Richly Zsoltban az a nagyszerű, hogy képes a kép egészével kifejezni dolgokat, nem csak egy-egy figurával, arckifejezéssel – méltatta alkotótársát Jankovics Marcell. A Háry János a Magyar Televízió megbízásából készült 1983-ban a Pannónia Filmstúdióban, jelenleg az MTVA tulajdona. A forgatókönyvet Marsall László írta, a film zenéjét Kodály Zoltán műveiből Ferencsik János állította össze. A rajzfilmben énekesként Mészöly Katalin, Sólyom-Nagy Sándor és Takács Klára hallható, mellettük Szabó Gyula, Raksányi Gellért, Haumann Péter, Kállay Ilona, Balázs Péter és sokan mások működtek közre. Az MMA titkársága a 2017-es Kodály-emlékév keretében pályázatot nyújtott be a film digitális felújítására, és az így nyert 1, 5 millió forintot saját forrással kiegészítve fedezte a munka 6, 6 millió forintos költségét. A Háry János 35 milliméteres Color Negativ hordozón állt rendelkezésre. A két szervezet közötti szerződés értelmében az MTVA vállalta, hogy a rajzfilmet manuális és ultrahangos tisztítási technikával és ragasztással előkészítve, majd digitalizálva felújítja.
12 | UHD restaurált műsorok Háry János történetének rajzfilmfeldolgozása Richly Zsolt és Jankovics Marcell rendezésévben, Kodály Zoltán daljátékának részleteivel. Kép- és hangrestaurált változat.
DragonHall TV - Online adás minden nap este 20:00-tól!
2016. március 24-től - részlegesen visszamenő hatállyal - megváltoznak a 40 EUR behajtási költségátalány elszámolásának szabályai. A 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról március 23-án került kihirdetésre és 2016. március 24-én lépett hatályba. A törvény kiemeli a behajtási költségátalányra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvből és önálló törvényként szabályozza a 40 EUR behajtási költségátalány kezelésére, elszámolására vonatkozó szabályokat. A 3. SALDO adótanácsadás - Saldo Zrt.. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az eddigi rendelkezésektől eltérően úgy fogalmaz a törvény, hogy a jogosult igényt tarthat a 40 EUR behajtási költségátalányra. Ebből az következik, hogy a fizetési késdelembe esett vállalkozás (kötelezett) csak akkor köteles megfizetni ezen összeget, ha a jogosult azt kéri tőle. Viszont annak sincs akadálya, hogy a kötelezett önkéntesen, külön felhívás, felszólítás nélkül megfizesse a jogosult részére ezen összeget. A jogosult követelésének esedékességi időpontja a kötelezett önkéntes teljesítése esetén a teljesítés időpontja, ennek hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.
Ezen szabályokat már a 2015-ös üzleti évre is lehet alkalmazni abban az esetben, ha a vállalkozás 2015. évi mérlegkészítésének időpontja 2016. március 24. vagy ezt követő időpont.
a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról 1 2017. 01. 02. 1–10. § 2 11–30. § 3 31–32. § 4 33–39. § 5 3. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása 40–42. § 6 4. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. 2016 évi ix törvény pro. évi LXXV. törvény módosítása 43. § 7 5. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása 44–50. § 8 51–52. § 9 53–57. § 10 58–60. § 11 61–64. § 12 10. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI.
(2) A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja. (3) A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti. (4) A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. (5) A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. 2016 évi ix törvény az. 4. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 5. § E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt e törvény hatálybalépésétől kell számítani.
A törvény kiemeli a Polgári Törvénykönyvből a behajtási költségátalányra vonatkozó szabályokat és önálló törvényként szabályozza a 40 eurós behajtási költségátalány kezelésére, elszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A jogszabály 3. § (1) bekezdése értelmében – a korábbi szabályozástól eltérően – a törvény úgy fogalmaz, hogy a jogosult igényt tarthat a 40 EUR behajtási költségátalányra. 2016. tv. 3. 2016 évi ix törvény teljes film. § (1) Vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatóságot (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. A jogszabály szövegéből tehát az következik, hogy a fizetési késdelembe esett vállalkozás csak akkor köteles megfizetni ezen összeget, ha a jogosult azt kéri tőle.