Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A határozott idejű szerződések láncolatára szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek megszegése esetén a munkáltató súlyos szankciókra számíthat. A határozott idejű munkaviszony legfőbb vonzereje munkáltatói szempontból, hogy a szerződésben kikötött időpontban (vagy esemény bekövetkezésekor) automatikusan megszűnik. Nincs szükség felmondó nyilatkozatra, nincs indokolási kötelezettség, felmondási idő, végkielégítés, ahogy annak sincs jelentősége, hogy a lejárat pillanatában a munkavállaló esetleg valamilyen felmondási védelem alá esik. Ez a rugalmasság arra csábíthatja a munkáltatót, hogy határozatlan idejű munkaviszony helyett rövid időtartamú, határozott időre szóló szerződést kössön a munkavállalóval, amelyet – szükség esetén – lejárat előtt meg tud hosszabbítani. Ennek azonban fontos korlátai vannak. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges.
05. határozott idejű munkaszerződés Kókai Gábor 2017-01-11T18:28:25+01:00 Munkaerő-piaci fogalomtár Olyan munkaszerződés, melyet a munkáltató és a munkavállaló előre meghatározott időtartamra köt, például egy évre. A határozott idejű munkaviszonyt többször lehet hosszabbítani, de tartalma az 5 évet nem haladhatja meg.
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így a módosítást is írásba kell foglalni (Mt. 58. §). Az Mt. nem tartalmaz tiltó szabályt arra nézve,... […] 4. cikk / 32 Távolléti díj követelése határozott idejű munkaviszony felmondása esetén Kérdés: Munkaszerződésem 2019. január 31-ig szólt, amelyet felmondással november 24-én megszüntettem. A munkáltatóm most azt követeli tőlem, hogy a szerződésből hátralévő két hónapra és egy hétre járó távolléti díjamat kártérítésként fizessem meg. Jogos a volt munkáltatóm követelése? Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony felmondása esetén sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli olyan kötelezettség, hogy a hátralévő időre járó távolléti díjat ki kellene fizetni. Ilyen jogkövetkezménye csak egy speciális azonnali hatályú felmondásnak van, amivel... […] 5. cikk / 32 Keresőképtelenség a munkaviszony végéig Kérdés: Jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó cégnél dolgozom gyári alkalmazottként.
Ellenben a határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondásának indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
Egyszerű kérdésnek tűnik, mégis könnyen el lehet csúszni azon a banánhéjon, hogy mikor alkalmazható határozott és mikor határozatlan idejű munkaszerződés, illetve mire szükséges figyelni a határozott idő kikötésénél. Ha ugyanis nem helytállóan járunk el, akkor a kockázat nem elhanyagolható: a munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményeinek alkalmazhatósága, esetlegesen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése és bírság (ez utóbbi esetben pedig a rendezett munkaügyi kapcsolatnak meg nem felelés, ezáltal pályázatokból, támogatásokból való kizárás) lehet a tét. A munkaviszony tartama A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt. ) 45. § (2) bekezdés szerint a munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Főszabály szerint a munkaviszony határozatlan időre létesíthető. Amennyiben a munkaviszony tartamáról a felek nem rendelkeznek a munkaszerződésben, akkor a törvény erejénél fogva határozatlan idejűnek minősül. Ugyanez a helyzet, ha a határozott idő kikötése érvénytelen.
Ennek alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként. Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet. Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
Késedelmi pótlék kiszámítása: Késedelmi pótlék számításának kezdő dátuma: Open the calendar popup. Késedelmi pótlék számításának befejező dátuma: Késedelmi pótlék számításának alapja (Ft): Önellenőrzési pótlék kiszámítása: Önellenőrzési pótlék számításának kezdő dátuma: Önellenőrzési pótlék számításának befejező dátuma: Önellenőrzési pótlék számításának alapja (Ft): Ismételt önellenőrzés: Fejlesztette a Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Késedelmi pótlék számítása. (2010. )
Az önellenőrzéshez pótlékfizetési kötelezettség kapcsolódhat. Önellenőrzési pótlékot akkor kell felszámítania az adózónak, ha az önellenőrzéssel módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget, vagy a bevallott támogatási igényjogosultság az önellenőrzés eredményeként csökken. A késedelmi pótlék szabályai - Adó Online. Ellenkező esetben - az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén - pótlékot nem kell felszámítani. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után kell fizetni. Az önellenőrzési pótlék megállapítása önadózással, hatósági aktus nélkül történik. Az önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell megfizetni. Az önellenőrzési pótlék naptári naponként a jegybanki alapkamat 365-öd része, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén naptári naponként a jegybanki alapkamat 365-öd részének másfélszerese.