Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. 2021 januárjától bővült a NAV online számla adatszolgáltatásban érintett számlák köre azon adóalanyoknál, akik magyar adószám alól számlát állítanak ki. Az exportszámlák, webshopos számlák és a magánszemélyek felé kiállított számlák is ebbe a körbe tartoznak. Mely számlákról kell online számla adatszolgáltatást teljesíteni 2021-ben? 2021-től már nem csak a belföldi nyilvántartásba vett áfaalany partnernek kiállított számláról kell adatot szolgáltatni, hanem minden kiállított számla esetében, melyre az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandók. Vagyis az EU-s, illetve az unión kívüli partnerek, illetve a magánszemélyek számára kiállított számlák is az online számla adatszolgáltatási körbe tartoznak. Ebbe a körbe tartoznak a webshopok is, melyeknek az OSS rendszer indulásáig, 2021. július 1-ig számláik adatait jelenteniük kell az adóhatóság felé az Online Számla rendszeren keresztül.
Ennek feltétele azonban, hogy az EU-ban regisztrált webáruház 2021. július 1-jéig bejelentkezzen az uniós egyablakos rendszerbe (OSS). A webáruházak szankciómentes időszakát az adóhatóság meghosszabbította 2021. június 30-áig, a fenti feltételek fennállása esetén. Az online számla adatszolgáltatás a 2021. április 1. és június 30. közötti időszakban a webáruházak, webshopok értékesítései közül az alábbi esetekre vonatkozik: ♦ azon magyar webáruházak értékesítéseire, amelyek más tagállambeli magánszemélyeknek értékesítenek termékeket; ♦ más tagállambeli webáruházakra, amelyek magyar magánszemélyek számára értékesítenek termékeket, függetlenül attól, hogy van-e magyar adószámuk, akkor, ha a webáruház nem regisztrált az OSS rendszerben 2021. július 1-jéig. Az uniós egyablakos rendszer legnagyobb előnye, hogy az adókötelezettség a távolsági értékesítések tekintetében abban az államban teljesíthető, amelyikben az adózó a rendszerbe bejelentkezett, így nem kell a teljesítési hely szerinti államban nyilvántartásba vételt kérelmezni.
2020. július 1-től minden olyan cég, társas vagy egyéni vállalkozás, adószámmal rendelkező magánszemély, valamint alapítvány és egyesület, aki számláz legalább egy másik belföldi adószámmal rendelkező adóalanynak köteles lesz közvetlenül adatot szolgáltatni a kiállított számláiról a NAV-nak. Alapvetően kétféle megoldás között választhatunk. Vagy minden számlaadatot egyesével beírunk a megfelelő mezőbe az online felületen, vagy egy olyan számlázóprogramot használunk, amely be van kötve a NAV-hoz. Minden számlát online kell elküldeni Az kötelező adatszolgáltatás keretében július 1-től minden, nem magánszemélynek illetve külföldinek kiállított számlát be kell küldeni a NAV online számla rendszeren keresztül. A számlákat elektronikusan kell kiállítani és összekötni a számlázó programot a NAV rendszerével, vagy be kell vinni a kézzel kiállított számlák adatait. Aki elmulasztja az online adatszolgáltatást, magánemberként 200 ezer forint, cégként 500 ezer forint bírsággal sújtható minden egyes be nem küldött számla után.
Az adatszolgáltatás több módon is teljesíthető Az adatszolgáltatás történhet manuális vagy automatikus módon. Manuális adatszolgáltatás Az adatszolgáltatási kötelezettség manuálisan vagy automatikusan is teljesíthető. A kézi számlatömbből vagy online összekötéssel nem rendelkező számlázó programból kiállított számlák esetén az adatszolgáltatást számlánként, manuálisan kell megtenni. Azaz számla adat ait egyesével kell rögzíteni a NAV Online Számla felületén. Az adatszolgáltatást a cégvezető, a könyvelő vagy egy megbízott, külsős személy is intézheti. A legtöbb könyvelő nem, vagy csak extra díj fejében fogja vállalni azonban a feladatot. A legtöbben már most az online számlázás és az automatizált adatszolgáltatás felé terelik az ügyfeleiket. Automatikus adatszolgáltatás Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének másik módja az automatizált adatbeküldés. Amikor is a számla kiállításának pillanatában, automatikusan kerülnek be az adatok a NAV rendszerébe. Ehhez egy élő összekötést kell létrehozni a számlázó program (pl.
Online számlázót használ a vállalkozások többsége, és egyre fogékonyabbak az automatizmusokra is – ezt mutatja az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített reprezentatív felmérés, amely a hazai kis- és középvállalkozások (kkv), és egyéni vállalkozók számlázási szokásait vizsgálta a Számlá megbízásából. Az online számlázóprogram-használatban 2020-ról 2021-re tapasztalt látványos és dinamikus növekedés 2022-re megtorpant. Ez nem meglepő, mivel 2021 elejétől már szinte minden vállalkozást érint az adóhatóság felé történő számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, ami a kézi számlatömb és telepített programok felhasználóit a felhőalapú alternatívák felé terelte. Az elemzés szerint az elmúlt évben csupán néhány százalékponttal nőtt az online számlázók használati aránya, miközben a számlatömbé tovább csökkent. A kkv-k körében ugyan utóbbi terén sincs számottevő változás, a kézi számlázást korábban már kivezette a többségük. Így csak minden ötödik cég használja a bizonylatolásnak ezt a módját.
Nagyon nem mindegy, hogy egy szerződés úgy rendelkezik, hogy az ellenérték kifizetése a teljesítéstől, vagy a számlakibocsátástól számított 30 napon belül esedékes. Az előbbi rendelkezés esetén a június 30-án teljesült ügylet ellenértékét a vevőnek július 30-ig ki kell fizetnie még akkor is, ha a számlát az eladó július 8-án bocsátotta ki. Az utóbbi szerződéses rendelkezés esetében azonban a fizetési határidő kitolódik augusztus 7-ig. Mik voltak eddig, melyek lehetnek a főbb buktatók a számla határidőn belüli kiállítása előtt? Az áfatörvény rendszerében bármely ügylet termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás. Erre figyelemmel, valamint a teljesítési időponthoz való igazodás szükségességére, a konkrét ügyleteknél azt szükséges vizsgálni, hogy termékértékesítés esetén a tulajdonosként való rendelkezési jogosultság átszállása megtörtént-e, illetve az ügyletnél a megvalósulás bekövetkezett-e a fizikai megvalósítással, vagy csak a teljesítés igazolásával jön létre. Az a kérdés tehát, hogy a felek közötti megállapodás alapján a teljesítéshez szükséges-e annak elfogadása és igazolása a vevő részéről, vagy a teljesítésigazolás "csak" az adóalanyok egymás közötti elszámolásához szükséges dokumentációként szolgál.
Ugyanakkor növelné az adóalapot az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege. A törvényjavaslat a transzferárazással összefüggésben is tartalmaz változásokat, többek közt megjelenne egy új kötelezettség: a transzferárnyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózó a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatszolgáltatásra is köteles lesz. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferárrendelet határozza meg. Adózási változások 2023 - ProfitLine.hu. A javaslat megújítaná továbbá az interkvartilis tartomány alkalmazására vonatkozó szabályozást. A módosítás szerint az interkvartilis tartományt akkor kell alkalmazni, ha a transzferármódszereket az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, netán egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok figyelembevételével alkalmazzák.
A törvényjavaslat alapján pénzvisszafizetés esetén az utólagos adóalapcsökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül a végső fogyasztó részére teljesíti. Ingatlan illeték - Adó Online. A javaslat ezzel a rendelkezéssel olyan értékesítési konstrukciókat kíván kezelni, amikor az értékesítő adóalany az értékesítési láncban nincs közvetlen kapcsolatban azzal a vevővel, aki azt a terméket, szolgáltatást megvásárolja. A javaslat értelmében a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetésből fakadó utólagos adóalapcsökkentési igény érvényesítése esetén az adóalanynak nem kellene önellenőrzést végeznie, hanem legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban számolhatná el az érintett összeget. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) A törvényjavaslat szerint nem jelentkezhetnének be az adózók a KATA hatálya alá, ha szankciós adószámtörléssel érintettek, függetlenül az adószám törlésének időpontjától.
Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor az illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne (azaz csak a 15 és 30 millió forint közötti értékre kell megfizetni a 4%-os illetéket). A lakástulajdon magánszemély általi vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb. Lakás tulajdonjogának a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) felhasználásával történő megvásárlása. Ha egyenes ági rokonok, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik a vagyonszerzés. Jó tudni, hogy a fentieken túl bizonyos esetekben illetékkedvezményt lehet igénybe venni, például cserepótló vétel esetén, vagy ha a vevő első lakásszerző. Illetékkedvezmény cserepótló vétel esetén - Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete.
A módosítást a Kormány azért tartja indokoltnak, mivel egyes adózók arra a következtetésre juthatnak, hogy bár törölték az adószámukat, azonban mivel arra két évnél régebben került sor, ez nem akadályozza a bejelentkezésüket a KATA hatálya alá. Innovációs járulék A módosítás értelmében innovációs járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyének is, beleértve a fióktelepet. Az így az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítaná meg, vallaná be és fizetné meg. Járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várható fizetendő összeg. A 2023. adóév első két negyedévére is kell járulékelőleget fizetni, a negyedéves összeg a 2022-re várható fizetendő járulék egynegyede Jövedéki adó A dohánygyártmányokon belül külön kategória jönne létre a hevített dohánytermékekre vonatkozóan, amelynek célja, hogy az egyre népszerűbb, hevítéssel fogyasztható, azonban dohányt vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek is jövedékiadó-köteles termékekké váljanak.