A modern, 7000 négyzetméteres intézményt az idén 30 éves HUNÉP Zrt. építette. Az Építőipari Nívódíj a szakma egyik legrangosabb hazai elismerése. Harmónia, összhang, egyetértés – ezekkel a szavakkal jellemezte Pakurár Ágnes, a Debreceni Nemzetközi Iskola igazgatója az intézmény épületét. A HUNÉP Zrt. munkája 2020-ban kapott Építőipari Nívódíjat, de azt a koronavírus-járvány miatt csak most tudták átadni, illetve leleplezni a velejáró bronztáblát. - Nagyon inspiráló környezetet jelent számunkra ez a kiváló, korszerű és egyedi épület, és mi, tanárok nagyon jól tudjuk azt, hogy milyen nevelő ereje van az igényes környezetnek – emelte ki Pakurár Ágnes. A szakmai elismerést az építészetileg és műszakilag kiemelkedő épületeknek ítélik oda. Az idén 30 éves HUNÉP Zrt. -nek nem ez az első nívódíja. Nívódíjjal jutalmazták a Debreceni Nemzetközi Iskola épületét. Az ünnepségen az is elhangzott, hogy a hétezer négyzetméteres épület különlegességét az alaprajzi elrendezés adja. - Nincsenek párhuzamosok és merőlegesek, hanem ívek és sokszögek, amelyek nehezítik a munkát.
Lássuk egy példán, mire gondolnak. Megújuló energiaforrások témakör van, nosza építsünk egy szélmalmot. Három-öt fős csoportok szerveződnek, mindenkinek megvan a feladata, van benne matek, fizika, tervezés, rajz, technológia, irodalom (Don Quijote), földrajz, történelem (Hollandia) – és lesz belőle egy működő makett, egy esszé, egy prezentáció. Debrecen nemzetközi iskola tv. A lényeg, hogy produkció van a folyamat végén, és a valami létrehozásának öröme, csapatmunka, kommunikáció, konstruktív kritika, egymás és saját magunk értékelése. Dexter magyar laboratóriuma megreformálná a közoktatást A pedagógiai-filozófiai alapvetés konkrét megvalósulása maga az épület lesz. A tervezők kihasználták a lehetőséget, hogy nem a programhoz kell átalakítani valamit, hanem arra lehet építkezni és építeni, Debrecen legkülönösebb, várhatóan turista-desztinációként is megjelenő épületét. A megvalósítás halad, a formák már látszanak. Szemből nézve egy hatalmas körívet adnak ki az oszlopok, "amit majd bejár a nap", de a kör bezárul az erdő felé – közvetlen utána természetvédelmi, Natura 2000-es terület kezdődik, nem utolsósorban az ökotudatos oktatás és szemléletmód illusztrálásaként.
A képzés óvodától érettségiig tarthat, de több helyen be is lehet majd csatlakozni. Az első évfolyamok jövő szeptemberben indulnak, két óvodai és két általános iskolai csoporttal, öt-hat év alatt akarják elérni a teljes, ötszáz diákos kapacitást (akkortól lenne önfenntartó a működés, addig a tulajdonosok – többségileg a város, kisebb részben az Egyetem –, de legfőképp a debreceni önkormányzat lesz a finanszírozó). A képzés angolul fog zajlani, tízéves korig viszonylagos nyelvtudással is lehet jelentkezni (a felzárkóztatásról külön munkacsoport fog gondoskodni). A tanárok kezdetben szinte csak anyanyelviek lesznek, de fokozatosan nyitnak a helyi, folyékony angolt beszélő, és nagyon képzett kollégákra. Debrecen nemzetközi isola java. Az ötszáz diákra 50–60 fős tanári karral, és még fele ennyi személyzettel lehet számolni. 500 család, 4, 7 millió A bekerülés legfontosabb két tényezője ugyanakkor a felvételi beszélgetés és a tandíj lesz. Előbbin az iskola vezetősége és a család fog részt venni ("nekünk nem 500 diákunk, hanem 500 családunk lesz" – mondja János), a tandíj pedig kortól függően és sávosan 2, 4–4, 7 millió forintig fog terjedni tanévenként (ami nem kevés, de a hasonló nemzetközi iskolákhoz képest alacsony díjszabás).
A regény Jókai munkásságának ahhoz a Fekete gyémántokkal megkezdett irányzatához kapcsolódik, melyben a modern "nagyvilági" életet kívánta ábrázolni. A mű szerkezetileg két lazán összefüggő részre tagolódik. Az első, A "tegnap" 1848-49-ben játszódik. Főhőse Illavai Ferenc, igazi Jókai alak: csúnya, de rettenthetetlenül bátor, művelt, szerény, okos és jóságos. Akik kétszer halnak meg. Gyámfiát és egyben unokaöccsét, Opatovszky Kornélt többször kimenti különféle halálos veszedelmekből, noha méltatlan rá, hogy örököséül megtartsa. Nagy szolgálatot tesz a gróf Tarnaváry családnak, életüket és vagyonukat is megmenti.... A második rész, A "ma": az 1860-as évek eleje, a Schmerling-korszak. Mind az Opatovszky-, mind a Tarnaváry-birtok tönkrement az oktalan spekulációban és az egymással vívott harcban... A regény bővelkedik az izgalmas fordulatokban, ezért szerkezeti és jellemzési gyengéi ellenére kitűnő olvasmány.
A Pendragon-legenda Bölcső a hegyek között Balatoni szívhalászat Ne bántsuk egymást Zrínyi Miklós összes művei Beszterce ostroma Szent Péter esernyője; Beszterce ostroma Szindbád