A hát- és a vesefájdalmat sokszor nem könnyű megkülönböztetni egymástól, hiszen a fájdalom helye gyakran ugyanaz. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa azokra a különbségekre hívta fel a figyelmet, amelyek eldönthetik, milyen szakorvoshoz kell fordulni a panasszal. Így jelentkezik a vesefájdalom Ahhoz, hogy a vesefájdalom elkülöníthető legyen a hát- vagy derékfájdalomtól, a következő szempontokat érdemes elsősorban figyelembe venni: a fájdalom helye, típusa, erőssége és a kísérő tünetek. Mivel a vese egyik legfontosabb feladata a méregtelenítés, vagyis hogy kiszűrje a salakanyagokat, ezért viszonylag erősen ki van téve fertőzéseknek, sérüléseknek. A kalcium, az oxalát és a foszfor különösen hajlamos felhalmozódni a vesében, ami fájdalmas elzáródáshoz vezethet. Az emiatti fájdalom a bordák alatt jelentkezik, a gerinc egyik vagy mindkét oldalán, attól függően, hogy a vesekő csak az egyik, vagy mindkét vesében van-e jelen. Vesefájdalom. Olyannak tűnhet az érzés, mint ami a test mélyebb pontján keletkezik, és más testrészekbe, például hasba, ágyékba, combba is kisugározhat.
Amennyiben ez az állapot elfajul, a fertőzés átterjedhet a felső húgyúti régiókra, melyet vesemedence-gyulladás kísér. Vesekő A tüneteket a kő elhelyezkedése alapján tudjuk megkülönböztetni. Gyakran a kő a vesemedencében van, mely általában tompa fájdalommal társul. Abban az esetben, amikor a vesekövesség görcsös fájdalommal jár, a kő már a húgyvezetékbe került. Hajlamosító tényezők: nem megfelelő folyadékbevitel mozgásszegény életmód vizeletpangás húgyúti szűkület húgyúti elzáródás fertőzött vizelet kőképző anyagok felszaporodása Vesesérülés A vesék fizikai sérülése során, pl. szúrás, tompa ütés, baleset következtében jöhet létre. Amennyiben ez a sérülés nem érinti a vizeletelvezető rendszert és az ehhez kapcsolódó érhálózatot, a páciens nem szorul műtéti beavatkozásra. Vesemedence-gyulladás Okai: hólyaghurut fejlődési rendellenességek (szűkületek, üregrendszeri eltérések) húgyúti fertőzés Nagyon fontos, hogy mielőbbi kezelést igényel, hiszen ha nem kezelik megfelelően, akkor a beteg állapotromlása következtében vesemedence-gyulladás alakulhat ki.
A betegség előrehaladott állapotában a fájdalmat duzzanatok véres vizelet megjelenése kíséri. Amennyiben a gyulladás nem megfelelő kezelés miatt krónikussá válik, maradandó vesekárosodással kell számolni. Vesedaganat A vesedaganat nem jár jellegzetes tünetekkel. Sokszor baleset, epekövesség miatt elvégzett hasi ultrahangvizsgálaton derül fény a problémára. Kialakulásának pontos okát nem ismerjük, valószínűsíthetően befolyásolják bizonyos életmódi tényezők, úgy, mint a dohányzás és az elhízás.
A "junk food" különösen rossz hatással van egészségünkre, a bennük található rengeteg cukor és egészségtelen zsír miatt, amiket csak nagyon lassan tudunk megemészteni. Márpedig ha az emésztés lelassul, akkor a szervezet "letargiába esik", és kevésbé lesz hatékony a működése, azaz kinyitja a kaput a betegségek előtt. Ezért fontos egészségesen tartani az emésztést, hiszen az tápanyagok általa kerülnek a szervezetben a megfelelő helyre, és az emésztés segíti a testet, hogy képes legyen védekezni a betegségekkel szemben. A megoldás természetesen az egészséges táplálkozás, hogy a bélrendszerben megtalálható, több millió baktérium megfelelő környezetben tudja végezni munkáját. Ők bontják le az élelmiszert és még B vitamint is termelnek. Az emésztés folyamata. A probiotikumban gazdag élelmiszerekben akadnak ilyen hasznos baktériumok, de akadnak olyan emberek, akik nem tudnak mondjuk joghurtot vagy savanyú káposztát fogyasztani. Ekkor jön képbe az aromaterápia. Egyes illóolajok ugyanis kiváló hatással vannak az emésztésre, illetve hozzájárulhatnak olyan betegségek kezeléséhez, mint az irritábilis bél szindróma, a hányinger, vagy a baktériumok túlszaporodása.
Egyes élősködőkben az emésztés folyamata erősen redukálódott, mivel már feldolgozott táplálékot vesznek fel (pl. bélférgek). Más esetben a folyamat nagyon bonyolult, és több szakaszból áll (pl. kérődzők). Az ember szervezetében az emésztés a szájüregben kezdődik, ahol a fogak által szétzúzott táplálék nyállal keveredik. A nyálat a fültő-, a nyelv és az állkapocs alatti mirigyek termelik. A nyál elősegíti a táplálék továbbhaladását a nyelőcsőben, és szénhidrátbontó enzimet (nyálamiláz) is tartalmaz. A nyálamiláz a táplálék keményítőjét dextrinekre és maltózra bontja. A táplálék a szájüregből a garaton át a nyelőcsőbe, onnan a gyomorba jut. A gyomorban termelődő gyomornedv erősen savas kémhatású, és fehérjebontó enzimet (pepszint) tartalmaz. A gyomorból a táplálék a vékonybélbe jut, amelybe két nagy mirigy, a máj és a hasnyálmirigy önti váladékait. A máj váladéka, az epe elősegíti a zsírok lebontását és felszívódását. A hasnyálmirigy váladéka a hasnyál. Ebben több enzim található (pl. a fehérjebontó tripszin, kimotripszin és peptidázok, a zsírokat bontó lipázok és a szénhidrátokat bontó amiláz).
Úton a gyomor felé Az étel a nyelőcsövön keresztül éri el a gyomrot, izom-összehúzódások és -elernyedések révén (ezt perisztaltikának nevezzük). Ez nem tudatos folyamat, akárcsak az emésztőrendszer bármelyik részének működése. A nyelőcső alsó végénél található a záróizom; ennek elernyedésekor kerül a táplálék a gyomorba. Az ételben a nyelőcsövön való áthaladás során nincs változás. Aktív környezet A gyomor több izomrétegből áll, ezek keverő-forgató mozgásokat végeznek, összekeverik az ételt a gyomorsavval és a különféle enzimekkel. A gyomor maga egy J alakú "zsák", az étel tárolására szolgál, amelyet kis részletenként juttat tovább a vékonybélbe. A gyomor alsó részén levő záróizom (a pylorus) megnyílásával jut tovább a gyomortartalom a bél első szakaszába, a patkóbélbe. Az étel felszívódása A patkóbélbe többféle emésztést segítő anyag kerül: az epehólyagból az epe, a hasnyálmirigyből emésztőenzimek és lúgos hatású anyagok a gyomorsav közömbösítésére. Ezek összekeverednek a már a gyomorsavval és enzimekkel "előkezelt" táplálékrészekkel.