Románia egy részét 1940-ben a Szovjetunió ismét magához csatolta, ez a terület lényegében ma Moldova, illetve kis része Ukrajnához tartozik. A második bécsi döntés értelmében ugyanebben az évben Magyarországhoz került Észak-Erdély és Székelyföld. Románia a szövetségesek oldalán harcolva fejezte be a háborút. Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Románia részévé vált. Összeállította Graur János
– csütörtök – Román Fejedelemségek Egyesülése 2019. április 26. – péntek – Ortodox Nagypéntek 2019. április 28. – vasárnap – Ortodox Húsvét vasárnap 2019. április […] Nemzeti ünepek, munkaszüneti napok, ünnepnapok Romániában 2018-ban. 2018. – hétfő – Újév 2018. – kedd – Újév utáni nap 2018. Román ünnepek 2022. – szerda – Román Fejedelemségek Egyesülése 2018. április 6. – péntek – Ortodox Nagypéntek 2018. április 8. – vasárnap – Ortodox Húsvét vasárnap 2018. április […]
Ugyanakkor első házként megszavazta a képviselőház az RMDSZ-nek azt a törvénykezdeményezését, amely lehetővé teszi a különböző felekezetűeknek, hogy mindenki a saját keresztény egyházi ünnepén kaphasson szabadnapot. Eddig több megyében gondot okozott, ha az ortodox húsvét nem esett egybe a katolikus vagy a protestáns ünneppel. A tervezetet a szenátusnak is el kell fogadnia, hogy hatályba lépjen.
A zsinatról általánosságban, a zsinat előzményei A XX. században – különösen a II. világháború után – olyan társadalmi, és politikai változások mentek végbe a világban, melyeket az Egyház nem hagyhatott válasz nélkül. A modern világ változásaira érkező válaszlépés, amely a legnagyobb fordulatot hozta a Katolikus Egyház életében, a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) volt. Október 11-én kezdődött a II. vatikáni zsinat. Társadalmi szinten, a háború utáni Európa életében a szekularizáció valamint az urbanizáció felgyorsulása jelentette a legkomolyabb erőpróbát. A városiasodás ugyanis súlyos csapás volt a hagyományos falusi közösségekre, amelyek a korban a keresztény hitélet hagyományos helyszínének számítottak. A politika terén pedig talán még komolyabb változások következtek be. Míg az Amerikai Egyesült Államokban a katolikus kisebbség J. F. Kennedy révén politikai befolyást szerzett (Kennedy mindmáig az egyetlen katolikus elnök az USA történelmében), addig a fejlődő országokban háttérbe szorult az Egyház befolyása. A keleti tömb esetén az állam folyamatos ellenőrzés alatt tartotta a különböző vallások képviselőit.
Az ebből származó reformok – mint a nemzeti nyelv használata vagy a vallásközi párbeszéd – hozzáférhetőbbé tették az Egyházat a modern világ számára. A zsinat nyitottsága látszott abban is, hogy a hivatalos megfigyelők között férfi és női szerzetesek, világiak, sőt nem katolikusok is voltak. 9. Ugyanakkor vissza is vezette az Egyházat a gyökereihez. Számos reformját a "vissza az alapokhoz" elve vezette. Fontosabbá vált a Szentírás, nagyobb hangsúlyt kaptak az egyházatyák, és olyan ősi hagyományokat elevenítettek fel, mint az állandó diakonátus és a felnőtt megtérők fokozatos bevezetése az Egyházba. 10. XVI. Benedek pápa, akkor még Joseph Ratzingerként, fontos szerepet játszott a színfalak mögött. A zsinaton a püspökök munkáját kiváló teológusok segítették, köztük Joseph Ratzinger, aki Josef Frings kölni bíboros szakértő tanácsadójaként beszédvázlatokat készített, dokumentumokat fogalmazott és rögzítette a tanácskozás menetét. 2012. Ii vatikáni zsinat dokumentumai. október 11-én, immár pápaként, a zsinat 50. évfordulója és a Katolikus Egyház Katekizmusa kiadásának 20. évfordulója alkalmából hirdette meg a hit évét – olvasható az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának honlapján.
(Kovács Csaba, in Vigilia, 81. évf. 9. szám, 717–718. )