A végbél betegségeivel a proctologia foglalkozik. A proctos görögül végbelet jelent. A végbél bemeneti vonala alatt találhatók a külső, e fölött a belső aranyerek. Hogyan kezelhető a kitüremkedő, vérző aranyér? | Házipatika. Kialakulásában elsődleges szerepe van a végbél és a vénák öröklött kötőszöveti gyengeségének, arterio-vénás átmenetnél a nyomáscsökkentő capillárisok hiányának, de fontos szerepet játszik a gyakori székrekedés, az álló testhelyzet, a terhesség alatti kismedencei vénás nyomásfokozódás, a magas ösztrogén szint. Az aranyerek kezeléséről szóló rövid bemutatómat megtekintheti itt: Leggyakrabban székeléskor kevés, friss piros vérzés jelentkezik, égő, szúró, viszkető fájdalommal. Sokszor évekig megvannak ezek a panaszok, de nem fordulnak a betegek orvoshoz. A végbélrák is gyakran jár vérzéssel, ezért időben tisztázni kell, hogy nem erről a betegségről van-e szó. VÉGBÉLRÁK SZŰRÉS Végbél vérzést egyaránt okozhat aranyér, végbélrepedés, végbél vagy magasabb vastagbélszakasz jó- és rosszindulatú daganata, gyulladása. Minden betegemnél elvégzem a végbélrákszűrést.
A tünetek enyhék, időnként, elsősorban székeléskor jelentkező idegentest érzés, ritkábban viszketés vagy fájdalom, valamint pecsételő piros vérzés jellemzi. – A második stádiumban intenzívebb a végbéltáji fájdalom, a meglévő csomó miatt, gyakrabban jelentkezik vérzés székeléskor. Olvasson tovább! Ezek a végbéltáji fájdalom oka – A harmadik stádiumra a spontán már vissza nem húzódó aranyeres csomó jellemző, szinte minden alkalommal észlelhető élénkpiros vérzés, amely fájdalommal jár. Gyakran alakul ki szövődmény nyálkahártya gyulladás formájában. – A negyedik stádiumban a végbélből kifordult csomók már nem visszahelyezhetőek, kialakul változó mértékű fájdalom és jelen van a mindennapos vérzés. Gyakori szövődmény a gyulladás vagy akár az aranyeres krízis, amely lázzal is járhat – ez már sürgős sebészi ellátást igényel! Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja – ha nem is mindet, de többségét –, feltehetően aranyér áll a háttérben. Ne késlekedjen, keressen fel egy aranyér specialistát, proktológust, és ne várja meg a szövődmények kialakulását.
Az aranyér kezelése a betegség súlyosságától függ. A tünetmentes aranyerek rendszerint nem igényelnek kezelést, de a harmad-, negyedfokú aranyérben előbb-utóbb súlyos fájdalommal járó gyulladás alakul ki. Jobb ezt nem megvárni a kezeléssel. Az aranyér oki kezelése a székletürítés beállítását, megfelelő állagát célozza. Székletlágyítók enyhíthetnek a székrekedésen, és figyelni kell a megfelelő, rostdús táplálkozásra. A zöldségek, gyümölcsök, müzli- és korpafélék mellé sok folyadékot kell fogyasztani. Az aranyerek kialakulásuk pillanatában még rendszerint tünetmentesek- és nem okoznak panaszt, érezhetővé akkor válnak, ha valamilyen oknál fogva begyulladnak, vagy vérezni kezdenek. Enyhe aranyeres panaszok Ha az aranyszeres csomók csak enyhe kellemetlenség érzetet okoznak, székletrendezés, ülőfürdő, vény nélkül kapható krémek, kenőcsök, kúpok használata elegendő. Utóbbiak a végbélnyílás körüli bőrt és az e mögötti bélnyálkahártyát ápoló segédanyagok mellett rendszerint érzéstelenítőt, érösszehúzót, esetleg valamilyen gyulladáscsökkentőt és fertőtlenítőszert tartalmaznak.
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17. ) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, "a nagy mesemondó". Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Magyar mese és mondavilag. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka. 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak.
törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
Ne is lássalak, ha csak ennyire szeretsz! Hiába sírt, könyörgött a királykisasszony, hiába magyarázta, hogy az emberek így meg úgy szeretik a sót - nem volt pardon s grácia: világgá kellett, hogy menjen a kicsi királykisasszony. Elindult keserves sírás közt a kicsi királykisasszony, s betévedt egy rengeteg erdőbe. Onnét nem is tudott kivergelődni, szállást vert egy odvas fában, s ki-kijárt az erdőbe, szedett epret, málnát, szedret, mogyorót, s amit csak talált, úgy éldegélt egymagában. Egyszer, mikor már egy esztendő is eltelt volt, arra vetődött a szomszéd királyfi, s ez megpillantotta a királykisasszonyt a málnabokrok közt. De a királykisasszony is észrevette a királyfit, s nagy ijedten beszaladt a fa odvába. Utánamegy a királyfi, s beszól: - Ki van itt? Könyv: Benedek Elek: Magyar mese és mondavilág I-III. - Hernádi Antikvárium. A királykisasszony meghúzódott az odúban, reszketett, mint a nyárfalevél, s egy szó nem sok, annyit sem szólt. Újra kérdi a királyfi: - Hé! Ki van itt? Ember-e vagy ördög? Ha ember: jöjjön ki, ha ördög: menjen a pokol fenekére! A királykisasszony most sem mert szólni.
I–II. Az 1886–1900. években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok összeállítása tudományos szak- és tárgymutatóval. A könyvek betűsoros jegyzéke, térképek és atlaszok, a szerzők névmutatója; Budapest, 1913 [24] Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 [25] Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II. Magyar mese- és mondavilág I.: A csodaszarvas (Benedek Elek) | Mesebázis. ), Budapest, 1939–1942 [26] Kapcsolódó szócikkek Az Osztrák–Magyar Monarchia díszművei A magyar történetírás This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.