A vád szerint László és György egy éjszaka Eperjesre mentek, ahol László egy helyi fogadóban megerőszakolt egy férjezett asszonyt, "Bizonyos tisztes, törvényes házasságban élő nőt, aki ugyanabban a fogadóban szállt meg, elvetemülten az ágyra vonva megbecstelenített, és erőszakkal meggyalázta a hitvesi ágyat". Kendi László, miután az asszony lármát csapott, menekülőre fogta, és egy kolostorban rejtőzött el. Katalin esete a pozsonyi vár és a város között egy hosszan elnyúló konfliktussorozatot indított el, valójában nem a nőn esett sérelem, hanem az azt követők ellen végrehajtott halálos ítélet miatt. Már 1382 nyarán, azaz a per megkezdése után a várost a várbeliek részéről "halálos fenyegetések, zaklatások, károkozások" érték, ami miatt a királynál tettek panaszt. „A szolgálólány meséje” se nem keresztény, se nem fundamentalista – Talita. Vélhetően ezek közé tartozott egy 1382. április 24-én, vagyis alig néhány nappal a városi bíróság vitatott ítélethozatalát és -végrehajtását követő eset, amikor Kasztellánfi László várnagy tizennégy familiárisa – állítólag uruk parancsára – lerohant, megvert, megsebesített és kirabolt három, az alsó-ausztriai Stillfried vásárára tartó pozsonyi kereskedőt.
2022. június. 08. 17:34 Kult A könyvbetiltások korában vagyont ér egy tűzálló kötet A szolgálólány meséjének árverésre bocsátott tűzálló darabja a héten 130 ezer dollárért, azaz megközelítőleg 47, 7 millió forintért kelt el. 2022. május. 25. 11:15 Margaret Atwood lángszóróval esett neki A szolgálólány meséjének Az elmúlt évek könyvbetiltásaira és könyvégetéseire reagálva egy amerikai kiadó új, tűzálló kötetet bocsátott árverésre A szolgálólány meséjéből. 2021. március. 26. 14:15 HBO GO Női szerepeink: találkozik valahol az élet és a sorozatok valósága? A szolgálólány meséje | hvg.hu. Férfivá fel kell nőni, de nőnek születni kell, tartja a mondás, a valóságban azonban kicsit több a munkája az utóbbinak is, sőt. Bár a szavazati jogot megkaptuk, tanulhatunk, dolgozhatunk, és érzelmek alapján dönthetünk a házasság vagy a válás mellett, a helyzet ma sem teljesen rózsás. Mutatjuk, mindez hol tart most a való életben, és hol a filmek világában. 2021. február. 11:53 Élet+Stílus A szülőgépnek használt nők háborút indítanak Gileád ellen Megjelent A szolgálólány meséje negyedik évadának előzetese, és az is kiderült, hosszú kihagyás után mikor folytatódik a sorozat.
1. Margaret Atwood cameozott a sorozatban. Az írónó, akinek ezt a páratlanul izgalmas történetet köszönhetjük, fel is tűnt a sorozat első évadában. Atwood egy nénit alakított, aki egy jelenetben pofonvágta Fredét. 2. Ezek bizony megtörténtek Atwood egy interjúban elárulta, hogy bár a történet maga fikciós, annak elemei nagyon is valóságosak, ugyanis az írónő semmi olyat nem akart írni, amire az emberiség korábban ne vetemedett volna a történelem egy adott pontján. Egy szolgálólány mesaje si urari. via GIPHY 3. Fredé szobája A szoba úgy lett kitalálva és berendezve, hogy azt az életet tükrözze, amit June elvesztett és Fredének már nem lehet része benne. Így például szimbólumként ott az asztal, de nem ülhet le és nem írhat, mert tilos, holott June ugyebár szerkesztő volt. 4. Elizabeth Moss-on egy csepp smink sincs A sorozat alkotói a színésznővel egyetértve úgy beszélték, meg hogy a visszaemlékezős jeleneteket leszámítva nem visel semmilyen sminket, annak érdekében, hogy minden apró rezdülés és ránc látszódjon arcán. 5. Na de hogy jön ide Beyoncé?
18. A szinkron fontossága Elizabeth Moss hangja a sorozat egyik kulcsszereplője. Ennek megfelelően a színésznő különösen nagy hangsúlyt fektet azokra a részekre, melyekről tudja, hogy majd utószikronizálnia kell. Ilyenkor mindig előre megtanulja a szöveget, amit majd a jelenet alá mond. 19. Elizabeth Moss imádja a jelmezt A főszereplő elárulta, hogy a szolgálólány jelmez kifejezetten kényelmes viselet, még akkor is, ha az üzenete nem épp pozitív a vörös ruhának. 20 dolog, amit nem tudtál A szolgálólány meséjéről | PetőfiLIVE. 20. Hangoskönyvben is megjelent A szolgálólány meséje hangoskönyv formájában is elérhető, méghozzá Claire Danes tolmácsolásában. Áldassék a gyümölcs! Forrás: Harpersbazaar Lead: Getty Images
Noha a filmek koránt sem képesek visszaadni pontosan, miben is áll ez az öntudatra ébredés, azt a feladatot prímán betölthetik, hogy ezt az idők során homályba vesző témát különféle rejtekutakon újra felszínre hozzák. A Mátrix a virtuális valóság gondolatán keresztül, az Eredet, a Nyisd ki a szemed és a Vanília égbolt az álom délibábos látomásait eszközéül használva, a Truman Show és Dark City pedig egy grandiózus összeesküvés keretében próbálja elültetni a fejedben a megszabadulás lehetőségét. A Tragédia filozófiája | Sulinet Hírmagazin. Ezekben a filmekben már nem az a cél, hogy szebbé, boldogabbá vagy élhetőbbé alakítsák az életet, nem a világ rendjének helyreállítása kerül középpontba, és nem is valamiféle társadalmi elnyomásból való megszabadulás: magából a világból kell kitörni az igazság megtalálásához. Amikor felébredünk egy álomból, akkor tudjuk, hogy mindaz, amit tapasztaltunk, a tudatunk játéka volt csupán. Ennek nyomán teszik fel a szóban forgó filmek a kérdést: mi van, ha az ébrenléti valóságoddal is ugyanez a helyzet?
Valaki megmagyarázná? Most megmaradt a Mátrix, de mindenki szabadon dönthet, hogy bent marad, vagy kilép? Cendrillon0002 2019. március 2., 07:27 spoiler Kijelenthetem, hogy a legtöbb trilógiának az utolsó a legjobb része. Legalábbis A Gyűrűk Urának, a két Star Wars trilógiának és a Mátrixnak biztosan. A színészi játék fantasztikus és a kérdés felvetés nagyon elgondolkodtató. A csatákat Smith-szel viszont untam, cserébe a vége kárpótolt. 1 hozzászólás Nocharity 2017. A mátrix rejtett filozófiája / kultúra | Pszichológia, filozófia és gondolkodás az életről.. december 11., 02:24 Érdekes feltevések hangzottak el benne, de nem igazán tudtak megfogni vele. A végkifejletnek kifejezetten örültem, mert főleg mostani szemmel nézve elég nevetséges lett volna, ha más a végeredmény. Neo karaktere határozottan fejlődött a filmek alatt, bár azt nem merném kijelenteni, hogy totál jó irányba. Jó volt feleleveníteni ezt a trilogiát, de egy ideig most biztosan pihentetem. Népszerű idézetek Tiko 2015. július 24., 10:17 Smith ügynök: Miért Mr Anderson? Miért? Miért csinálja? Miért kel föl? Miért harcol tovább?
Azt mutatják be nekünk, milyen elképesztő csapdákba eshet a nem eléggé éber tudat, és miféle mérhetetlen lehetőségek tárulhatnak fel előtte, ha eloszlatja a nem-tudás homályát. Felszabadulhat. Mégpedig az emberi állapotot, sőt, bármilyen elképzelhető állapotot is meghaladóan. Számunkra az itt említett alkotások azok, amik mind filmként, mind a téma feldolgozását tekintve a leginkább megállják a helyüket. Illúzió és valóság – A Mátrixtól az Eredetig | Médiavadász. De akadnak még filmek, amik valamilyen formában érintik a kérdést. Ott van például a 13. emelet, ahol még a virtuális valóságon belül is létrehoznak egy virtuális valóságot, mégis, a Mátrix után ez a film gyenge utánzatnak hat. Az Existenz túl groteszk, csavaros és elvont ahhoz, hogy ez ne menne a téma rovására. Aztán ott van a '90-ben megjelent Emlékmás, ám a lényegibb mondanivalót itt is többnyire agyon nyomja az akció és Arnie bicepsze. A Waking Life pedig, melyben egy srác különféle álomvilágokba utazik, ahol az álomalakok ilyen-olyan felismerésekhez juttatják, nagyrészt modernista, sokszor puszta okoskodásba hajló gondolatmenetei miatt, a jó alapötlet ellenére nem igazán üti meg nálunk a mércét: "Még nem találkoztál önmagaddal.
Hovatovább alkalmassá válnak arra, hogy a hagyományosan elitistának gondolt bölcseleti tekintettel vizsgáljuk őket, és föltárjuk azokat a potenciálokat, melyek által élvezzük, szeretjük, fogyasztjuk a popkultúra erre érdemes alkotásait. A Metallica és filozófia a Metallica zenekar munkáját vonja be a vizsgálódásba. A kötet alcímét, az Agysebészeti gyorstalpaló t (Crash Course in Brain Surgery) egy a Metallica által feldolgozott Budgie-dal címéből kölcsönözték, és legalábbis azt sugallja, a szerkesztő (Irwin) és munkatársai némi öniróniával viszonyulnak a kutatásuk tárgya és a saját kutatómunkájuk fennköltsége közti látszólagos feszültséghez. Azért mondom, hogy látszólagos feszültséghez, mert a kutatócsoport nem hogy halálosan komolyan veszi kutatását (ezt tulajdonképpen nagyon helyesen teszi), de meg sem kísérli humorosra, vagy legalább egy csöppnyit szórakoztatóra venni a figurát. Ami azért baj, mert Nietzsche, Schopenhauer vagy Heidegger és Foucault szempontjai ugyan relevánsak lehetnek a Metallica munkásságának értelmezhetőségében, viszont a kötet képtelen orientálódni saját olvasóközönségét illetően.
Itt viszont a dalszövegek egész egyszerűen behelyettesíthetővé válnak bármilyen köznapi, tehát triviális állítással – nem szükséges ahhoz a Fade to Black, hogy az öngyilkosságról elmélkedjünk, és a Welcome Home vagy a Frayed Ends of Sanity sem, hogy az őrületről. Mert a művészi teljesítmény – legyen az zene és dalszöveg – lényege nem az, hogy mit tanulhatunk meg belőle, hanem hogy mi az, amit csak abból, és nem másból tanulhatunk meg. A Metallica és filozófia pontosan ezt a legfontosabb tapasztalatot hibázza el, s ezzel nem fölnyitja tárgyában a diszkurzust, hanem ellenkezőleg, visszaírja saját magát a cím metonímiájába. Metallica és filozófia itt két különálló instancia, melyeket ideiglenesen megpróbált összehozni néhány filozófia szakot végzett bölcsész, ám akciójuk a legrosszabb társítást eredményezte: reflektálatlanul húzták rá a filozófiatörténet nagy belátásait egy jobb, alaposabb, érdekesebb vizsgálódás tárgyául is szolgálható korpuszra. Mindez azért különösen fájó, mert hiába a törekvés, hiába az igyekezet, a populáris kultúra esztétikai önértéséhez ezúttal nem jutottunk közelebb.