A Föld és a Neptunusz tömege és mérete között félúton elhelyezkedő szuperföld típusú bolygó kecsegtet némi eséllyel az életre, mint szuperméretű változata lakható világunknak.
Fantáziakép a bolygóról és az Alfa Centauri rendszeréről. Balra a hármas rendszer legnagyobb tömegű csillaga, az Alfa Cen A, közelebb pedig a bolygó központi csillaga, az Alfa Cen B. A kép jobb felső sarkában saját Napunk látható, amely az Alfa Cen távolságában a helyi égbolt egyik legfényesebb csillaga Az Alfa Centauri valójában egy három csillagból álló rendszer (lásd a fenti képen). Két nagyobb, a Naphoz hasonló csillaga az Alfa Centauri A és B, ezeknél halványabb a harmadik tag, a Proxima Centauri, amely egy kistömegű vörös törpecsillag. Már a 19. Földhöz legközelebb eső csillag infobox. század óta tudjuk, hogy ez a hozzánk legközelebbi rendszer, ezért különösen izgalmas kérdés volt, hogy vannak-e benne bolygók. A most felfedezett bolygó az Alfa Centauri B körül kering 6 millió kilométeres távolságban, mindössze 3, 2 napos keringési idővel. Ez igen kis távolság (a Nap-Merkúr távolságnak töredéke), ezért felszíne sajnos az élet számára túl forró. Lehetséges azonban, hogy más bolygók is vannak a rendszerben. Az Alfa Centauri rendszer Részletes beszámolónk a felfedezésről Az Alfa Centauri B minden szempontból nagyon hasonló a Naphoz.
» Milyen évszak van Magyarországon, amikor a Föld a legközelebb van a Naphoz? » Melyik bolygó mérete áll legközelebb a Földéhez? » Hány földi nap kell a Merkúrnak, hogy megkerülje a Napot? »
A kutatók úgy vélik, a bolygó mintegy négymillió kilométerre kering a Proxima Centauritól, vagyis közelebb, mint ahol az élhető zóna lenne, amelynek hőmérsékleti tartományában létezhetne folyékony víz. A Proxima d-nek elnevezett bolygó a harmadik – egyben a legkönnyebb –, amelyet a naprendszerünktől négy fényévre található Proxima Centauri körül felfedeztek. Két bolygót már észleltek a csillag körül, az egyik a Proxima b, egy Földhöz hasonló tömegű égitest 11 napos csillag körüli pályával, a másik a Proxima c, amelyikről úgy vélik, öt év alatt teszi meg az utat a Centauri körül. Földhöz hasonló bolygó van a legközelebbi csillagnál. Az új bolygó első jeleit 2020-ban észlelték, amikor azért figyelték a csillagot, hogy a Proxima b létét bizonyítsák. A mérések a csillag mozgásában kimutattak egy gyenge jelet, amely a Centauri körül ötnaponta keringő bolygó miatt keletkezhetett. Az ESO Espresso nevű űrtávcsövével végzett megfigyelések megerősítették a csillagászok sejtését: egy bolygó okozta a jeleket, nem magának a csillagnak a változása. "Nagyon kis tömegű bolygó, a harmadik a hozzánk legközelebbi csillag körül.
A nem hivatalosan Proxima c néven ismert jelölt tömege hatszorosa a Földének, és a jeges Proxima Centauri rendszer körül kering. A bolygó létezése nem nyert igazolást ez idáig. A Proxima c úgynevezett szuperföld is lehetne, mivel a tömege legalább hatszorosa a Föld tömegének. A megközelítőleg 1900 napos keringési ideje teszi jeges, lakhatatlan hellyé, amely a Nap–Föld-távolság körülbelül másfélszeresére található a Proxima Centauri rendszerben. A Proxima Centauri egy, a Napnál sokkal kisebb és halványabb, négy fényévre található vörös törpecsillag – írja a Scientific American. Next Big Future Another Exoplanet Proxima C at Proxima Centauri: Two exoplanets might be orbiting the nearest star the red dwarf Proxima Centauri that's about 4. 24 light-years away. Láthatatlan erő szaggatja szét a legközelebbi csillaghalmazt. It would not… #Science #Technology #World #astronomy Via @nextbigfuture — Unstructured (@unstructuredp) April 13, 2019 Az újonnan felfedezett bolygó akár a Proxima b mellé is csatlakozhat – amely egy, a Proxima Centauri körül keringő 2016-ban felfedezett, durva becsléssel Föld tömegű bolygó.
Astronomers have detected a candidate planet circling the star Proxima Centauri, a dim red dwarf that lies just 4. 2 light-years from our solar system. The potential sibling world is Proxima c. But "potential" is the key word. | @SPACEdotcom — The SETI Institute (@SETIInstitute) April 13, 2019 A puszta észleléseken túl a bolygójelölt további izgalmas lehetőségekkel szolgálhat a természete jellemzésére irányuló tanulmányokhoz. Közvetlen felvételeket lehetne készíteni róla a mérhetetlen sok űrközi örvényen keresztül. A Proxima b is ígéretes ilyen szempontból, de a Proxima c távolabb helyezkedik el a Centauritól, így jobban is látszódhatna. Az első bolygó lehet a Naprendszeren túl, amelyről visszavert fényben készül felvétel. Vajon melyik a földhöz legközelebbi csillag? - Gyakori Kérdések és Válaszok | gyik.hu. Bármilyen kép a Proxima c-ről – amennyiben a bolygó valódisága beigazolódik – valószínűleg egy szeles, túlnyomórészt gázból álló gömböt fedne fel, de még ebben az esetben is nagyban segítheti az űrhajósokat abban, hogy megértsék milyen egy szuperföld. Annak ellenére, hogy ez a Tejútrendszerben a leggyakoribb bolygóváltozat, a Naprendszerünkben teljesen ismeretlen.
Ruszt az osztrák borkultúra egyik fellegvára Forrás: Kovács István Az osztrák borkultúra egyik fellegvára Ruszt, messzi földön híres a jóféle bora, emellett a településről az a közismert mondás járja, hogy minden házának kéményén gólyapár fészkel. Úgy gondoltuk hát, hogy egy egynapos kirándulás erejéig mindenképpen érdemes ellátogatni ide: kellemes gasztronómiai élménytúrával egybekötött kultúrsétára indultunk Rusztra. Megkóstoltuk a helyi halételeket és a nemes borokat, amire az impozáns történelmi városmagban egyébként több mint 40 vendéglátóhelyen nyílik lehetőség. Számtalan borozó hívogat minket a történelmi városmagban Forrás: Kovács István A tó nyugati partjának ékköve, Ruszt városa annak idején a történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városa címmel dicsekedhetett, amit máig büszkén emlegetnek a helybéliek. Különleges hangulatú, békés városkát ismerhet meg az idelátogató. Mindenütt kifogástalan rendben tartott régi épületek és patikatisztaság fogadott minket. A városka több tucatnyi hangulatos vendéglőjének egyike Forrás: Kovács István A házak udvarán hangulatos vendéglők csábítják a vendégeket.
Miközben várossá válásunk 750-ik évfordulóját ünnepeljük, március 6-án egy másik, a város történelmében fontos eseményre is emlékezünk: Mária Terézia 1743. március 6-án szabad királyi városi rangot adományozott Győrnek. Városunk már a kezdetek óta jelentős települése volt Magyarországnak, Szent István nem véletlenül tette meg e helyet világi és egyházi központtá, amelyek aztán a további fejlődését is megalapozták. V. István 1271-ben Győrt a királyi városok sorába emelte, ennek a történelmi eseménynek ünnepeljük a 750-ik évfordulóját az idén. "Természetesen nem csak az 1271-ben történtekre emlékezünk, de az évforduló kiváló alkalmat ad arra, hogy felidézzük Győr egyéb nagy pillanatait is. "A március 6. éppen egy ilyen dátum, hiszen Mária Terézia 278 évvel ezelőtt ezen a napon adományozta Győrnek a szabad királyi városi rangot. " – mondta Dr. Dézsi Csaba András. A polgármester kiemelte, Győr Megyei Jogú Város levéltára történelmi jelentőségű dokumentumokat őriz, köztük a szóban forgó kiváltságlevelet.
szabad királyi város: királyi kiváltsággal a nemes ember jogaival bíró, fallal körített település közössége, a magyar önkormányzati rendszer egyik alapeleme. - A ~nak III. András (ur. 1290-1301) óta az ogy-en egy szavazata volt, csak a kir-tól függött, ezen jogát másnak el nem adhatta, ill. el nem zálogosíthatta. Tanácsa - földesúri és vm. jóváhagyás nélkül - Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) idejétől törvényhatósági jogot is szerezett, saját jog szerint, pallosjoggal igazságot szolgáltathatott. Megkülönböztették a tárnoki ~t és a személynöki ~t; peres ügyekben a tárnoki ~ok a tárnoki székhez, a személynöki ~ok a személynöki székhez föllebbezhettek. Lakói a nemesekhez hasonlóan jószágokat vehettek, adhattak, de csak a város határán belül. A törvényes személy becse (bírság, homagium), mint a nemesé, 200 Ft (ha polgár nemest arcul ütött, hajdan az életével, a 18. sz: a vagyonával fizetett). A ~ polgárai vámot sehol nem fizettek, ők választották a város nagyobb v. külső tanácsát, ez maga választotta a hibázó tagok helyébe belső tanácsát.
Származtatás mérkőzés szavak Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. A szabad királyi városokról. WikiMatrix 1854-ben a várost elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját. 1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott. A zsidó népesség 1786-ban kapott engedélyt a Helytartótanácstól a letelepedésre szabad királyi városokban. Az intézmény 1873. november 3-án "Debrecen szabad királyi város Főreáltanodája" néven nyitotta meg kapuit. 1330-tól szabad királyi város. Ozaly települést 1244-ben már szabad királyi városként említik először. A történettudomány ezt azzal indokolja, hogy a szabad királyi városok féltek a zsidók kereskedelmi és ipari konkurenciájától. 1190-ben Kortrijk szabad királyi városi előjogokat kapott Elzászi Fülöp flamand gróftól. 1598-ban II. Rudolf adta meg Hradzsinnak a szabad királyi város rangot. Szeged szabad királyi városi rangot kap. Pécs szabad királyi város 1780. január 21-étől lett.
Ezekből a dokumentumokból állítottak össze egy kis tárlatot az alkalomra, amelyet a sajtó munkatársai a városháza dísztermében láthattak. Bana József, a levéltár igazgatója a kiváltságlevél történetét mesélte el, amelyért Győr hosszú évtizedeken át küzdött a káptalannal, végül a győriek pénzben váltották meg a szabadságukat, amely után Mária Terézia a szabad királyi város címmel számos többletjogot adományozott Győrnek. Mária Terézia Győrt szabad királyi várossá nyilvánító privilégiumában arra hivatkozott, hogy a város a káptalanból megváltotta magát, s ő a legmagasabb kiváltság birtokában kívánja juttatni figyelemmel arra, hogy "a város sokat szenvedett lakói tehetségükkel, erejükkel küzdöttek a török ellen, s magukat mindenkor a haza hasznos polgárainak és a közjó előmozdítóinak mutatták és bizonyították…" Most a haza szükségére pénzbeli támogatást ajánlottak fel, s ezzel a királyt is bőkezűségre indították. A kiváltságlevél felsorolta azokat a jogokat, melyek ezentúl Győr városát illetik meg.
A Sz. szoros függésben voltak a főkormányszékektől és pedig közigazgatási ügyekben a helytartó tanácstól, pénzügyekben a királyi udvari kamarától, már 50 frtnyi kiadáshoz a kamara jóváhagyása volt szükséges. Az 1848-iki törvényhozás a Sz. -at illetőleg ideiglenesen rendelkezvén, megállapítja, hogy ez mint köztörvényhatóság közdolgait a törvényes felügyelet alatt függetlenül igazgassa; továbbá közszervezetét most már a népképviseleti alapra helyezi és a városi tisztviselők és képviselők választásának jogát, a törvényben meghatároztt előfeltételek mellett, minden városi polgárnak megadja. Az 848. V. pedig Arad, Eszék, Pécs városokat, mint külön választókerületeket, az országgyülési képviselő választására jogosítja. Az 1869. IV. c. a biráskodást elválasztván a közigazgatástól, ezzel a Sz. biráskodási joga is megszünt. Végre az 1876. XX. 28 szabad kir. várostól elveszi a törvényhatósági jogállást, ugy hogy ezzel jelenleg csak a következő Sz. birnak: Arad, Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Komárom, Maros-Vásárhely, Pécs, Pozsony, Selmec-Bélabánya, Sopron, Szabadka, Szatmár-Németi, Szeged, Székesfejérvár, Temesvár, Újvidék, Zombor; míg a következő 28 a rendezett tancásu városok csoportjához tartozik: Bakabánya, Bártfa, Bazin, Besztercebánya, Breznóbánya, Eperjes, Erzsébetváros, Esztergom, Felsőbánya, Gyulafehérvár, Késmárk, Kis-Marton, Kis-Szeben, Korpona, Körmöcbánya, Kőszeg, Libetbánya, Lőcse, Modor, Nagybánya, Nagyszombat, Ruszt, Szakolca, Szamosújvár, Szt.
-tól a személynöki székhez történt a felebbezés. A Sz. életének egy arisztokratikus vonását alkotta az, hogy jogaikat tényleg nem a városi polgárok összessége, hanem annak csak egy kis része gyakorolta. Igy a külső tanács, egy önmagát kiegészítő testület 40-100 taggal, Pesten 120 taggal, mely a város közgyülésének tekinthető, vezetője a városi szószóló volt és a belső tanács, melynek tagjai voltak: a főbiró, polgármester (ahol ez állás volt rendszeresítve), a 4-12 tanácsos. Ezeken kívűl pedig a tisztikar állott a jegyzői, ügyészi, adószedői, levéltári, iktatói, gazdasági, árvaszéki, rendőri (városkapitány), orvosi, mérnöki tisztviselőkből. A belső tanács vezette a közigazgatási és gazdasági ügyeket, de eljárásáról köteles volt a külső tanácsnak jelentést tenni és azt minden fontosabb esetben meghallgatni. A törvénykezésre azonban a külső tanácsnak nem volt befolyása. A tisztújítást a külső tanács eszközölte évenkint vagy minden másod, illetve harmad évben. A tanácsosok állása azonban élethoszsziglanra szólott.