Viszonylag friss terület az agykutatásban annak megértése, hogy miként reagál az agy, amikor mozifilmet nézünk. A történetek agyi feldolgozásáról sem sokat tudunk még, de az biztos, hogy nagyon összetett a dolog, mert nemcsak a nyelvértésért felelős régiók – például a Broca-terület és Wernicke-terület – aktiválódnak, hanem a szavak jelentéseihez kapcsolódó egyéb régiók is, a sztorik megértésében pedig nagy szerepe van még a nyugalmi hálózatként ismert agyi rendszernek is. Ezek mind nagyon fognak fájni, ha megnézzük az Alita: A harc angyala című filmet. Egyrészt a dialógusok miatt, mert a szereplők szinte csak elkoptatott klisékben képesek megnyilatkozni – hogy mást ne mondjak, ez a három mondat nagyjából így, egymás után elhangzik: Ez egy kemény világ. Index - Kultúr - A számítógépes animáció csúcsa, de elég ez?. Az erős megöli a gyengét. De soha ne add fel az álmaidat. Másrészt pedig azért, mert az Alita szkriptje nagyon sokat akar: folyamatosan próbál világot építeni, belekap múltbéli eseményekbe, technológiai részletekbe, a jövő társadalmi problémáiba, gép-ember kapcsolatba, miközben a cselekmény mindvégig egy szerelmi történettel kevert útkeresés (már ezt a kettőt is szép mutatvány lenne összehozni).
Először egy mindenre rácsodálkozó, folyton-folyvást álmodozó tinédzser, aki helyét és rendeltetését keresi a világban, ami (amnéziája miatt) kezdetben összezavarja, és amit nem ért. Majd lázadni kezd, rátalál a szerelem, szembesül a gonoszsággal és az élet árnyoldalaival, miután pedig lassacskán felfedezi önmagát, rájön ki is volt ő valójában, és hogy kicsoda most, elszánt harcossá vedlik át. Szóval nagyjából a kamaszkor lépcsőfokait, problémáit, sikereit és buktatóit járja végig, dióhéjban. Ezekhez a látványos akciójelenetek remek táptalajt biztosítanak: az útkeresés, a makacsság, a küzdeni akarás és a vágyakozás párosul a dinamikus bunyókkal, üldözésekkel, menekülésekkel, a fejvadász-szakma mindennapjaival és a manga egyik későbbi folytatásából átemelt többszáz oldalnyi őrületes erejű Motorball-versennyel. Alita a harc angyala kritika 3. És akkor a szemkápráztató, tömött, egyszerre mesés és mocskos világ kidolgozásáról még egy szó sem esett. Mindez elsőre eléggé soknak tűnik még egy ilyen volumenű alkotáshoz is, de tény, ami tény, egy ennyire szerteágazó világ és ennyi történés nem egy 120 perces hosszúságú filmnek való.
Az Avatar készítői tíz évvel később visszatértek, ugyan nem egy Avatar -folytatással, hanem az Alita: A harc angyalá val, ami látványban legalább akkora élményt nyújt, és történetben? Az ember alapvetően egy gyenge lény, amely technológia, gondolkodás és ész hiányában már rég kihalt volna, ellenben például az aligátorral. A technológiát szerettük mindig próbálgatni, ki tud jobbat esetleg gazdaságosabbat a másiknál. Ilyen volt az első Ford T-modell is, amely megmutatta igenis tudunk viszonylag értelmes keretek között járművet varázsolni. KRITIKA: Alita - A harc angyala. 100 év rengeteg idő, nagyon nagy távlat. 1908-ban a T-modell volt a hatalmas áttörés a benzinmotorjával a lovaskocsik között jelenleg ilyen az elektromos hajtású Tesla. Az előző példa csak arra volt jó, hogy rájöjjünk valójában mekkorát is fejlődtünk ennyi idő távlatában. Pontosan egy évszázada jelent meg Charlie Chaplin főszereplésével az Öröm Napja. Azt a filmet megnézve láthatjuk, mekkora fejlődésre volt képes a 2009-es Avatar, James Cameron rendező látványorgiája.
Az biztos, hogy a mocap-ruhát az Útvesztő-sorozatból ismert Rosa Salazar húzta magára, az ő fejére ragasztották a mimikát is rögzítő szenzorokat, és a végeredmény, a rajzolt Alita egy meggyőzően érzelmes, naiv kislány lett, aki el is lopja a show-t. A mellékszerepekben pedig ugyan akadnak jó színészek, de a hézagos cselekmény miatt az Alita nevelőapját játszó Christoph Waltzon kívül nem igazán tudnak kibontakozni; Mahershala Ali karaktere díszletgonosz marad, a neki dolgozó Jennifer Connellynál pedig nagyon hiányzik a motivációk kibontása. Cameron nem akarta rendezni az Alitát, átadta a széket a már említett Robert Rodrigueznek – ami furcsa döntésnek tűnik, tekintve, hogy ő még nem dolgozott ilyen költségű szuperprodukción, és a CGI-fantáziavilágok terén a Kémkölykök -filmeket tudja felmutatni (egyik borzalmasabb, mint a másik), valamint a Cápasrác és Lávalány kalandjait. Rodriguez azt nyilatkozta, hogy Cameron-filmet szeretne rendezni – ez részben sikerült csak, mert nem tudott elég fegyelmezett lenni, de az is igaz, hogy inkább a forgatókönyvön csúszott el a film, mint a rendezésen.
Ami, ha elnézzük Cameron munkásságát ( Avatar, Terminátor, Titanic, Alien 2, A mélység titka) nem is olyan rossz hír, mivel az öreg eléggé ért a sci-fi-hez. A történet a távoli jövőben játszódik Roncsvárosban, ami a lebegő város Zalem uralma alá tartozik. Míg Zalemben az úgymond kiválasztottak élnek, jólétben, addig Roncsvárosban az átlagemberek, és kitaszítottak, legtöbbjüknek az az álma, hogy feljussanak az utolsó lebegő városba. Dr. Dyson Ido a Zalemből lehulló szemét között találja meg az öntudatlan kiborg lányt, akit hazavisz és helyrehoz. Ekkor még nem is sejti, hogy mekkora veszélynek teszi saját magát, és az Alita névre keresztelt kiborgot. Alita a harc angyala kritika 1. Alita egyáltalán nem emlékszik múltjára, viszont rövid időn belül világossá válik, hogy ő jóval több, mint egy átlagos kiborg. Ahogy a sztori leírás is mutatja az Alita egy vérbeli cyberpunk mű, amit a hardcore sci-fi rajongók és anime/manga rajongók nagyon fognak élvezni. Természetesen közel sem tökéletes, de az eddigi "nem japán" manga adaptációkhoz képest előrelépés.
Olyan az Alitáról kritikát írni, mintha az ember folyton mérlegelne, hogy mi volt a jó benne, mi a rossz, ebből mi volt az igazán fontos és mi nem, szóval aligha beszélhetünk egyértelmű élményről vagy véleményről. Az biztos, hogy a film sok szempontból csalódás, vannak kifejezetten rossz jelenetei – adott például egy kocsmai verekedés, ami olyan pocsék, hogy én röstelltem magam -, és vannak más "lötyögős" részei is. Ugyanakkor sikerült egy egységes, jól működő világot felépítenie, ami elég nagy szó, és egy izgalmas, szerethető főhőst teremtenie, ami azért szintén elég nagy szó. Értékelés: 6/10
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Kemény Zsófi sodró lendületű regénye egy szenvedélyes szerelem és egy spontán szerveződő forradalom története. A humorral, maró iróniával átszőtt könyv hősei és hősködői a jelen Budapestjén próbálják megváltani önmagukat és az országot. Ebben a regényben szinte semmi és senki nem az, mint aminek és akinek elsőre látszik. A Rabok tovább története rávilágít a forradalom és a szabadság eszméinek csillogására, de arra is, mi rejlik e csillogás mögött, s hogy egy politikai mozgalom könnyen vakvágányra tévedhet alkalmas vezetők és koncepció híján. A regény főszereplője egy öntudatos egyetemista lány, aki véletlenül bekerülvén a Forradalom2017 elnevezésű Facebook-csoportba, megismerkedik az éjszaka császárával, egy híres rapperrel. Szerelem szövődik a kifejezetten erőszakellenes Bora és az agresszív énekes között. Mindeközben forrong a város, felbolydul az ország, és a lány a fiú oldalán szinte akaratlanul sodródik a forradalmi történések kellős közepébe... A múlt és jövő forradalmai Közép-kelet Európában.
Ajánlja ismerőseinek is! Kemény Zsófi sodró lendületű regénye egy szenvedélyes szerelem és egy spontán szerveződő forradalom története. A humorral, metsző iróniával átszőtt könyv hősei és hősködői a jelen Budapestjén próbálják megváltani önmagukat és az országot. Ebben a regényben szinte semmiés senki nem az, mint aminek és akinek elsőre látszik. A Rabok tovább története rávilágít arra, hogy egy politikai mozgalom könnyen vakvágányra tévedhet alkalmas vezetők és koncepció híján. A regény főszereplője egy öntudatos egyetemista lány, aki véletlenül bekerülvén a Forradalom2017 elnevezésű Facebook-csoportba, megismerkedik az éjszaka császárával, egy híres rapperrel. Szerelem szövődik a kifejezetten erőszakellenes Bora és az agresszív énekes között. Mindeközben forrong a város, felbolydul az ország, és a lány a fiú oldalán szinte akaratlanul sodródik a forradalmi történések kellős közepébe... Kiadó: Jelenkor Kiadó Kiadás éve: 2017 Kiadás helye: Pécs Nyomda: Generál Nyomda ISBN: 9789636765927 Kötés típusa: kemény papírkötés kiadói borítóban Terjedelem: 277 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 13.
A Rabok tovább struktúráját tovább árnyalják a szövegbe csempészett aktuális implicit tartalmak is: az európai bevándorlás-politika és a nemzeti szétszakadás meglehetősen időszerűnek tűnő következményei, beleértve a magyar–cigány kérdéskört is. Erősen disztópiába hajló utórezgései azonban arra is rávilágítanak, hogy milyen érzelmi eufóriát képes kiváltani egy közösség összetartozása – a regényben a forradalom kitörésének okai idővel elhomályosulnak, és résztvevőinek maga a valamilyen célért történő összefogás érzése adja meg a felbolydulás igazi értelmét, amelyet a jelenlegi magyarság talán már sosem fog megtapasztalni. Nem meglepő tehát, hogy ezt a hiánypótló irodalmi alkotást a szemléltetett generáció többszörösen is magáénak érezheti. Kemény Zsófi: Rabok tovább, Jelenkor, 2017.
Kemény Zsófi Született 1994 (28 éves) Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása író A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény Zsófi témájú médiaállományokat. Kemény Zsófi ( Budapest, 1994. –) költő, író, forgatókönyvíró, slammer és Sophie Hard néven rapper. [1] Kemény István lánya, Kemény Lili és Kemény Márton húga. Életrajz [ szerkesztés] Újlipótvárosban, értelmiségi családban nőtt fel. A Radnóti Miklós Gimnázium 2013-as elvégzését követően viselkedéselemző alapszakon tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán. Elvégzését követően a Bölcsészkaron folytatta, ahol szabadbölcsészetet hallgatott. 2020-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmdramaturg szakára járt. [2] [3] A gimnáziumi évek alatt nővérével a Kisszínes nevű duóként adtak elő akusztikus gitárkíséretű dalokat. 2012 óta lép fel rendszeresen Slam Poetry szövegeivel. Különféle versenyeken számos helyezést elért. [4] Tagja a Szépírók Társaságának és a József Attila Körnek. Művei [ szerkesztés] Verseskötet [ szerkesztés] Nyílt láng használata, Libri, Budapest, 2015 Regény [ szerkesztés] Én még sosem, Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2014; 2., javított kiadás, 2015 Rabok tovább, Jelenkor Kiadó, Budapest, 2017 Kemény Zsófi– Kondor Vilmos: Értetek teszem.
Az őt körülvevő tér szintén geometriai síkok metszéspontjaiban ábrázolható, s ennek a testnek és térnek az egymáshoz viszonyított helyzete határozza meg az egyén lelki állapotát. A társas kapcsolatokat, a beleélés aktusát olyan szellemi folyamatként fogja fel, amelyek testben is végbemennek. ("Ahogy hallgattam valakit, átvettem a nézőpontját, és a nézőpontja, ahogy magamra húztam, hozzáért a bőrömhöz, az simogatott. Pár ponton nyomott is egy kicsit, mert eredetileg a másikra szabták, de bele lehetett szokni. ") Poétikai megformáltságának további érdekessége, ahogyan fogalmi tartományokat emberi tulajdonságokkal ruház fel, s ezzel versbe illő elbeszélői módban, a fikció eszközeivel ír le már-már félelmetesen a nyers valóságba illeszkedő eseményeket. ("A zúgás lehetett az alagút huzatja, a ropogás lehetett az, ahogy az éjszaka bicskája beletört a teljes sötétség elkészítésébe. ") Nemcsak a narrátor, de még szereplői is műalkotásként fogalmazzák meg gondolataikat időnként, ez válik számukra az élőbeszéd kifejezési formájává.