Boldog V. Orbán pápa hatszázötven éve, 1367. szeptember 1-jén hagyta jóvá Nagy Lajos királynak a pécsi egyetem alapításáról szóló oklevelét. A rövid ideig fennálló első magyar egyetem létrejötte jelzi, hogy az akkori Magyar Királyságban éppúgy fel akarták karolni a művelt emberfők képzésének ügyét, mint bárhol másutt Európában. Az első mai értelemben vett egyetemek a középkori Európában jöttek létre, a keresztény világban először Bologna, Párizs és Oxford városában alapítottak universitast. Az akkori jogrendben különleges státust kivívó intézmények számos privilégiummal és belső önkormányzattal is rendelkeztek. Az alsó szintű képzést az úgynevezett "szabad művészetek" jelentették, ezután következhetett a teológiai, a jogi vagy az orvostudományi kar valamelyikének látogatása. A 14. századtól kezdve Magyarországon is megfigyelhető volt az a királyi törekvés, hogy az állami és egyházi élet szervezéséhez, működtetéséhez magas szinten képezzenek szakembereket. Első magyar egyetem alapítása filmek. Ezt egyrészt úgy próbálták elérni, hogy a tehetséges ifjakat külföldi egyetemekre küldték tanulni, másrészt az uralkodók - Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás - egyetemalapítással is próbálkoztak.
Az ő engedélyével jött létre az universitas 1365-ben Bécsben, 1364-ben Krakkóban, 1367-ben pedig Pécsett. A várost ő maga jelölte ki, és azt is eldöntötte, hogy a magyar egyetem csak filozófiai, orvosi és jogi képzést indíthat, teológiai kart nem. Bolognai Egyetem Alapítása – Madeelousi. A cél egyértelmű volt: a diákok intézzék hasznosan a magán- és állami ügyeiket is, tiszteljék az igazságot. A pápa saját szavaival élve: "Hogy ott a hit maga is terjedjen, a tanulatlanok okuljanak, szolgálják az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön, és ily módon az értelem is növekedjen… maga az ország a bölcsességek ajándékaival gazdagodjon, a tudományok bőségétől termékeny legyen, hogy megfontolt döntésekről híres, díszes erényekkel felruházott, és a különböző karok tanaiból kiművelt férfiakat teremjen, továbbá hogy a tudományok kiapadhatatlan forrása legyen, amelynek bő vizéből meríthessen minden tudásra szomjazó, hogy így megtöltessék bölcsességgel. " Élet a középkori egyetemeken A pécsi egyetem a gondos előkészítés ellenére is csupán néhány évtizeden át működött.
A huszadik század második felének széttagolt pécsi felsőoktatási intézményrendszeréből kialakult egyetem idén emléküléssel, kiállítással, konferenciákkal ünnepli jogelődjének évfordulóját. 2017-től szeptember első napja a magyar felsőoktatás napja, a pécsi egyetemalapítás emléknapja, így a magyar tudomány eredményei és a magyar felsőoktatás nemzeti örökséggé válnak. MTI
490-429 BC) összefoglalja az athéni demokráciát, bár finoman átirányította az áramot. A 443-tól 431-ig tartó állandóan újratervezett stratégista az arisztokrata osztályhoz tartozik, és befolyásolja származási környezetének csúnya és fenntartott módjait. Saját baráti köre van, köztük a Anaxagore filozófus, a várostervező Hippodamos, szeretője, az Aspasia udvarhölgy, az összes eredeti milesz, és nem is beszélve a szobrász Phidiasról: inkább a kultúra férfiakról, mint a politikusokról. Életrajz Az ókori görög államférfi, Periklész, Athén vezetõje 460–429-ben, megszervezte a Parthenon építését és a többségi uralomon alapuló demokráciát fejlesztett ki. Ki volt a Periklész? Miután egy tinédzserként pénzt örökölt, Perikész ókori görög államférfi a művészet nagy védőszentje lett. 461-ben Athén uralmát vette - ezt a szerepet haláláig fogja betölteni. Periklész (Kr. e. 495 – Kr. e. 429) | zanza.tv. Vezetése alatt építette az Akropolist és a Parthenont, és vezette Athéni Delphi elfoglalását, a Samos ostromát és a Megara invázióját. 429-ben meghalt a pestisben.
Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ Játékosaink az elmúlt 24 órában 24720 kvízt fejtettek, 70 labirintust jártak be és 1023 mérkőzést játszottak egymással. Csatlakozz te is ehhez a közösséghez! arkhosz démarkhosz enómotarkhosz hetairosz hipparkhosz hoplitosz logosz polemarkhosz sztratégosz Periklész athéni államférfi volt, aki nagy szerepet játszott a demokrácia fejlesztésében. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ókori Görögország politikai és kulturális központtá váljon. A játékosok kétharmada jól válaszol erre a kvízkérdésre. Mint minden kvízkérdést az oldalon, ezt is szerzői jog védi. Másolása nem engedélyezett. Ki Volt Periklész. Kapcsolódó témakvízek: Hány évig tartott a trójai háború? » Ki volt Artemisz ikertestvére? » Ki vezette a görögöket a marathoni csatába? » Kit tartanak számon az ógörög világ leghíresebb orvosaként? » Volt-e Sztratégosz nevű hadvezére az ókori görög hadseregnek?
Periklész életrajza Életrajz >> Ókori Görögország Foglalkozása: Államférfi és tábornok Született: Kr. E. 495 Athénban, Görögországban Meghalt: Kr. 429. Athénban, Görögországban Legismertebb: Athén vezetője aranykorában Életrajz: Hol nőtt fel Periklész? Periklész az ókori görög városállamban nőtt fel Athén. Családja gazdag volt, apja, Xanthippus pedig népszerű tábornok. Családja gazdagsága miatt Periklésznek a legjobb tanárai voltak Athénban. Szeretett tanulni, és olyan tárgyakat tanult, mint a zene, a politika, az etika és a filozófia. Ki Volt Periklész: Ki Volt Pericles Wikipedia. Periklész a perzsa háborúk idején nőtt fel. Amikor Periklész körülbelül hároméves volt, Athénnak szembe kellett néznie a perzsák első nagyobb támadásával, de döntő győzelmet aratott a maratoni csatában. Tíz évvel később Athén ismét szembe került a perzsákkal. Ezúttal elmenekültek a városból, és a perzsák Athén nagy részét elpusztították. A szalamiszi csatában azonban legyőzték a perzsákat, Periklész pedig hazatérhetett. A művészetek támogatása Amikor Periklész fiatalember lett, vagyonát a művészetek támogatására fordította.
Ez magában foglalta olyan nagy filozófusok tanítását, mint Szókratész, és olyan drámaírók színházi produkcióit, mint Sophokles. Háború Spártával Amint Athén Periklész vezetése alatt tovább nőtt a gazdagság és a hatalom, más görög városállamok aggodalmuknak indultak. Azt hitték, hogy Athén túlságosan erős. 431-ben a Peloponnészoszi háború Sparta és Athén között kezdődött. Temetési beszéd Nem sokkal a peloponnészoszi háború kezdete után Periklész híres beszédet mondott a temetési szónok néven. A már meghalt katonák tiszteletére szolgált. A beszédben Periklész leírta az athéni eszméket és a demokráciát. Ki volt periklész pro. A beszédet leírták, és ez az egyik fő módszer, amelyet a történészek tudnak arról, hogy Athén népe hogyan gondolkodott. A pestis és a halál A Perikles Sparta elleni stratégiája az volt, hogy a tengeren és nem a szárazföldön harcoltak velük. Spartának erősebb hadereje volt, de Athéné erősebb haditengerészet. Athén népe összegyűlt a városban. Megvoltak a hosszú falak a kikötőig, amelyek lehetővé tették számukra, hogy beszerezzenek készleteket.