dunai flottillájának harcairól is szóljon. A harcok ismertetése után a hadifoglyok helyzetét, a hadifogolytáborok életét mutatja be egy fejezetrész, és a két világháború között közzétett számadatokat olvashatunk a hadifogságba esett katonák létszámáról. Alátámasztva ezzel azt, hogy a hadifoglyok tömeges száma milyen és mekkora gondokat okozott a harcoló feleknek. A kapcsolódó térkép, amely a hadifogolytáborok helyét ábrázolja, jól szemlélteti a táborok nagy számát, elhelyezkedésüket, valamint az anyaországtól való távolságukat. A negyedik fejezetben, amelynek a Magyar honvédő háború 1918-1919 címet adta a szerző, a Monarchia összeomlása utáni eseményeket ismerteti meg az olvasókkal.
A kiállítás megtekinthető 2017. március 31-ig az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának folyosóján (VI. emelet) a tár nyitvatartási idejében: keddtől péntekig 9. 00-17. 00, szombaton 9. 00-14. 00 óra között. Szerző: Samu Botond, Országos Széchényi Könyvtár