Ki mondta, hogy diéta alatt csak ízetlen, unalmas ételeket lehet enni? A zöldséges currys csirke egy ízekben gazdag, mindenmentes, laktató, mégis diétás fogás. Bár magam sem vagyok az ázsiai konyha rajongója, ezt a receptet imádom, szóval akkor is érdemes egy esélyt adni neki, ha Te sem szereted különösebben az ázsiai ízeket. Zöldséges currys csirke hozzávalók: 20 dkg csirkemell 30 dkg karfiol 15 dkg sárgarépa 15 dkg cukkini 1/2 db kaliforniai paprika 1 db vöröshagyma 1, 65 dl kókusztej 1 evőkanál curry por 1 evőkanál garam masala só kókuszzsír Zöldséges csirke curry elkészítése: 1. Kockázd fel a csirkemellet és sózd be. 2. Zoldseges currys csirke . Készítsd elő a zöldségeket: aprítsd fel a vöröshagymát karikázd fel a sárgarépát kb. 1, 5 cm-es darabokra szedd rózsáira a karfiolt karikázd fel a cukkinit és vágd félbe csíkozd fel a kaliforniai paprikát 3. Melegíts fel egy kevés kókuszzsírt és pirítsd fehéredésig a csirkemell kockákat, majd vedd ki az edényből. 4. Ha szükséges pótold a kókuszzsírt, tedd bele a felaprított vöröshagymát, sózd meg és párold üvegesre.
Sajnos nekünk nincs ráhatásunk ezekre a cookie-kra, ebben az esetben tanulmányozza át az ezen az oldalon szereplő cookie-kat, ahol további részleteket ismerhet meg.
Elkészítése: A csirkemellet kis kockákra vágjuk, a gyökérzöldségeket pedig vékony csíkokra aprítjuk. Serpenyőben kevés olajon megpirítjuk a húst és a zöldségeket, sózzuk. Hozzáadjuk a mustárt, curryport, apróra vágott póréhagymát és felöntjük a főzőtejszínnel. Összeforraljuk és a tűzről levéve hozzáadjuk a felaprított petrezselymet. Rizzsel tálaljuk. Forrás:
Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? (elemzés) - YouTube
Oldalak: 1 2 3
Az első 4 versszakban Petőfi egy-egy lírai közhelynek ad új értelmet, minthogy a szerelmi költészet jól ismert metaforáiból indul ki (szem, száj, hang stb. ), de a képi síkot olyan részletesen kidolgozza, hogy nem tűnnek közhelynek, sőt, gazdagítja őket. Az 1. strófa azt a meghitt pillanatot írja le, amikor a szemek találkoznak és a vágy feltámad a férfiban. A csillag mint a szem metaforája közhely, viszont nagyon különleges kép bontakozik ki belőle: a tekintet sugarát Petőfi a szerelem patakjával azonosítja, amely a lelkébe folyik, s ezáltal a szerelem tengerét táplálja a lelkében. A 2. strófában a kacér, röpke pillantás szintén közhely, de Petőfi továbbépíti a képet egy bibliai metaforává (a galamb-metafora Noé galambja, bár a galamb Vénusz madara is, és erotikus képzeteket is kelthet). Petőfi sándor minek nevezzelek verselemzés. A 3. strófában feltűnő csalogány az éjszaka madara, így a szerelem szimbóluma. Hogy Júlia hangja a csalogányéhoz hasonló, az is közhelynek számított már Petőfi korában, agyonkoptatták ezt a metaforát, de Petőfi megint túlmegy a közhelyen: Júlia hangjának varázsereje van, életre kelti a természetet, tavaszi hangulatot ébreszt még télen is, hangjának hallatán kizöldülnek a fák, mert azt hiszik, itt a tavasz.
Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha megzendűlnek hagjaid, E hangok, melyeket ha hallanának, A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz, Az ő régen várt megváltójok, Mert énekel a csalogány – Minek nevezzelek? Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? (elemzés) - YouTube. Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj, S eltűn előlem a világ, Eltűn előlem az idő, S minden rejtélyes üdvességeit Árasztja rám az örökkévalóság – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek? Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek?
A vers 1848 januárjában íródott, és az utókor ítélete szerint Petőfi szerelmi lírájának egyik legszebb, legkülönlegesebb darabja. Feleségéhez, Szendrey Júliához szól. A költőnek ez a legszenvedélyesebb szerelmes verse: az egész egy parttalanul áradó szerelmi vallomás, amely a kimondhatatlan nagyságú szenvedélyt fejezi ki. Petőfi szerelmes férfiként, ifjú férjként és költőként egyaránt azon van, hogy szárnyaló gondolatait, heves érzelmeit szavakba öntse, míg végül rádöbben, hogy a kimondhatatlan éppen azért kimondhatatlan, mert végtelenül egyszerű. Petőfi sándor minek nevezzelek vélemény. A romantikus stílusú szerelmi költemény Vörösmarty Ábránd című versét juttathatja eszünkbe, azzal a különbséggel, hogy ez nem udvarlóvers: Petőfi a felesége iránti szerelmét szerette volna megénekelni (ő volt a hitvesi költészet megteremtője irodalmunkban). Nincs benne semmi álszemérem vagy finomkodó modorosság: a költő számára az asszony társ, partner a szerelemben és az életben egyaránt. Hangja közvetlen és őszinte, hangvétele emelkedett. Minek nevezzelek Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek?