Igencsak meglepődtek azok a geológusok, akik először pillantották meg a Himalája 8000 méteres csúcsainak kőzeteiben az Ammoniteszeket. Az Ammonitesz ugyanis valaha tengeri élőlény volt. Hogyan került a világ tetejére? Megint egy olyan találós kérdés, amelyet csak a lemeztektonika tudott igazából megmagyarázni. Szemügyre véve a Föld mai két legmagasabb hegységrendszerét, jelentős különbségeket állapíthatunk meg közöttük. Ázsia hegyvidékeinek, ősmasszívumainak jellemzése, kialakulásuk. Felszínformáló erők szerepe. Gazdasági hasznosítás - Földrajz érettségi - Érettségi tételek. Bár az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer egyaránt szárazföldek peremvidékein helyezkedik el, az Eurázsiai-hegységrendszer néhány szakasza a földrészek belsejébe is bekanyarodik. A Pacifikus-hegységrendszer óceáni és szárazföldi kőzetlemezek határán fut; hegységívei előtt, az óceánok szélén velük párhuzamos mélytengeri árkok húzódnak. Az Eurázsiai-hegységrendszer túlnyomó része két szárazföldi kőzetlemez – Eurázsia és Afrika – határán magasodik. Egyes szakaszai párhuzamosak ugyan a tengerparttal, előttük azonban nincsenek mélytengeri-árkok. Az óceáni medencék üledékes kőzeteinek hegységgé alakulását minden esetben a kőzetlemezek egymáshoz való közeledése indítja meg.
A Föld fiatal lánchegységei 2 nagy hegységrendszernek a tagjai. A Pacifikus-hegységrendszer 200 millió éve, az Eurázsiai-hegységrendszer 60 millió éve kezdte meg felgyűrődését. Mindkét hegységrendszer hosszan nyúlik végig a kontinenseken, a Pacifikus észak-déli, az Eurázsiai kelet-nyugati irányban. A Föld legmagasabb csúcsai az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai. Az Alpok legmagasabb pontja, a 4807 m magas Mont Blanc (neve Fehér-hegyet jelent) egyben Európa legmagasabb csúcsa is. S Földünk legmagasabb pontja, a 8850 m magas Csomolungma (Mount Everest), Nepálban, a Himalájában emelkedik a világ fölé. Pacifikus-hegységrendszer A Pacifikus-hegységrendszer a Csendes-óceán körül, a földtörténeti középkor idején, mintegy 200 millió éve felgyűrődött hegységrendszer. 6. Milyen ásványkincsek jöttek létre a földtörténeti középidő során? Gazdasági jelentőségük. A földtörténeti középidő főbb eseményei. - Földrajz érettségi - Érettségi tételek. A hegységrendszer fő csapásiránya észak-déli, vagyis függőlegesen szeli át csaknem teljes egészében a Földet. Vonulata egyrészt Kelet-Ázsia partjainál, másrészt az Amerikai kontinens nyugati határán húzódik végig. Legjelentősebb tagjai a Kelet-Ázsiai részen Kamcsatka, Korea, Kuril-szigetek, Japán-szigetek, Fülöp-szigetek, Borneo, Celebes, Új-Guinea és Új-Zéland; valamint az amerikai ágban a Berring-szorostól az Antarktiszig húzódó övezet, melynek legjelentősebb tagjai a Sziklás-hegység, a Kordillerák és az Andok vonulata.
Tagjai a kontinens keleti partvidékén és szigeteken húzódnak, észak-déli irányúak, kőzetlemez-mozgások eredményeként gyűrődtek fel, pl. Kamcsatka-félsziget, Japán-szigetek, Indonéz-szigetvilág. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai a közép- és újidőben gyűrődtek fel kőzetlemezek ütközésével. Ázsiai láncai Kis-Ázsia félszigeténél kezdődnek, párhuzamos láncai helyenként csomópontokban futnak össze, majd ismét szétágaznak. Csomópontok: Örmény-felvidék, Pamír. Tagjai: Kaukázus, Örmény-felvidék, Pamír, Himalája. IV. Síkságok (3 csoport: fennsíkok, alföldek, mélyföldek) A síkságok az újidőben keletkeztek. Itt található a világ legmagasabb tengerszint feletti fennsíkja. Eurázsiai hegységrendszer tagjai. A Himalája és a Kunlun vonulatai között húzódik a Tibeti-fennsík. A negyedidőszakban keletkezett a kontinens legtöbb síksága ( alföldek) folyók által feltöltve, pl. Hindusztáni-alföld, Kínai-alföld, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Turáni-alföld. Ezek nagyon jelentősek mezőgazdasági szempontból. A síkságokon folytatott növénytermesztés lehetővé tette nagy népességkoncentrációk kialakulását.
Ezek a kőzetek gyűrődtek meg és magasodtak föl a kambriumot követő ordovícium és szilúr időszakokban, az óidő első jelentős orogenezise, a kaledóniai hegységképződés során, ami által az ős-európai szárazulat területe jelentősen megnövekedett. A lemeztektonikai mozgások következtében az európai és a kanadai őskontinensek folyamatosan közeledtek egymáshoz, így az őket elválasztó Japetus-óceán egyre vékonyodott, végül aztán teljesen fölemésztődött. ŐSMASSZÍVUMOK Az előidőben több hegység képződési folyamat is lejátszódott, e hegységképződésekből jöttek létre Földünk legősibb kéregdarabjai, amelyek szárazföldek magját képzik. Főleg gránitból és kristály kőzetekből épül fel, nincs jellemző felszínformájuk, hegységek (pl. : Brazil ősföld) vagy síkságok (pl. : Balti-pajzs) egyaránt lehetnek. Csoportosításuk: • Fedetlen: területükön az ősi kőzetek a felszínre bukkannak, magmás eredetű ásványi kincsekben gazdagok (nikkel, platina, króm, vas) pl. Kaledóniai Hegységrendszer Tagjai. : Kanadai-, Balti-pajzs • Fedett: a süllyedő ősmasszívumokra a tenger elöntések halmoztak fel üledéktakarót (homok, agyag, mészkő).
Ázsia nagy szerkezeti egységei: Ősmasszívumok Általános jellemzők: ősi, lepusztult kőzettestekből állnak. Vagy fedettek, vagy későbbi korok fiatalabb üledékeivel fedettek. Ásványkincsekben gazdagok. Keletkezés, kialakulás: A földkéreg legkorábban megszilárdult részei. Eredetileg ezek is gyűrt hegységek voltak, de az eltelt évmilliárdok alatt lepusztultak. A mai kontinensek magjait alkotják, hozzájuk gyűrődtek fel a fiatal lánchegységek illetve ezek lepusztulásával a régi röghegységek egy része is hozzájuk kapcsolódott. Az ősföldeket mélységi magmás kőzetek építik fel, ilyen pl. a gránit és a gabbró. Mivel az ősföld anyaga meglehetősen merev, ezért nem gyűrődik, hanem törik erőhatások következtében. Ennek köszönhetően nem mindenhol alkot síkságokat, előfordul, hogy utólag kiemelkedett, és ma lépcsős szerkezetű hegyvidékeket alkotnak. Előfordult az is, hogy az ősföld megsüllyedt, elöntötte a tenger, és nagy vastagságban üledék rakódott a felszínre. Ennek alapján kétféle ősföldet különböztetünk meg: a) Fedetlen ősföld: A lepusztulás következtében síkságokat alkot általában, de ezek nem teljesen sík felszínűek, inkább hullámosak.
A hold hőmérséklete book Nyaklánc orvosi fémből Mekkora a hold felszíni hőmérséklete A hold, otthonunk kísérője Mi állhat a rossz közérzet, a hányinger és az étvágytalanság mögött? | BOON Cserepes gyömbér teleltetése
A Holdnak hőhatása ugyancsak kicsiny, annyira, hogy az gyakorlatilag számba sem vehető. Ekholm számításai szerint a teli Hold hőmérséklete csak 110 C°, így tehát a Föld légkörére ez semmiféle hatással nem lehet. A Hold a Nap sugarait verheti vissza és lehet neki saját sugárzása is. Mindkettő elenyészően csekély, az egyik a Nap közvetlen hősugárzásához viszonyítva annyi, mint 1:600. 000-hez. Ez pedig olyan kicsiny érték, amely egy fillér vásárló képességét jelzi 6000 pengővel szemben. A Holdnak saját sugárzása pedig csak 1/10000-ed része az előbbi sugárzásnak. Több vizsgálat kimutatta azt, hogy a zivatarok gyakorisága és a holdnegyedek között kétségtelen összefüggés van. Erre vonatkozó számos, főképen német vizsgálat mellett különös figyelmet érdemlő vizsgálatokat végzett Steiner Lajos, 3 aki hazánkra is kimutatta, hogy különösen újhold idején nagyobb a zivatartevékenység. Mind a magyar, mind a külföldi adatokkal kimutatható volt az, hogy az összes zivataroknak 52-53% az újhold és az első negyed idejére esik.
JÁTÉKTIPPEK! Építs meg Enginóból egy holdkompot! Az Engino Stem Heroes űrkutatás játékaival te is bármikor a Holdra léphetsz! Bánosi Eszter
Akár holdtölte, akár újhold legyen is, ez mindig így van, csakhogy újhold körül ez a laikus előtt is sokszor feltűnően észrevehető jelenség. "A Hold hideget okoz"; ez is természetes folyománya az este beálló derülésnek. Minden derült éjszakát követőleg a napkelte előtti órákban sokkal erősebb lehűlés következik be, ami ismét bármilyen holdnegyed idejében így van télen is, nyáron is.
Mivel kisebb, mint a Föld, a hold belső hőmérséklete nem emelkedik olyan magasra. "Nem olyan forró, mert a hold kisebb – ezért a belső nyomása is kisebb" – mondta Renee Webber, a NASA bolygótudósa a NASA által szervezett online beszélgetés során. "A hőmérséklet valószínűleg alacsonyabb, mint a Föld hőmérséklete. " További jelentése Nola Taylor Redd, a munkatársa. Kapcsolódó: Mekkora a Hold? Meddig van a Hold? A Hold légköre A holdfázisok működése Teliholdi naptár | Következő telihold Holdfogyatkozások: Mikor következik? Mi a kék hold? A Föld holdja: kialakulása, összetétele és pályája Friss hírek {{articleName}}
Hold Adatok: Földtl való átlagos távolsága: 384 400 km ( 60 Föld-sugár) átmérje: 3475 km tömege: 7, 348·10 22 kg átlagos srsége: 3, 34 g/cm 3 felszíni gravitációja: 1, 628 m/s 2 (1/6 földi g) forgási periódusa: 27, 322 nap pályasík hajlása az ekliptikához: 5, 145 fok pálya lapultsága: 0, 0549 pálya menti közepes s ebessége: 1, 025 km/s Átmérje negye de, térfogata 1/49-ede, tömege viszont csak 1/81-ed része a Földének. A Naprendszerben az 5. legnagyobb hold, a kzetbolygók esetében egyedülállóan nagy holdról van szó. Az anyabolygójához képest a Hold a legnagyobb kísér égitest. A Holdnak gyakorlatilag nincsen légköre, felszínének hmérséklete pedig +130 °C és -160 °C között váltakozik. Miközben a Nap körül mozognak, a Föld é s a Hold kering a közös tömegközéppontjuk körül (ez a pont a Föld felszíne alatt van). A Hold ún. kötött keringést végez, a tengelyforgási és a keringési id megegyezik, ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk (a nem pontosan gömb alakú Hold a hossztengelyével beállt a Föld felé).