Pál Ferenc A szorongástól az önbecsülésig című könyv rövid kivonata: A szorongás aink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. PÁL FERENC (FERI ATYA) - A szorongástól az önbecsülésig - Ne. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni.
Ferenc nagy Soros pál Szentendreiek vagyunk, egy közösség vagyunk, összetartozunk! Amikor elutazunk és megkérdezik, honnan jöttünk, akkor természetesen válaszoljuk, hogy szentendreiek vagyunk. Szinte nincs olyan, hogy valaki ne tudná hol van Szentendre, sőt a legtöbben jártak is városunkban. Könyv: A szorongástól az önbecsülésig, Pál Ferenc|Ezokönyvek. A kívülálló szemében a városunk szinte csak a belvárost jelenti, nekünk, akik itt vagyunk otthon, többet jelent. Nekünk Szentendrében benne vannak a városrészek, Pannóniatelep, a Belváros, Rózsakert, Püspökmajor lakótelep, Lászlótelep, Izbég, Alsó-Izbég, a Bükkös patak környéke, a Vasvári és a Füzespark lakótelep, Alsó-Pismány, Pismány, Szarvashegy, Derecske, Tyúkosdűlő, Petyina, Boldogtanya. Ezek a városrészek jelképesen olyanok mint egy puzzle darabok, amik illeszkednek egymáshoz és együtt adják ki az egész képet, együtt jelentik Szentendrét. Ahogy a városrészek is illeszkednek egymáshoz, úgy mi, szentendreiek is összetartozunk. A város történelméből fakadó sokféle hagyományt, sokféle nézőpontot együtt tudjuk megélni a mában is.
"Az embernek két nagy tévedése van. Az egyik: hogy valóságnak tartja azt, ami nem az. A másik: hogy nem tartja valóságnak azt, ami az. " Ez, a Dalai Lámától idézett mondat különösen igaz akkor, amikor az emberi kapcsolatainkról, a konfliktusainkról, az önbecsülésükről van szó. Az emberi kapcsolatok legtöbbször ugyanis azért siklanak félre, vagy ragadnak bele ugyanabba a két ember között cirkuláló feszültségspirálba, mert a felénk irányuló kommunikációt sajátosan értelmezzük. Miért futjuk ugyanazokat a köröket? "A kommunikáció tartalmát alapvetően a befogadó határozza meg. " – mondta Pálferi atya a KAPSZLI rendezvényén, ahol "A szorongástól az önbecsülésig" címmel tartott előadást. A katolikus pap és mentálhigiénés szakember egy életszerű példán keresztül vezette le, hogy sokszor milyen torzító szűrökön engedjük át és értelmezzük a felénk irányuló (a legtöbbször egyébként teljesen ártalmatlan) mondatokat. Ezek az úgynevezett kommunikációs stílusok szoros összefüggésben vannak az önbecsülésünkkel, hiszen ezek az értelmezési módok – és az, ahogy megnyilvánulunk – sokat elárulnak arról is, hogy mekkora az önbecsülésünk – és hogy van-e nekünk "olyanunk" egyáltalán.
Ha valakinek van önbecsülése, akkor vélelmezhető, hogy az reális önértékeléssel párosul, mert "ha van önbecsülésem, akkor magamhoz engedhetem a realitást, anélkül, hogy többet látnék a helyzet mögé, például el tudom fogadni, hogy elsóztam a levest. " "Az önbecsülés azt jelenti, hogy jóban vagyok magammal, biztonságban érzem magam, jól esik a tükörbe nézni, érdeklem és értékelem magam – tehát van önértékelésem" – mutatott rá az atya, aki hozzátette: ha van önértékelésem, akkor képes vagyok pozitív viszonyt fenttartani magammal és másokkal, például ki tudom fejezni a szeretetem. Márpedig a szeretet kifejezésének képessége is szoros összefüggésben van az önbecsüléssel – és ez egyaránt igaz azokra a helyzetekre, amikor fogadjuk, és amikor mások felé próbáljuk meg kimutatni az érzéseinket. Az alacsony önbecsülés gyakori megnyilvánulási formája – például egy párkapcsolatban – a féltékenykedés. Ha nem vagyok elégedett magammal, önértékelési problémáim vannak, nincs önbecsülésem, akkor jó esély van rá, hogy az ebben a működésmódban gyökerező félelmeimet a hozzám leginkább közel álló emberekre vetítem ki.
Másnap a román hadsereg a tegnap még fegyverbarátnak minősített németek ellen fordult, akik ugyan bombázták Bukarestet, de csak a visszavonulást választhatták. Posta logisztikai központ nyíregyháza Válásnál kié a ház
A körbekerítés után augusztus 17-én Antonescu marsall tervét követve meghódították a város vízkészleteit, melyet a szovjeteknek többszörös próbálkozás után sem sikerült visszaszerezniük. Augusztus 19-én létrehozták az odesszai védelmi körzetet, és Gawriil Schukow ellentengernagy, az odesszai tengeri flotta parancsnoka vette át a város védelmének vezetését. Augusztus 23-án a román 5. Hadtest és a német 11. Hadsereg együttes erővel elfoglalta Kubanka községet, ami fontos stratégiai pont volt, lehetőséget teremtett a fekete-tengeri szovjet hadiflotta tevékenységének a csökkentésére. Augusztus 24-ig tartott ki a Vörös Hadsereg fő védelmi vonala. Románia a II. világháborúban | Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS | Kézikönyvtár. Augusztus 28-30 között megindult egy szovjet ellentámadás, így sikerült a támadókat visszaszorítani, és Kubanka községet felszabadítani. A megújult román támadás során a tengelyhatalmi erők a vakarzhany i orosz védőket katlanba szorították, és szeptember 3-ig teljesen felmorzsolták. Szeptember 3-án Ciuperc ă t ábornok (aki azon kevés hadvezér között volt, akik ellenezték a román hadsereg nemzetközileg elismert határokon való átlépését) jelentést küldött Antonescu marsallnak, amelyben ecsetelte a harcoló katonák nehéz helyzetét, az egy hónapja tartó, folyamatos sikertelen támadások után, jelentést tett a csökkent harci morálról, és a terepet figyelmen kívül hagyó tervről.
A magyar csapatoknak kevés páncéltörő fegyvere, géppuskája illetve páncélosa volt és létszámához képest túl hosszú frontszakaszt kellett tartania. Emellett nyári felszereléssel védekezett. Parancsnok: Jány Gusztáv A szovjet haderő 1942 novemberében bekerítette Sztálingrádnál a németeket, majd ellentámadást indított és ennek során rázúdult a Don menti német-olasz-magyar állásokra. A 2. magyar hadsereg 1943 január 12-én összeomlott és jórészt megsemmisült. 120 ezer magyar katona esett el, vagy került fogságba. Kállay hintapolitikája Horthy Miklós kormányzónak a németek győzelmébe vetett hite, 1942 márciusára megrendült. Ennek fő oka volt, hogy a Wehrmacht Moszkva alatt veresége szenvedett. Levéltotta a németpárti Bárdossy László és helyette miniszterelnökké tette a nyugathoz közeledni akaró Kállay Miklóst. Az új kormányfő pedig az El-Alameini, sztálingrádi vereségek után és doni kudarcot követően elhatározta, hogy kilépteti hazánkat a háborúból. A cél érdekében a Kállay-kormány hintapolitikába kezdett: vagyis a lakosság, a nyilvánosság és a németek előtt továbbra is Hitler várható győzelmét várta, ám titokban a semleges országokban (Svájc, Törökország, Svédország) követeoi útján tárgyalni kezdett az angolokkla és amerikaiakkal.
A Vörös Hadsereg és az immár vele szövetséges román erők augusztus 26-án az Úz és a csobányos völgyében átlépték az akkori magyar határt, ezzel Magyarország területén is megkezdődtek a harci cselekmények. A román átállást hivatalosan a szeptember 12-én aláírt, a szovjetek diktálta fegyverszünet szentesítette, amely Romániát lényegében szovjet megszállás alá helyezte, Antonescut szeptember 1-jén adták ki a szovjet hatóságoknak. A románok a sikeres kiugrás révén a győztes oldalon fejezték be a háborút. Az augusztus 23-i fordulat katasztrofális következményekkel járt Magyarországra nézve, ahol a Horthy Miklós kormányzó által október 15-én megkísérelt kiugrás kudarccal zárult és a nyilas hatalomátvételhez vezetett. Az esély elveszett a különbékére, és az is bizonyossá vált, hogy Észak-Erdély megtartására sincs esély, mert a szeptember 12-i román-szovjet fegyverszünet utolsó pontja érvénytelennek mondta ki a második bécsi döntést. (MTI) Megkezdődött Magyarország "felszabadítása".