A dolgozat első felében a balesethez vezető okokat és eseményeket ismertetem Bendarzsevszkij Anton és Maczelka Márk Csernobil öröksége: A Zóna című dokumentumfilmje alapján, illetve Szatmáry Zoltán - Aszódi Attila: Csernobil, tények, okok, hiedelmek című könyve alapján kitérek a tájékoztatás ellentmondásaira, ami a katasztrófát követte, ezt követően pedig az újságcikkek elemzésével folytatom az elemzést. A vizsgálat során kitérek a Kádár-korszak sajtópolitikájára, az előzetes kontrollra, ami a médiumokat egészen a rendszerváltozásig jellemezte. Csernobil - Index Fórum. A cikkek elemzése során vizsgálom, hogy az adott napilapban milyen kontextusban jelennek meg az atomerőmű balesetéről szóló híradások, illetve, hogy a négy orgánum adott napokon milyen információkat közölt a szerencsétlenségről. A szakdolgozat befejező fejezetében kitérek a külföldi nyomtatott lapokra is, amelyek szöges ellentétben a magyarországi közlésekkel nyilvánosságra hoztak olyan információkat is az erőmű katasztrófájáról, amiről a Szovjetunióban és Magyarországon mélyen hallgattak.
A városnak csak pár állandó lakosa van, közülük a leghíresebb Viktor Petrovics Brjuhanov (wd) volt, az erőmű egykori igazgatója, aki börtönbüntetése után a városban telepedett le. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Pripjaty Kopacsi Vörös-erdő 30 km-es zóna Csernobil–2 Vilcsa Dityatki Források [ szerkesztés] Szakirodalom [ szerkesztés] Legeza László: Mérnöki etika, Esettanulmányok, Csernobil – 1986, 105-111. p. Online könyvek Csernobil - orarlegut. Bp., Akadémiai Kiadó - Mikes Kiadó, 2004 ISBN 963-8130-54-7 ISBN 963-8130-54-7 Stolmár Aladár: Az én Csernobilom - Mi a gond az atomerőművekkel?, Bp., Silenos, 2009. ISBN 978-963-06-6888-0 Szatmáry Zoltán, Aszódi Attila: Csernobil - Tények, okok, hiedelmek, Bp., Typotex, 2005. ISBN 963-9548-68-5 Regények [ szerkesztés] Szergej Mirnij: Az élőerő - Csernobili mesék, Bp., Palatinus, 2007 ISBN 963-9651-11-7 Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A régi szovjet irányítószám: 255620 További információk [ szerkesztés] A Szovjetunió vezérkari topográfiai térképe – 36-025 mező - Csernobil 1894-es térkép Csernobil környékéről - az Osztrák-Magyar Monarchia III.
Csernobil. Ez az ukrán kisváros lassan húsz éve fogalom, amelyről szakemberek, politikusok és maga a bizonytalanságnak kitett nagyközönség vitatkozik. Az ott történtek valószínűleg örökre a világtörténelem részévé váltak, akárcsak Pompei vagy Hirosima tragédiája. A szerzők ezúttal szakemberek és nem újságírók, ezért szakszerűen ismertetik a csernobili atomerőmű típushibáit, a súlyos baleset okait és lefolyását, valamint az ahhoz vezető műszaki, társadalmi és politikai okokat, a kibocsátott radioaktív szennyezés földrajzi eloszlását és annak egészségügyi következményeit. Csernobil Tények, okok, hiedelmek Dr Szatmáry Zoltán Dr Aszódi Attila 2005 - Jelenlegi ára: 1 490 Ft. Részletesen kitérnek a korabeli és a jelenlegi tájékoztatás ellentmondásaira, a média és a szakemberek felelősségére. A könyv tartalmaz egy mellékletet is az elmúlt hatvan év reaktorbaleseteiről. Szatmáry Zoltán fizikus, a Műegyetem egyetemi tanára. Annak idején személyesen részt vett a csernobili katasztrófa hazai hatásainak az elhárításában. Aszódi Attila gépészmérnök, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének az igazgatója, egyetemi docens.
12 500 lakójának kitelepítését. A város meglévő infrastruktúrája miatt a mentesítési munkák vezetési központját Csernobilba telepítették. Mivel az erőmű személyzete számára épült Pripjaty város a baleset következtében lakhatatlanná vált, az erőmű dolgozói az új alvóváros - Szlavutics - felépítéséig szintén Csernobilba költöztek. A Csernobili járás kötelező kitelepítése után a területet az Ivankivi járáshoz csatolták, így Csernobil elvesztette közigazgatási funkcióit. Szlavutics felépítése után az erőmű adminisztratív központja az új város lett, ezzel együtt az erőművi mentesítés egyes intézményei szintén Szlavuticsba költöztek. Az időjárási viszonyoknak köszönhetően a város – az erőműhöz való közelsége ellenére – csak enyhébb mértékben szennyeződött. A mentesítéshez kapcsolódó járműforgalom miatt a város nyugati oldalán elkerülő utat építettek. 1986 nyarán-őszén Csernobil területén jelentős sugármentesítést végeztek annak érdekében, hogy a város adminisztratív központként továbbra is használható legyen.
Abstract: Dolgozatomban az Ukrajnában lévő Csernobili Atomerőmű katasztrófájának (1986. április 26. ) sajtóvisszhangját vizsgálom négy magyarországi nagy napilap (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszava, Népszabadság) publikációinak alapján. Az elemzés két hét történéseit öleli át a balesetet követő napoktól kezdve Mihail Gorbacsov televíziós beszédéig. Csernobil témában számos film és könyv született, előbbire... Dolgozatomban az Ukrajnában lévő Csernobili Atomerőmű katasztrófájának (1986. Csernobil témában számos film és könyv született, előbbire példa a Halál Csernobilban, A csernobili csata igaz története vagy a Csernobil – élet a holt zónában. Számos könyv is készült a baleset apropóján, ezek közé tartozik többek között Frederik Pohl: Csernobil, Szergej Mirnij: Az élőerő és Kirády Attila: Csernobil - vádirat című írása. A keletkezett művek legtöbbjének fókusza a környezetszennyezés, illetve a kémiai-fizikai mérések köré összpontosul, ellentétben dolgozatommal, ami a kornyomtatott sajtó kommunikációjára helyezi a hangsúlyt.
A település a század második felére a zsidó gazdasági- és hitélet központjává vált. A forradalom idejére a város lakosságának túlnyomó többségét a zsidók alkották. 20. század A polgárháború idején jelentős hadműveletek folytak a város környékén. Az 1919-es nagy pogrom után a zsidó lakosság nagy része Slomo Ben-Cion Csernobiler cádik vezetésével Kijevbe menekült. A csernobili haszidok közössége később az Egyesült Államokba távozott, ahol napjainkban is élő közösséget alkotnak. A lengyel birtokosok és a római katolikus lengyelek a polgárháború után elhagyták a várost. A lakosság nagy részének elvándorlásával a város jelentősége nem csökkent, a település hivatalosan 1941-ben kapta meg a városi rangot. A második világháború alatt a német csapatok kétszer is megszállták a települést, először 1941. augusztus 25-től 1943. szeptember 28-ig; majd 1943. október 5-től 1943. november 17-ig. A megszállás alatt a város maradék zsidó lakosságát teljes egészében elpusztították. A város környékén, a Pripjaty folyó környéki mocsarakban jelentős harckocsi-hadműveletek folytak.
Felvéve: 12 éve, 7 hónapja Értékeld a videót: 1 2 3 4 5 6 szavazat alapján Értékeléshez lépj be! 2009. november 21. 18:19:42 | Az alábbiakban megmutatjuk, hogy miképp lehet beállítani egyszerűen a kezdőlapot különféle böngészőkben. Amire szükségünk lesz Firefox Hozzuk be a weboldalt, majd a címsávban megjelenő link melletti ikont (szakszóval favicont) húzzuk rá a házikó kinézetű ikonra és engedjük el. Chrome Kezdőoldal Beállítása – Chrome - Kezdőlap Beállítás. Internet Explorer 7, 8 Hozzuk be a weboldalt, majd a házikó kinézető ikon melletti kis nyilacskára rákattintva válasszuk a "kezdőlap beállítása/megváltoztatása" menüpontot. A megjelenő ablakban válasszuk az első lehetőséget, hogy az adott weboldal legyen az egyetlen kezdőoldal az Explorerben, majd nyomjunk egy igent. Chrome Hozzuk be a weboldalt, majd másoljuk ki a linket. Kattintsuk a csavarkulcs ikonra jobb felül a menüsorban, majd válasszuk a Beállítások menüpontot. Az "Alapok" fülön középen megtaláljuk a Kezdőlap beállítás részt. Itt válasszuk a középső "A következő oldal megnyitása" lehetőséget és másoljuk be vagy billentyűzzük be a weboldal linkjét.
Chrome - kezdőlap beállítás Chrome kezdőlap beállítása A Google beállítása kezdőlapként – Google Válassza az első lehetőséget A befejezéshez válassza ki az "Igen" lehetőséget A befejezéshez válassza ki a "Hozzáadás" lehetőséget A Google Keresés telepítve van, de nincs beállítva alapértelmezett keresési szolgáltatóként. Az alábbiak szerint állíthatja be a Google-t alapértelmezettként: Kattintson az Eszközök ikonra a böngészőablak jobb felső sarkában. Válassza az Internetbeállítások lehetőséget. Kattintson a Beállítások lehetőségre az Általános lap Keresés részében. Válassza a Google lehetőséget. Kattintson a Beállítás alapértelmezettként lehetőségre, majd a Bezárás gombra. 1. lépés: Nyissa meg az Internetbeállítások lehetőséget Kattintson a böngésző felső részén lévő menüben az Eszközök elemre. Ezután válassza ki a menüből az Internetbeállítások elemet. 2. Chrome kezdőoldal beállítása edge. lépés: A Google beállítása kezdőlapként A felső, Kezdőlap nevű részben törölje ki a Cím melletti kijelölt szöveget. Ezután gépelje be a URL-t ebbe a mezőbe.
Képek forrásai a Google Chrome; Mozilla Firefox, Apple Safari; Microsoft Explorer böngészőkből származó kép-kivágások, amelyekre az említett szoftvergyártók minden szerzői jogot fenntartanak. Nyomjunk a hamburgermenü gombjára, jöhet a [Beállítások], majd a [Beállítás alapértelmezettként... ]. Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod. A legtöbb funkciót biztosan beépíthetjük. Következzen néhány érdekes és ajánlott kiegészítő. LastPass: nem csak a jelszókezelést, az adatok automatikus kitöltését is segíti, amely ráadásul több eszközön is ingyenes. A használata szinte kötelező, de persze más jelszókezelő is beválhat. Chrome kezdőoldal beállítása a képernyőn. Momentum: kiváló beépülő, ami gyönyörű háttérképre, motivációs idézetre, időjárásra, órára és a napi fókuszunkra cseréli az új lapot. OneTab: ha túl sok lap van nyitva, akkor a OneTab egyetlen oldalra gyűjti az összes URL-t, majd bezár minden egyebet, ezzel pedig memóriát szabadít fel anélkül, hogy eltűnnének a linkek.