Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus Hozzászólások (0) Cikkajánló Dohányzás A rosszindulatú daganatok kb. 20 százalékával áll összefüggésben. Egy közkedvelt gyógynövény: a... Az utóbbi évtizedek egyik legismertebb gyógynövénye lett a valódi keskenylevelű levendula, latinul: Lavandula angustifolia P. Mill. (más néven L.... Vérnyomásmérés - A helytelen... A vérnyomást befolyásolja a testhelyzet, a napszak, az érzelmi állapot. Gyakran az orvosi rendelőben magasabb értékek kerülnek rögzítésre, mint az... A sófogyasztás és a magas... A hazánkban népbetegségnek számító magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásában nem csupán a genetikának van szerepe, hanem többek között a... Fogamzásgátló tabletta és... A magas vérnyomás az egyik leggyakrabban előforduló szív- és érrendszeri rizikótényező, sajnos előfordulása nő, sőt egyre fiatalabb korban kell... Magas vérnyomás és életmód A keringési betegségek okozta halálesetek 10 százalékánál, a magas vérnyomás is az okok között szerepel.
Amikor egy beteg megkapja a laboreredményeket, legjobban az érdekli, hogy határérték fölött vagy alatt van-e a vércukor- vagy a koleszterinszintje, s ugyanígy vérnyomásméréskor is. Dr. Simonyi Gábort, a Pest megyei Flór Ferenc Kórház V. Belgyógyászati-Lipidológiai Osztályának osztályvezető főorvosát a célértékekről kérdeztük. A határértékeket ki és hogyan állapítja meg? A vércukor, vérzsírok és vérnyomásértékek határértékeit a nemzetközi és a hazai szakmai társaságok ajánlásai alapján állapítják meg. Az ajánlásokat bizonyos időközönként frissítik a legújabb vizsgálatok eredményei alapján. Magyarországon a kétévente összeülő Konszenzus Konferenciákon terjesztik elő és fogadják el a különböző szakterületek határértékeit. Melyek a vérnyomás, a vércukor- és a koleszterinszint célértékei? A vérnyomás határ- vagy célértékei a magasvérnyomást kísérő betegségektől is függenek. Általánosságban megállapítható, hogy 140/90 Hgmm alatti vérnyomásra kell törekedni. (1, 2) Cukorbetegségben vagy metabolikus szindrómában, továbbá szív- és érrendszeri betegségekben a vérnyomás célértékei általában ettől különböznek.
A "hagyományos" vérnyomásmérés során a felkarra helyezhető mandzsettában a várható szisztolés érték felé emeljük a nyomást, majd a levegő lassú kiengedése mellett az ér felé helyezett fonendoszkóp segítségével hallgatjuk a megjelenő első hangot (szisztolés érték), mely a vér áramlásának megindulását jelzi, illetve a pulzáló hang megszűnését, mely a diasztolés nyomást jelzi. A kórházi gyakorlatban használt higanyos vérnyomásmérőkkel azonos elven működnek az otthoni automata vérnyomásmérők is. Mi a vérnyomás normál értéke? Az optimális vérnyomás nem haladja meg a 120/80 Hgmm-t. De az elfogadott normál értéket, vagyis magas vérnyomás esetén az elérendő célértéket befolyásolja az életkor, illetve a meglévő társbetegségek is (pl. cukorbetegség). Mikor alakulhat ki magas vérnyomás? A magas vérnyomás okait tekintve lehet elsődleges, az esetek kb 90%-ában, anikor nincs kideríthető ok a háttérben. Másodlagos magas vérnyomás legyakrabban a következő eltérések miatt alakul ki, ezeket az okokat kell kizárni: veseérbetegség, meszesedés vesebetegség mellékvese-betegség, -túlműködés, esetleg -daganat, Cushing-szindróma mellékpajzsmirigy-túlműködés pheochromocytoma pajzsmirigy-túlműködés aortaszűkület, fejlődési variáció gyógyszeres kezelés, alkohol-, kábítószer-fogyasztás Milyen betegségeket súlyosbít a magas vérnyomás?
Ebben a két kategóriában az ösztrigliceridnek 1. 7 mmol/L alatt, a HDL-koleszterinnek 1. 0 mmol/L (férfiakban) és 1. 3 mmol/L (nőkben) felett kell lennie. (4) Sokan azt gondolják, hogy egy kicsivel magasabb érték még nem probléma. Miért káros a tartósan magas érték? A tartósan magas vérnyomás-, vércukor- és vérzsírértékek legnagyobb veszélye, hogy sokáig lényegében semmilyen tünetet nem okoznak. A sok évig fennálló rendellenes értékek azonban károsító hatásukat sajnos már az első pillanattól kezdve kifejtik. A későbbiek során pedig számos betegséget okozhatnak (pl. : szívizom-infarktus, agylágyulás, alsó végtagi érbetegségek, szívelégtelenség, vesebetegség, plakk-képződés a különböző erekben, vakság, amputációt eredményező érelmeszesedés stb. ) (5) Mikor elegendő a diéta és az életmódváltás, és mikor kell gyógyszert szedni? A határértékeket kissé meghaladó eltérések esetén pl. kissé emelkedett koleszterin, vagy vércukorszint esetén legelőször életmód-változtatást kell indítani, csak ennek eredménytelensége után kell a gyógyszeres kezelésre áttérni.
(3, 4) Vannak azonban olyan állapotok (pl. 180/110 Hgmm-t meghaladó vérnyomás, (2) vagy 8-8, 5%-ot meghaladó HbA1c-érték), amelyekben rögtön gyógyszeres kezelésre van szükség. (3) Mi a helyzet, ha valakinek túl alacsonyak az értékei? Az alacsony vérnyomással/vércukorszinttel/koleszterinnel van-e teendő? A túl alacsony értékek a vérnyomás, illetve a vércukor esetében okozhatnak tüneteket. Az alacsony vérnyomás szédüléssel, fejfájással, súlyos esetben átmeneti eszméletlen állapottal járhat, (6) míg alacsony vércukorszint esetén a szervezet figyelmezető jelek sorozatát indítja el: kínzó éhségérzés jelentkezhet, szívdobogás érzés, izzadás, remegés kíséretében. Ekkor idegesség és ingerlékenység is kialakul. Ha ekkor a cukorbeteg nem tud szénhidrát tartalmú ételt fogyasztani, a panaszok súlyosbodhatnak. Fejfájás, szédülés, a koncentrálóképesség romlása, majd zavartság lép fel. Súlyos állapotban görcsök és kóma is kialakulhat. (7) Ha valaki ilyesmit tapasztal, sürgősen kérjen segítséget már a tünetek kezdeti szakaszában.
Amikor elkészült, rácson hűtöm ki és próbálom megállni, hogy ne szeleteljem fel és kenjek rá vajat azonnal. 😃 Ha mégis kevernék a liszteket, azt kizárólag kovászos kenyerekkel tegyék, mint például ebben a receptben. Nézőpontváltás Ha már rost, legyen kövér, ezért a teljes kiőrlésű kenyér legyen százszázalékosan az. Egy másik műfajra kell gondolnunk, ami erősen ízes, gazdag, sűrű, rágni való és tömény. A tömör azonban nem feltétlenül jelent olyan keményet, mint a tégla, de az ilyen kenyereknek megvan a veszélyük, hogy azzá válnak. Sok idő, nulla munka Egyszerűen időt kell adni a tésztának a kelésre: egy napot vagy egy éjszakát. A legjobb megoldás még mindig a kovász, ami készülhet fehér lisztből vagy rozslisztből is, de nem kell, hogy teljes kiőrlésű legyen, hiszen csak minimális részét teszi ki a kenyér tésztájának. Az univerzális és gyors receptet a kovászhoz itt találják. Forrás: 12 szabály az élethez így kerüld el a káoszt pdf
😋 2 óra 3 cooksnap 50 g élesztő (én frisset szoktam, de porral is működik) 300 g teljes kiőrlésű búzaliszt Elkészítés A tejet megmelegítem, feloldom benne a cukrot és belemorzsolom/szórom az élesztőt. Féltetesszük és hagyjuk dolgozni. Addig kimérem és összekeverem a száraz hozzávalókat: a kétféle lisztet, a sót és ha szeretnék valami extrát/magvas kenyeret akkor ebben a fázisban adom hozzá azt is. Tökmag, napraforgó, szezám, len, aszalt paradicsom, olíva, fokhagyma ezek mind jól állnak neki. A felfuttatott élesztős tejet a száraz hozzávalókhoz adom és pár percig hagyom verekedni a robotgép dagasztókarjával. Jó kondiban lévőknek, retrózóknak, vagy robotgép híjján fakanállal is működik. 😃 A vízzel én érzésre bánok függ a liszttől, az extra alapanyagoktól is hogy mennyi szükséges belőle. 15 kategórián belül a termékek többféle lisztből és lisztkeverékekből készülhetnek. Mivel a pontos információkról minden esetben a termékek jelölésén tájékozódhatunk, lényeges, hogy a jelölések tartalma megfeleljen a jogszabályban előírtaknak.
Nagyjából mindenki tudja, hogy az életmódváltást ott érdemes elkezdeni, hogy lemondasz a finomított lisztről, és teljes kiőrlésű élelmiszereket választasz. Akadnak azonban bőven olyanok is, akik azt állítják, nincs is akkora különbség a kettő között – közülük többen elismert tudósok komoly kutatásokkal a hátuk mögött. Most akkor mi az igazság? Az orvosod, az edződ, a táplálkozási tanácsadók, az internet, a frissen fitté vált barátod – mindenki azt mondja neked, hogy mondj le a fehér lisztből készült élelmiszerekről, mert a teljes kiőrlésű társaik sokkal egészségesebbek. Ahhoz, hogy el tudd dönteni, ez tényleg így van-e, érdemes először megvizsgálni, mit is értünk pontosan teljes kiőrlésű liszt alatt: a rozsliszt, a durumliszt, a grahamliszt például ide sorolandó, és az a különbség a fehér liszthez képest, hogy ezekben az értékes összetevők is megmaradnak. A teljes kiőrlésű lisztek a gabonaszem szinte összes összetevőjét tartalmazzák, így azokat is, amelyek vitaminban és ásványi anyagban bővelkednek.