Részletes információ a filmszakmai képzési pályázatról a filmalap internetes oldalán () érhető el. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Hat hiányszakma képzése indul- HR Portál. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A Filmalap saját szervezésű, 17 filmes szakterületet érintő, ingyenes képzés sorozatot indít – az első képzésre, melynek fókuszában a filmmarketing áll, pár nap alatt több mint kétszázan jelentkeztek. Nemzeti Filmalap Képzés. Jelenleg Magyarországon a film az egyik legkeresettebb kulturális termék, a filmgyártás pedig az egyik legsikeresebb gazdasági ágazat – a hazai filmsikerek mellett a legnagyobb nemzetközi sztárokat is Magyarországra csábító szuperprodukciók milliárdokkal járulnak hozzá az ország költségvetéséhez. Mindez a hazai filmes szakemberek kreativitásának és szakmai felkészültségének köszönhető – ez utóbbihoz folyamatos fejlesztés szükséges. Filmipari Képzési Program A hazai filmgyártás versenyképességének fokozása érdekében 2016-ban a Filmalap elindította a Filmipari Képzési Programot, amelynek elsődleges céljai a piac diktálta helyzetekre való gyors reakció, a szakma számos területén tapasztalt munkaerőhiány megszüntetése, a szakemberek utánpótlásának biztosítása és a munkahelyteremtés. A Filmalap kezdeményezésére az évtizedek óta sikeresen működő angliai mintát átvéve 2016 júliusától minden, 10 millió forint gyártási költségvetést túllépő, Magyarországon készülő produkció támogatja a hazai filmes szakemberek képzését.
A filmalap 2016-ban kezdeményezte a filmszakmai képzési hozzájárulás bevezetését, amely a Filmipari Képzési Program forrása lett. Az újítás értelmében minden magyarországi produkció a teljes költségvetésének 0, 5 százalékával, de legfeljebb 15 millió forint mértékben hozzájárul a magyarországi filmes oktatás fejlesztéséhez. Az évi 150-180 millió forint nagyságrendű összegből a filmalap a filmes oktatással foglalkozó szervezetek filmes szakalkalmazotti képzéseit támogatja. A filmalap által támogatott képzések a kedvezőbb tandíjaknak köszönhetően széles kör számára elérhetőek. Felnőttképzés: Filmrajongók, pályamódosítók, figyelem: ilyen támogatott filmes képzéseket indítanak - EDULINE.hu. Részletes információ a filmszakmai képzési pályázatról itt érhető el. OKJ-s képzések: minden fontos infó az ingyenességről OKJ-s tanfolyamra jelentkeznétek? Tudjátok, hogy hány tanfolyam elvégzése ingyenes és hogy melyiket lehet elvégezni tandíj nélkül? Fontos kérdésekre válaszolunk. Tényleg két OKJ-s képzés elvégzését támogatja az állam? Igen, az első és a második szakképesítés megszerzése ingyenes, de csak az iskolai rendszerű szakképzésben, és csak olyan oktatási intézményben, amely állami támogatásban részesül.
Részletes információ a filmszakmai képzési pályázatról ezen a linken érhető el. Forrás: MTI
A pályázatok benyújtásának határideje március 1., az elbírálás folyamatos, a támogatás szelektív – írja a közlemény. Részletes információ a filmszakmai képzési pályázatról a filmalap internetes oldalán () érhető el. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Különböző oktatási intézményekben eddig 16 szakmában 21 képzés valósult meg, többek között segédoperatőr (focus puller), vágóasszisztens, naplóvezető és storyboard rajzoló. A támogatott képzéseket mintegy 200 fiatal pályakezdő és pályamódosító végezte el, legtöbbjük ma már a filmszakmában dolgozik, jelenleg is 80 fő jár támogatott képzésekre. A filmalap 2016-ban kezdeményezte a filmszakmai képzési hozzájárulás bevezetését, amely a Filmipari Képzési Program forrása lett. Az újítás értelmében minden magyarországi produkció a teljes költségvetésének 0, 5 százalékával, de legfeljebb 15 millió forint mértékben hozzájárul a magyarországi filmes képzés fejlesztéséhez. Az évi 150-180 millió forint nagyságrendű összegből a filmalap a filmes oktatással foglalkozó szervezetek filmes szakalkalmazotti képzéseit támogatja. A filmalap által támogatott képzések a kedvezőbb tandíjaknak köszönhetően széles kör számára elérhetőek. A pályázatok benyújtásának határideje március 1., az elbírálás folyamatos, a támogatás szelektív - írja a közlemény.
Létrehoznak egy központi online adatbázist is, amelyre minden forgatási gyakorlatra vágyó pályakezdő feltöltheti majd az adatait, a filmipari szereplők pedig – az ismert képzési helyek hallgatói mellett – innen is válogathatnak majd maguknak gyakornokot – ismertette Takács Ildikó. Hozzáfűzte: mindez segíthet olyanoknak is belépni a filmiparba, akiknek nincsen semmiféle szakmai kapcsolatuk. Havas Ágnes megjegyezte: a várhatóan szeptemberben induló, a Filmalap által támogatott képzések a kedvezőbb tandíj miatt a mostaninál szélesebb kör számára lesznek elérhetőek. Az első pályázati kiírásokat várhatóan május végén teszik közzé. A filmszakmai képzési hozzájárulás bevezetése és a gyakornoki program mellett a héten benyújtott, a jövő évi költségvetést megalapozó, több törvényt is módosító törvényjavaslat kezdeményezi azt is, hogy szeptember elsejétől a Filmalap vegye át az eddig illetékes kormányhivataloktól a közterületen folyó forgatásokkal kapcsolatos ügyintézést. Zachar Balázs, a szervezet jogi igazgatója elmondta: a változtatást az indokolja, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján a hatóságok nem tudnak elég gyorsan és rugalmasan reagálni a filmes produkciók igényeire.
Karinthy Frigyes - Nem mondhatom el senkinek / Kőszegi Ákos - YouTube
Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom... Tovább A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak. Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának.
Én isten nem vagyok s nem egy világ, Se északfény, se áloévirág. Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél, Mégis a legtöbb: ember, aki él, Mindenkinek rokona, ismerőse, Mindenkinek utódja, őse, Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. Elmondom én, elmondanám, De béna a kezem s dadog a szám. Elmondanám, az út hová vezet, Segítsetek hát, nyujtsatok kezet. Emeljetek fel, szólni, látni, élni, Itt lent a porban nem tudok beszélni. A csörgőt eldobtam és nincs harangom, Itt lent a porban rossz a hangom. Egy láb mellemre lépett, eltaposta, Emeljetek fel a magosba. Egy szószéket a sok közül kibérlek, Engedjetek fel lépcsőjére, kérlek. Még nem tudom, mit mondok majd, nem én, De úgy sejtem, örömhírt hoztam én. Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt Nektek, kiket szerettem, Állván tátott szemmel, csodára várván. Amit nem mondhatok el senkinek, Amit majd elmondok mindenkinek. " Olvasson bele a Nem mondhatom el senkinek [eKönyv: epub, mobi] c. könyvbe! (PDF)
Aki szereti Karinthyt, tudja jól: költőnek is nagy volt, Különös, szabálytalan, besorolhatatlan, mint minden műfajában. Ötlet-telitalálatai itt a paradoxonszerű végleges megfogalmazásokban villannak: némelyikük – az Előszó kétsoros tömör ars poeticája vagy a "Strungle for life" zárórímének hősi-etikus tilalma – annyi más karinthyádához hasonlóan, szállóigeként vonult be a köztudatba. Van olyan verse, amelyben látomás hegyesedik végül önmagát is – mint a Judik Etelt gyászoló Halott -, amelyben az ötlet tágul rettentő vízióvá. Jelezve egyúttal azt is, hogy Karinthy hiába érzi az Arany János "Nagyon fáj! Nem megy! "-ét, ötleteinek gyötrő szikrázása sosem tud megszűnni. A szinte még gyerekfővel írt Vérmező, 795. május csillogó szenvedélyessége hamarosan kiszorul Karinthy lírájából;a gördülékeny pátoszt csak az ígéretes korszak és az ígéretes életkor egybefonódása lobbanthatta ki – ez teszi a verset a magyar líra egyik legszebb zsengéjévé. Az első verseskötet publikálását (Nem mondhatom el senkinek, 1930) megelőző húsz év számra kicsiny verstermése az egész Karinthy-oeuvre műfaji és hangulati változatosságát tükrözi: a vékony kötetben versnovellák vershumoreszkkel, verskiáltvánnyal váltakoznak.
Bővebb ismertető """ Előszó Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek Próbáltam súgni, szájon és fülön, Mindnyájatoknak, egyenként, külön. A titkot, ami úgyis egyremegy S amit nem tudhat más, csak egy meg egy. A titkot, amiért egykor titokban Világrajöttem vérben és mocsokban, A szót, a titkot, a piciny csodát, Hogy megkeressem azt a másikat S fülébe súgjam: add tovább. Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. Mert félig már ki is bukott, tudom De mindig megrekedt a féluton. Az egyik forró és piros lett tőle, Ő is súgni akart: csók lett belőle. A másik jéggé dermedt, megfagyott, Elment a sírba, itthagyott. A harmadik csak rámnézett hitetlen, Nevetni kezdett és én is nevettem. Gyermekkoromban elszántam magam, Hogy szólok istennek, ha van. De nékem ő égő csipkefenyérben Meg nem jelent, se borban és kenyérben, Hiába vártam sóvár-irigyen, Nem méltatott reá, hogy őt higgyem. Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak És sokszor jobb lett volna lenni rossznak, Mert álom a bűn és álom a jóság, De minden álomnál több a valóság, Hogy itt vagyok már és még itt vagyok S tanuskodom a napról, hogy ragyog.
Élete utolsó éveiben az alig negyvenöt éves Karinthy váratlanul gazdag öregkori lírát teremt. A magyar költészet ez idő tájt lezajló korszakváltásával együtt haladva, de a maga külön útján, köznapi hangú, elbeszélő jellegű verseket ír, kényelmes, lazán ritmizált, hosszú sorokban. Ezeknek a látszólag kedélyesen beszélgető költeményeknek szinte az egyetlen témájuk a halál. A szűkölő halálfélelem. Az elszámolás a teljesített és nem teljesített feladatokkal. Számvetés a pályatársakkal meg az új nemzedékekkel, akiket már új eszmék vezetnek, gőzök bódítanak, és ki tudja, érdekli-e őket, amit az öreg író "kiárusít". És végül leszámolás a korral, amelynek az ifjúkori reményeket megcsúfoló iszonyata nagyon is a korhoz tapadó közege a halálfélelem kortalan emberi szorongásának. Kései verseinek kötetkiadását – igazolva a versek sugallta előérzetet – Karinthy már nem érte meg. Az Üzenet a palackban nem sokkal a halála után, 1938-ban jelent meg. Kötetünk anyagát néhány, az eddigi gyűjteményekben nem olvasható vers, sanzon teszi teljesebbé.