"Olyan események közelednek, amelyekhez hasonlót nem látott a világ a barbárok támadásai óta. Mindaz, ami életünket képezi, fölöslegesnek fog tűnni a világ számára. A barbárság újabb periódusa kezdődik, ami eltart majd évtizedekig. " 1914 májusában mondta ezt Nyikolaj Vrangel báró a vele együtt iszogató Valentyin Zubov grófnak. Hamarosan bekövetkezett Vrangel báró jóslata: forradalom, polgárháború, totális diktatúra, lágerek, tömeggyilkosságok - és e történelmi kataklizma részeként az orosz arisztokrácia elpusztítása. Egy genocídium, mellyel mindeddig nem sokat foglalkoztak a történészek. Vérfagyasztó incidensek; lángoló paloták, udvarházak és birtokok; éjszakai menekülések a fosztogató vöröskatona-bandák, parasztok, szovjethivatalnokok elől; lelki terror, kivégzések, száműzések: Smith könyve annak története, hogyan hullottak szét és pusztultak el a régi Oroszországgal együtt az évszázados múltú, dúsgazdag, művészet- és kultúrapártoló dinasztiák. Ám mindig vannak, akik túlélik, túlélhetik a világégéseket - jelen esetben az emigránsok és a szovjetrendszerben talajt fogók.
Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár Douglas Smith russzista történész, korábban az amerikai külügyminisztérium Oroszországban dolgozó tisztviselőjének, a Szabad Európa Rádió oroszszakértőjének megrendítő könyve az orosz arisztokrácia csillogó múltjáról, pusztulásáról és a túlélésről. Eredeti megnevezés: Former People - The Final Days of the Russian Aristocracy Kötésmód: ragasztott kötött védőborítóval Méret [mm]: 150 x 203 x 47 Szeretnék értesítést kapni, ha ismét rendelhető Douglas Smith Douglas Smith russzista történész, korábban az amerikai külügyminisztérium Oroszországban dolgozó tisztviselője, a Szabad Európa Rádió oroszszakértője, a University of Washington professzora. Publikált Nagy Katalin koráról, az orosz szabadkőművességről, Raszputyinról, a szovjet állam amerikai támogatásáról, illetve Patyomkin herceg és Katalin levelezéséről is.
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül. A középkori Európában ez a kiváltságos vagy nemes emberek (részleges) uralmát jelentette. Magyarországon az arisztokráciához tartozó főnemesek a széles köznemes rétegtől elkülönülő osztályt alkottak. Etimológia [ szerkesztés] A szó ógörög eredetű, a szó töve a 'legjobb' jelentésű aristos, a kratein jelentése pedig 'uralkodni', az összetétel jelentése tehát: 'a legjobbak uralma'. Leírás [ szerkesztés] Az ókorban, a középkorban és az újkorban az uralkodók (törzsfők, királyok, császárok) feudális földbirtokokkal, öröklődő nemesi címekkel jutalmazták hű szervienseiket. Az arisztokraták szolgákat tartó, jelentős javakkal rendelkező, csak kormányzással és katonáskodással foglalkozó kiváltságosok voltak. Hovatartozásukkal, származásukkal, jómódúságukkal kerültek bele ebbe a rétegbe, már megszületésükkor. Az arisztokrácia uralma a történelem során ritkán volt teljes, egyes városállamok vagy a lengyel nemesi köztársaság sorolhatók leginkább ezen kivételek közé.
Nagy siker az interneten A Gyűrűk Ura című kultikus fantasyregény elveszettnek hitt első, 30 éve a Szovjetunióban készült filmváltozata, amelyet márciusban fedezett fel szentpétervári archívumában az orosz Ötös Csatorna. A Hranyiteli (Őrzők) címmel forgatott kétrészes produkciónak csak az első részét több mint 1, 8 milliószor töltötték le eddig a YouTube-ról, de már a második részt is csaknem 400 ezren nézték meg annak ellenére, hogy egyelőre csak oroszul, feliratozás nélkül tekinthető meg. J. R. Tolkien híres regényének a Leningrádi Filmstúdióban forgatott televíziós változatát mindössze egyetlen alkalommal, 1991. április 13-án és 14-én sugározta a szovjet televízió. A szovjet időkben a könyv rajongói által nagyon kevés pénzből készített tv-filmet márciusban találta meg egy hagyományos tekercsen, majd digitalizálta a Pjatij Kanal. A tévécsatorna világszenzációnak nevezte a felfedezést, mert ez volt a regényklasszikus első televíziós megfilmesítése, bár Peter Jackson világsikert arató filmtrilógiájától eltérően a szovjet televíziós változat csak a történet első részét dolgozta fel.
Ami igaz, az igaz, a demokratikus berendezkedésbe vetett bizalom valóban a mélyponton van a nyugati világban. Egy közvélemény-kutatás szerint az európaiak mindössze negyede bízik meg a saját kormányában és parlamentjében, és még kevesebb a politikai pártokban. És mégis. A parlamentáris demokráciánál jobbat eddig még nem sikerült kitalálni, mert van egy nagyon fontos tulajdonsága: képes az önkorrekcióra. Továbbá kevésbé korrupt, mert a fékek és ellensúlyok beépítésével a kormány jobban ellenőrizhető. Demokratikus körülmények között jobban kibontakozik a szabad szellem, az innováció, a kreativitás. Az ENSZ szerint a világ harminc legjobb oktatási rendszerével rendelkező országa közül csak két nem demokratikus ország van: Hongkong és Szingapúr. De az is sokszor elhangzik, hogy az autokrata rendszerek stabilabbak a vetésforgó módjára változó parlamenti demokráciáknál, ezért kiegyensúlyozottabban fejlődnek. Ebben van némi igazság, különösen, ha az egymást váltó (a politikai kultúra alacsony szintjén álló) pártok (mint nálunk) folyamatosan "betartanak" egymásnak, és minden választás után automatikusan lebontják azt, amit az elődjük felépített.
A 2000-es évek elején bemutatott Peter Jackson-féle Gyűrűk Ura-trilógia csaknem 3 milliárd dollár bevételt hozott világszerte.
Az időszaki kiállítás a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 keretében, az Európai Királyi Kastélyok Szövetsége közös tematikája alapján valósult meg. A tárlatot szeptember 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők Gödöllőn. Látogatók a gödöllői kastély udvarában Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Bővebben
Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző rendezvényen a családok számára is kínálnak érdekes programokat: egyebek mellett a Csizmás kandúr című színházi előadás várja majd a kisiskolásokat a Kossuth Filmszínházban, a Kanizsai Dorottya Múzeumban pedig kézműves foglalkozásokat tartanak. Index - Kultúr - Idén sem biztos a mohácsi busójárás. A helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.