Petőfi Sándor Ide, ide fiamat kezembe, Hadd szorítsam a szivemhez őt! Mintha volnék újonnan teremtve, Hogy éltemnek ifju lombja nőtt! Üdvezellek, lelkem szép kis ága, Üdvezellek, édes magzatom! Sírásodnak bánatos zajába Beleolvad örvendő dalom. Kis parányom, milyen nagy örömmel Állok itt és nézem képedet! Kell-e még pap? Petőfi Sándor: FIAM SZÜLETÉSÉRE. örömkönnyeimmel Keresztellek én meg tégedet. Csillagász lett végre is belőlem, Itten állok csillagom előtt, Arcvonásit hosszasan szemlélem, S találgatom a távol jövőt. A reménynek nagy virágos fája, Mit e csillag fénye fölmutat; Csak ne szálljon kora dér reája, Mely leszedné e virágokat. Oh halál, te nem lész oly kegyetlen, Hogy magaddal rántsd idő előtt; Nem enyém lesz ő - tartsd ezt eszedben - A hazának nevelem fel őt. Úgye, úgye, kisfiam, ha majdan, Én a sorbul kiöregedem, Iparkodni fogsz túltenni rajtam, Vagy betöltöd legalább helyem? Vajha egykor ekkép szólanának, Nem busulva sírom szélinél: Meghalt! de nincs kára a hazának, Nincs, mert lelke a fiában él. Debrecen, 1848. december 15.
Petőfi Sándor - Fiam születésére - YouTube
de nincs kára a hazának, Nincs, mert lelke a fiában él. Debrecen, 1848. december 15.
A Dalaim 1846 áprilisában íródott Pesten. Egy költői számvetés, melyből kiderül, hogy Petőfinek változott a költői felfogása: világszemlélete már a romantika hatását mutatja. Akárcsak A természet vadvirága, a másfél évvel később keletkező Dalaim című vers is inkább csak ars poetica jellegű költemény, tehát nem hagyományos ars poetica. Az ars poetica ugyanis a költő eszményeit, alkotói céljait fogalmazza meg, a Dalaim azonban csak felsorolja Petőfi verstípusait és alkotói lelkiállapotait. Petőfi Sándor szerelmi költészete by Zoltán Szurmik on Prezi Video. Viszont a felsoroltakból lehet következtetni a mögötte rejlő esztétikai értékrendre, ezért mégiscsak tekinthető egyfajta költői hitvallásnak, programnak. A vers a változékonyság létjogosultságát hirdeti: a lírai én a természetesség, a változó lelkiállapot, az ihlet hatására ösztönösen megszülető versek költőjének tartja magát. A Dalaim már szelídebb és célratörőbb, mint Petőfi első ars poetica jellegű költeménye, A természet vadvirága. Érezhetően nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lelkiállapotban született.
Oh halál, te nem lész oly kegyetlen, Hogy magaddal rántsd idő előtt; Nem enyém lesz ő - tartsd ezt eszedben - A hazának nevelem fel őt. Úgye, úgye, kisfiam, ha majdan, Én a sorbul kiöregedem, Iparkodni fogsz túltenni rajtam, Vagy betöltöd legalább helyem? Vajha egykor ekkép szólanának, Nem busulva sírom szélinél: Meghalt! Életre kelt dalok - Petőfi Sándor - Régikönyvek webáruház. de nincs kára a hazának, Nincs, mert lelke a fiában él. Debrecen, 1848. december 15.
És mindenki azt várta tőle, hogy Ő is óriás legyen. Vagy, ha nem is mindenki, de Ő bizonyosan. Mindenáron bizonyítani akart. Versírással is próbálkozott (Lentebb olvasható - két apró darab híján - összes fennmaradt verse. Forrás:) A versei olyanok, amilyenek. Nem vagyok irodalmi ítész, hogy elemezzem őket. Kortársai - és az utókor is - szemére hányták, hogy szeretett mulatni, kedvelte a szép lányokat, s az italt sem vetette meg. Kosztolányi Dezső így írt róla: "Vajon akart-e nagy lenni? Aligha. Egyáltalában semmit se akart. Egyetlen zseniális tette az, amit apja jegyzett föl róla, hogy kéthetes korában óriási erőlködéssel felült az ágyában. Azután semmi se történt. Gyerekes kapkodással másolja apja leggyöngébb verseit és az apja életét. Ez a fiú csak paródia, az apja igénytelen paródiája. Gyorsan pergő változatban játssza le - sokszorosan megkicsinyítve - az apja életét. Pedig ezerszeresen az Ő fia. Nemcsak az életét adta neki, hanem a halálát is. Neki is sikerül kicsapatni magát az iskolából, consilium abeundit kap, és õ is színész lesz, koplal és faluz, ripacsok közt nyomorog, kártyázik, csókolódzik és iszik.
Minden idők vitathatatlanul leghíresebb szerelmi története, Shakespeare 1593-as Rómeó és Júlia című darabja, az angol színház nagyra becsült "bárdjának" egyik leggyakrabban színre vitt tragédiája. A Maribori Szlovén Nemzeti Színházban ennek ellenére idáig csupán kétszer – először 1929-ben, másodszor pedig 1951-ben – vitték színre. Közel 70 év után a színház művészeti vezetője, Aleksandar Popovski úgy döntött, hogy ismét visszahozza a színpadra ezt a világhírű darabot. Döntéséhez a következő kommentárt fűzte: "Azt kell, hogy mondjam, igazán elragadónak találom a történetet egy lányról, aki szembeszáll a halállal azért, hogy azután a szerelem ölelésében ismét ráleljen. Ezért kulcsfontosságú volt, hogy a történetet az ő szemszögéből játsszuk újra. RÓMEÓ ÉS JÚLIA – pestimagyarszinhaz.hu. /…/" Nina Kuclar Stiković, dramaturg és az adaptáció társszerzője, a következőket emelte ki elemzésében, amelynek címe Nincs számomra termés, avagy Júlia Capulet naplója: "Lényegében a fő konfliktust a Capuleték és Montague-ék közti ellentét, a gyűlölet és a szerelem ütközete adja, ám mindenekelőtt az emberi természet és a társadalmi elvárások erős disszonanciája, az ösztön és a norma szembenállása.
Mi lesz velem? Nem fojt-e meg a bűzös szájú kripta, hová nem csap be tiszta fuvalom? Mi lesz velem, mi lesz? Ha éjtől és haláltól borzadozva, ott ébredek e dermesztő tanyán, a bolt alatt az ősi kamra mélyén, hol annyi század óta tornyosulnak a porrá omlott ősök csontjai, s az új halott a vérvaros Tybalt már bomladoz a szemfedő alatt. Mi lesz, mi lesz, ha elvész ép eszem szorongató rémségek gyűrűjében: ha ősök vázát csörgetem bomolva, ha roncs Tybaltot lepléből kirántom, ha egy üköm csontját botul kapom fel s széjjelloccsantom lázas agyvelőm? Most még szólhatnék, hogy segítsenek… Dadám! Rómeo és júlia operett színház. De mit tehetne ő? Isten veled! - Ég tudja látsz- e többet… Szörnyű szerepem magam játszom el. /Júlia monológja / Három éve indult útjára az a hosszú távú együttműködés, melynek célja egy nemzetközi színházi és művészetoktatási műhely életre hívása. A Léván, Opolében és Telsiaiban tartott közös tréningek és utcaszínházi előadások után 2005 nyarán Zsámbékon mutattuk be első közös produkciónkat Haladék címmel.
2022. július 11., Gyula A varázslatos szerelmi történetet különböző feldolgozásokban ismerheti meg a közönség. A műfajok között megtalálhatjuk a balett, tánc és színházi előadásokat egyaránt. Rómeó és Júlia - Kolozsvári Állami Magyar Színház. RÉSZLETEK IDŐPONT A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK! Jegyet online? Gyorsan és egyszerűen! Kapcsolat, elérhetőség Pontos cím, geokód, térkép Kevés az információ? Ha valamit nem talál, további információkat kérhet szerkesztőségünktől. Információkérés Országos eseménynaptár
A foglaláshoz be kell lépni Mi történik a programon? Általános és középiskolai tananyaghoz kapcsolódó interaktív, zenés előadás. Shakespeare műve az embereket talán leginkább foglalkoztató témákat dolgozza fel, a bosszút, a szerelmet, a barátságot. Ennek az előadásnak a sajátossága abban rejlik, hogy a Moderátor időnként megállítja a történéseket és a közönséggel együtt megvitatva újrajátszák a jelenetet. Így, a színházi jelrendszer érdekességéit is felfedezik. Mivel nincs két egyforma közönség, így nincs két egyforma előadás sem.
Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
Álljon itt irányadóként a tragédia baljós prológja: A szép Verona tárul itt elénk, Hol két jeles család vetélkedett. Ős gyűlölségük új csatákon ég, És polgár-vér szennyez polgár-kezet. Vad vérükből egy baljós pár fakadt: Gonosz csillagzatok szülöttei. E két szerelmes sírja lesz a hant, Mely a csaták vasát elföldeli. Szerelmük eljegyezte a halál, Mert szüleikben lángol a harag S le nem lohad, még el nem vész a pár – Erről regél e kétórás darab. Néző, kérünk, hibákra most ne nézz! Így lesz az is, mi csonka még: egész. (Mészöly Dezső fordítása) Bemutató: 2015. 02. 27.