A pécsi bádogos szaküzletben olyan termékek találhatók, amikre minden bádogos munkák során szüksége lehet. A kis bolt nagy termékkínálatot rejt magában, legyen szó akár készülékekről, tartozékokról vagy alkatrészekről. Segítőkész, hozzáértő kiszolgálás várja a vásárlókat. Bádogos Termékek Szaküzlete Cím: 7623 Pécs, Mártírok útja 17/2 Bádogos üzlet telefon: 06 20/ 971-0134 Nyitvatartás: Május 1. Driving directions to Mártírok útja 26, 26 Mártírok útja, Pécs - Waze. - Október 31. -ig: Hétfő – Péntek: 8 – 17-ig November 1. -től – Április 30. -ig: Hétfő – Péntek: 8 – 15 -ig Szombat- Vasárnap: Zárva Bádogos munkák Cég: F-Bau Sprint Kft Kivitelezés: Fenyvesi János: 20/9615-117 Készséggel állunk rendelkezésére telefonon, emailben vagy személyesen pécsi bádogos üzletünkben. A tartalom nem elérhető. A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
További részletek Kevesebb részlet Promóció
II. ütem: július 5. – július 21. A Szabadság út és a Rét utca közötti szakaszon kizárólag az ott lakók, a helyi és távolsági buszok közlekedhetnek, nekik biztosított lesz a kétirányú forgalom. A kerülni nyugati irányból a Rét utca – József Attila út – Szabadság út útvonalon lehet, míg keleti irányban a Szabadság út – József Attila út – Megyeri út felé. A Tüke Busz Zrt. belváros felé tartó 4-es, 4Y, 104-es járatainak Rét utcai megállóját a munkálatok alatt ideiglenesen 120 méterrel arrébb (keleti irányba), a Szabadság utca végén lévő buszmegállóba helyezik át. Pécs mártírok útja 17. A munkák július 21-ig tartanak a tervek szerint. Mint ismert, a város korábban szakértőkkel vizsgáltatta ki, hogy "mi ment félre" a gyorsan kátyússá vált Mártírok útjának tavalyi felújítása során. Később a szakértői véleményt nyilvánossá is tették, kiderült: a süllyedések egyik fő oka, hogy az útburkolat alatti tömörítési folyamatot, valamint az injektálást nem végezték el megfelelő minőségben és mértékben a kivitelezők. Hirdetés
A Magvető Kiadónál megjelent műve Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban (2004)
Nyiszli Miklós Született 1901. június 17. Szilágysomlyó Elhunyt 1956. május 5. (54 évesen) Nagyvárad Állampolgársága román magyar [1] Nemzetisége magyar Foglalkozása orvos, író Halál oka szívinfarktus Az auschwitzi láger bejárata Nyiszli Miklós ( Szilágysomlyó, 1901. – Nagyvárad, 1956. ) orvos, író, memoáríró. Életútja [ szerkesztés] 1901. június 17-én született Szilágysomlyón. Középiskoláit is szülővárosában végezte, majd orvosi tanulmányait Kolozsvár, Berlin és Kiel egyetemein folytatta. 1929 -ben nyerte el doktori diplomáját az akkor még német Boroszló Friedrich Wilhelm Egyetemén mint kórbonctani szakorvos. 1930 – 1937 között előbb Nagyváradon volt általános orvos, majd 1937– 1941 között Felsővisón és 1942 – 1944 között Szaploncán. 1944 májusában Auschwitzba deportálták, ahol Dr. Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban. Josef Mengele boncolóorvosa lett. 1945 januárjában Auschwitz felszámolásakor egyike volt annak a 66 000 rabnak, akiket erőltetett menetben Németországba deportáltak. Az ebenseei táborban érte a felszabadulás.
Örök témája a múlt, mert Mengele arcát nem lehet elfelejteni. 87 éves, és van mire emlékeznie. Kislányként került Borsodból Salgótarjánba, amely szeretett városa és otthona lett. Zsidóként megjárta a poklok poklát, ám túlélte Auschwitzot. A háború befejezése után tért vissza a nógrádi megyeszékhelyre, ahol a vendéglátós szakma ismert alakja lett. Mengele orvosa voltam wikipedia. Molek Emilné, Ági néni Salgótarjánban, Pécskő úti otthonában mesélt életéről. 1931-ben születtem zsidó családban a Miskolchoz közeli Sajópetriben – emlékezett az idős asszony. – 6 hónapos terhes volt velem édesanyám, amikor agyvérzésben meghalt édesapám, így anyukám születésem után egyedül nevelt. Egyik nagybácsim, Grünwald Dezső akkor Salgótarjánban élt, és híres ruhaüzletet működtetett. Kislányként kerültem hozzájuk, mert azt szerették volna, ha Veronika lányuknak lenne egy társa. Németül taníttattak, így gyorsan megtanultam a nyelvet, melyet azóta sem felejtettem el. Ági néni nem élvezhette sokáig a felhőtlen gyerekkort. A zsidótörvény életbe lépésekor kitiltották a polgári iskolából, majd ő sem kerülhette el a nácik gyilkos terveit, akik Európa teljes zsidó lakosságát el akarták pusztítani: a betegeket és az egészségeseket, a gazdagokat és a szegényeket, az öregeket és a fiatalokat, nem kímélve a csecsemőket sem.
Mivel olyan sok idő eltelt azóta, fontos, hogy a megmaradt túlélők megszólaljanak. Valószínűleg én vagyok a legfiatalabb mind közül, az én feladatom is, hogy az emléküket megőrizzem. Orosz úgy tudja, mindössze két Auschwitzban született csecsemő élte túl a haláltábort, ő az egyikük. Az ő szülei 1943-ban házasodtak össze Magyarországon. Anyja már terhes volt vele, amikor 1944 nyarán marhavagonba terelték a családot. Apja belehalt a kemény munkába, az anyja pedig olyan alultáplált volt, hogy még a hetedik hónapban sem tűnt fel senkinek, hogy terhes. Ötjónapos terhesen útépítésen dolgozott, később a konyhára osztották be. Közben Mengele hírhedt kísérleteiben is részt kellett vennie, a terhes nő méhnyakjába maró anyagot fecskendeztek. Valóságos csoda volt, hogy a kisbaba végül megszületett, összesen egy hónapot töltött a táborban a felszabadítás előtt. Mengele orvosa voltam el. Auschwitz az egész életemet meghatározta. Nagyon beteges gyerek voltam, úgy néztem ki, mint egy rongybaba. Majdnem egyéves voltam már, mire 1945 novemberében három kilós lettem– mint egy újszülött.
A hét, koncentrációs táborban született csecsemőből ma ketten élnek Magyarországon. Egyikük sem akarta ebben a cikkben a nevét nyilvánosságra hozni, mert félnek attól, hogy a kisvárosban, ahol élnek, megtámadják és lezsidózzák őket. "Nagyon vacak helyzet van. Itt mindenki ismer mindenkit. A gyerekeimet féltem attól, hogy – noha vegyes házasságban születtek, vagyis félzsidók, mégis – lezsidózzák őket" – mondta egyikük. DR.Nyiszli Miklós:Mengele boncoló orvosa voltam - VI. kerület, Budapest. Másikuk is arra panaszkodott, hogy fél, ugyanakkor nem bánta meg, hogy a népszámlálásnál zsidónak vallotta magát, noha ő is a kelet-magyarországi városban egyre növekvő antiszemita megnyilvánulásokat említi, a "pusztuljanak a zsidók" feliratot a híd lábánál. Elmondása szerint anyja utólag megbánta, hogy a háború után visszajöttek, de nem volt más választása, ha a családja megmaradt tagjaival akart találkozni.