2021. augusztus 13-ra, pénteki napra esett a soproni-budapesti-komáromi származású Dalriada zenekar első komáromi koncertje. A csapat idén jelentette meg tizedik albumát, az Őszelőt, amelyre a vírus miatt a szokásosnál egy kicsit többet kellett várni, csakúgy mint a koncertre. A banda bár már bejárta Európát, Japánt, és a Karib-szigeteket is magyar nyelvű dalaival, Komáromba eddig még soha nem jutottak el, így a metál zene szerelmesei számára ez a péntek tizenhárom éppen egy nagyon szerencsés napra sikerült. A zenekar 1998-ban alakult Sopronban és 2003-ban adta ki első demóját Echo of Dalriada néven, amelyen Arany János A walesi bárdok c. balladáját zenésítették meg, meghagyva a dal eredeti szövegét, annak drámai, felcsigázó és egyben kemény metál zenei köntöst adva. Azóta a zenekar karrierje töretlenül, kihagyások nélkül halad előre, és egyaránt örvendhetnek a magyar, valamint a külföldi közönség szeretetének és támogatásának. A komáromi koncertet a Komáromi Zenész Egylet, a KZE szervezte, a zenekar dobosának, Monostori Ádámnak a közbenjárásával.
Az öreg úrnak van egy tamburája S mikor az ihlet s unalom megszállja, Veszi a rozzant, kopogó eszközt S múlatja magát vele négy fala közt. Nem figyel arra deli hallgatóság, Nem olyan szerszám, divata is óság: Az öreg úr, (fél-süket és fél-vak), Maga számára és lopva zenél csak. (Arany János: Tamburás öreg úr) Arany János nem írt önéletrajzot: életművéből épp élete leírását tartotta a legkevésbé fontosnak. Gyulai Pál többszörös sürgetésére összeállított egy rendkívül szűkszavú önéletrajzot, amelyből még a pontos születési adat is hiányzott. (Arany pontos születésnapja kiderítésével sokáig Szinnyei József is sikertelenül próbálkozott – más kérdés, hogy ez a reménytelennek tűnő küzdelem arra sarkallta a 19. század legnagyobb magyar könyvtárosát, hogy elindítsa a Magyar írók élete és munkái című gigantikus, eposzi méretű lexikonfolyamot…) Arany János nem önéletrajznak szánt rövid életfoglalatából tudjuk, hogy magasabb zenei műveltség megszerzésére nem volt alkalma. Fiatal korában, míg vidéken élt, nem járhatott operába, koncertekre; így később, a fővárosban sem mutatott különösebb érdeklődést a hangversenyélet iránt.
Keresés a leírásban is Főoldal Arany János: Elbeszélő (18 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: -40% 8 FIX 5 994 Ft (9 990 Ft) 1 4 7 3 9 Az eladó telefonon hívható -20% 12 Ingyenes házhozszállítás Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 2. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: Arany János: Elbeszélő (18 db)
Arany János Bartalus István révén vált népdalok szorgos lejegyzőjévé: e munkájának eredménye kéziratos dalgyűjteménye. Bartalus révén maradt fenn ez a felbecsülhetetlen értékű kéziratköteg, amely az országszerte Paedagogiumnak nevezett budai tanárképző főiskola könyvtárába, Bartalus Istvánnak, az intézet volt zenetanárának hagyatékából került. A Kisfaludy Társaság felolvasó ülésein Bartalus István rendszeresen beszámolt népdalgyűjtő körútjairól. Arany János barátja 1871-ben ugyanis nagy elhatározásra jutott: tényleges népdalgyűjtő körútra indul az országban, hogy egyenesen "a nép ajakáról" gyűjtse össze a dalokat, s újdonságként (! ) a dalokhoz feljegyezze a dallamokat is. Bartalus végigjárta Erdély, Kelet- és Nyugat-Magyarország megannyi kicsiny települését, gyűjtésének eredménye két vaskos kötet lett, amelyben összesen 919 dalt és dalváltozatot jegyzett fel (az első dátum 1871, az utolsó 1882; különös véletlen, hogy 1882 Arany János halálának éve is! ). Az öreg úr így, dalai közt élve, Emlékszik időre, helyre, személyre: Kitől, mikor és hol tanulta, dalolta Ezt is, amazt is, gyermekkora olta.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.
Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni. Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.
Megszűnt intézmény - 2013. 11. 25. Intézmény vezetője: Pongó Erzsébet Beosztás: intézményvezető Email: Telefon: 45/500027 Mobiltelefonszám: Fax: Alapító adatok: Alapító székhelye: Típus: Hatályos alapító okirata: 2007. 08. 24. Jogutód(ok): 202803 Jogelőd(ök): Képviselő: Pölöskei Gáborné elnök 1/795-1170 1/795-0744 Megszűnés oka: A fenntartója az intézmény megszüntetéséről határozott. Megszűnés dátuma: 2013. 25. Megszűnés hatálybalépés: 2013. 31. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kisvárdai Tagintézménye. Sorszám Név Cím Státusz Kisvárdai Pedagógiai Szakszolgálat 4600 Kisvárda, Szent László utca 42. Megszűnt
Országos-, és Európa-bajnok bécsi keringő formáció nyitotta meg a Délibáb AMI és DSE évzáró táncgáláját Kisvárdán, majd Leleszi Tibor köszöntötte a közönséget, valamint méltatta a délibábos diákok és pedagógusok több éves munkáját. Kisvárda polgármestere köszöntője végén, a jelenlévő közönség és minden kisvárdai nevében virággal és ajándékkal köszönte meg a tánciskola pedagógusainak egész éves kitartó, lelkes és művészi munkáját: Hajdu-Szabó Adrienn, Gonda Andrea, Alexa Zsuzsanna, Gyüre Tamás, Rézműves Izsák, Galambosi Krisztián; továbbá a Délibáb AMI és DSE alapítói és vezetői, Petrásné Barkaszi Zsuzsanna és Dégi Zoltán. A délibáb a természetben nem optikai csalódás és nem hallucináció: a természet szabad szemmel látható csodája. Több mint 100 diák, látványelemek és artisták a Délibáb évzáró gáláján. A Délibáb Kisvárdán: kicsik és nagyok csodája, melyet táncművészetet oktató pedagógusok hívnak életre. Ma délután a közönség egy újabb csodának lehetett részese, a délibábos év végi gálaműsor és a Kalózok mozgás-, és táncszínház által. Egy tanév lezárása minden oktatási intézményben különös jelentőséggel bír.
Copyright © 2021 Kisvárda Város honlapja. Minden jog fenntartva. KAPCSOLAT JOGI NYILATKOZAT
(Madách Imre) Somogyi Rezső Általános Iskola Utolsó frissítés: 2013. január 22 SOMOGYI REZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA 4600 Kisvárda, Szent László út 35. sz. Tel. /Fax: 45/415-051 E-mail: Internet: Igazgató: Csörsz Ferenc Igazgatóhelyettesek: Tamásné Dicső Ágnes, Lizanecz László Gyermekközpontú iskolánkban arra neveljük tanítványainkat, hogy: "Az a boldogság titka, ha azt tesszük, amit szeretünk, és megtanuljuk szeretni azt, amit meg kell tennünk, hogy ezt elérjük. " (Dexter Jager) A gyermek nevelésének elsődleges és legfontosabb közege azonban továbbra is a család marad, de a nevelési és oktatási feladatban megjelenik a "második család" az iskola is. Az élet minden területén a legjobbat szeretnénk gyerekeinknek, amit intézményünkben igyekszünk megvalósítani. Iskolánk, a Somogyi Rezső Általános Iskola Kisvárda legrégibb, 137 éves múlttal rendelkező oktatási intézménye. Pedagógiai szakszolgalat kisvárda . Patinás falai között az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. Az iskola vezetősége az alapos szakmai felkészültségű, gyermek centrikus, innovatív pedagógusokkal gyorsan fejlődő világunk igényeihez, elvárásaihoz igazodva választja ki az eszközökből és módszerekből a leghatékonyabbat, megteremtve ezzel a gyermek fejlettségéhez igazodó nevelő-oktató munka optimális feltételeit.