(előző oldal) ( következő oldal) (előző oldal) ( következő oldal) Részlet a Derkovits Gyuláról készített filmből (1967) A hetvenes években a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak (röviden a TIT-nek) köszönhetően a magyar nézők igényes része gyakran láthatott dokumentumfilmeket az ún. szerzői esteken. Czigány Tamás (építész) - Uniópédia. Czigány Tamás is több ilyen esten bizonyíthatta elkötelezettségét a dokumentumfilmezés iránt, valamint sokoldalúságát e műfajban. Számos filmje foglalkozik a természettel, az állat- és növényvilággal, s természetesen a környezetvédelemmel ( Harmónia, 1973, Korszerű olajtüzelés (1966), Vizek és veszélyek, 1982). Oktatófilmjei közül különösen kiemelkedők a felsőoktatás számára készült, szakmailag rendkívül igényesen elkészített filmjei, mint az Agykéreg érző és mozgató működése (1972), a Gyógyuló sebek (1976): a visontai külszíni fejtés következtében feldúlt egykori termőtáj helyreállításáról, a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Kutatóintézetéről (1974) készült, vagy a Mikroelektródák a neurobiológiában (1976) című filmje.
Életének 86. évében szerda délelőtt elhunyt Czigány Tamás filmrendező, Balázs Béla-díjas, érdemes művész – tudatta az MTI-vel szerdán a Magyar Filmművészek Szövetsége. Czigány Tamás 1928-ban született Budapesten. 1955-től a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rendezője, több száz rövidfilmet rendezett a Mafilmnél és a Magyar Televíziónál. Főleg képzőművészeti (Csontváry, 1961, Mednyánszky, 1960), dokumentum-, ismeretterjesztő népszerű-tudományos filmeket készített. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A Máté-passió című filmje 1965-ben Oberhausenben különdíjat kapott. Portrét készített Illyés Gyuláról, Ortutay Gyuláról, Keresztury Dezsőről is, sorozatot Híres magyar könyvtárak, Szülők iskolája címmel. Főbb rendezései még: Magyar romantika, Magyar szecesszió, A magyar avantgárd születése, Üzenet a homályból, Fonák világ. Meghalt Czigány Tamás filmrendező. Művészi elismerései: Balázs Béla-díj (1972), érdemes művész (1986), a magyar filmszemle életműdíja (2007). "Egy sokoldalú művész távozott, nagy veszteség érte a magyar filmes szakmát" – írta a Magyar Filmművészek Szövetsége, amely az alkotót saját halottjának tekinti.
2016. február. 23. 20:40 Bicsérdi Ádám Kult A magyar akcentus mindig menő az Oscaron Míg nemrég egy egész ország értesült a bejelentéssel egy időben a Saul fia Oscar-jelöléséről, korábban még maga az alkotó sem biztos, hogy tudott az elismerésről. A magyarok Oscar-történelme egyszerre vicces és szomorú: volt, aki a színpadon táncolva örülhetett, de volt olyan is, aki helyett más vette át a díjat. Meghalt Czigány Tamás - Blikk. Szabó István vagy Zsigmond Vilmos sikerére a többség emlékszik, de azért akad még bőven sztori a magyarok Oscar-szerepléseiben. Cikkünkben nem a teljes felsorolásra, hanem ezekre a sztorikra koncentráltunk. 2014. 05. 14:30 MTI Meghalt Czigány Tamás filmrendező Életének 96. évében szerda délelőtt elhunyt Czigány Tamás filmrendező, Balázs Béla-díjas, érdemes művész - közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége.
Czigany tamas film rendező 1 Czigany tamas film rendező movie Meghalt Zsombolyai János Életének 76. évében vasárnap elhunyt Zsombolyai János Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész, egyetemi tanár. Az alkotó temetéséről később… 2014. november 28. Zanussi aggódik Európáért A Budapesten vendégeskedő Krzysztof Zanussi szerint míg Európa virágzik és rohamosan fejlődik, addig számtalan hagyományos érték eltűnni látszik. A világhírű… 2014. szeptember 10. Elhunyt Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező Hosszan tartó, súlyos betegség után 78 éves korában a hétvégén elhunyt Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező, aki a Magyar Filmunió alapítója, majd 19 évig az Eurimages… 2014. március 24. Vörös szőnyeg nélkül Bemutatkozott a Színház és Filmművészeti Egyetem első 6x6 filmes évfolyama: vörös szőnyeg nem volt, de a dugig telt nézőtér hosszan és lelkesen ünnepelte a… 2014. február 23. Búcsú Jancsó Miklóstól Fiumei úti Nemzeti Sírkert. Állunk a ravatalozó előtt, sok-sok százan, egy-egy szál virággal a kézben, fehér rózsával leginkább.
Én Budán születtem, aztán Szolnok következett. A 30-as évek végén jöttünk Budapestre. A tanulmányait is Szolnokon kezdte? Igen, még a gimnáziumot is. Családunk történetéhez tartozik, hogy apám az első világháborúban áttért, mélyen hívő katolikus lett. Pap akart lenni, a jezsuitákhoz járt, ki is akarták küldeni Kalkuttába, de el kellett tartania a szüleit. 1937-ben ugyanis a nagybátyám öngyilkos lett, kiirtotta a családját is. Ők addig elég nagy házat vittek, nagystílűen éltek Párizsban vagy éppen Dél-Franciaországban. Apám, aki jól tudott franciául, Pesten Hatvany báró cégéhez került. A vállalat egyik sajátos, bonyodalmas üzletét intézte: a Magyarországon megtermelt velőborsót, Észak-Afrikán, majd Franciaországon keresztül Angliába szállították, cserébe Svájcon keresztül nikkel jött érte a német hadiiparnak. 1944 júniusáig ebből éltünk, ekkor a zsidótörvények miatt elbocsátották. Addig minden, a zsidókat hátrányosan érintő rendelet hatálya alól mentesült, hiszen hős háborús katona volt.
A XI. kerület polgármestere szerint megérdemelte a hírhedt diktátor, hogy az év emberének választotta annak idején a Time magazin. Sem a Demokratikus Koalíció (DK), sem Karácsony Gergely főpolgármester nem határolódott el László Imre kijelentésétől, aki egy képviselő-testületi ülésen a náci Németország vezetőjéről, Adolf Hitlerről beszélt elismerően. László Imre DK-s képviselő (Fotó: MTI/Kovács Attila) Adolf Hitler munkásságát dicsérte a legutóbbi újbudai képviselő-testületi ülésen László Imre. kerület DK-s polgármestere azzal érvelt egy közterület átnevezéséről folytatott vitában, hogy a nemzetiszocialista pártvezér megérdemelte, amiért korábban a Time magazin az év emberének választotta. "1936-ban vagy 1937-ben a Time magazin Hitlert az év emberének választotta. Megérdemelte? Meg. Mert az a munkája, amit addig kifejtett, az gyakorlatilag Németország emelkedését hozta, méghozzá látványosan a világgazdasági válság után. Aztán, ami utána történt, az már nem igazán fért ebbe a képbe bele" – mondta László Imre.
László Imre, Újbuda DK-s polgármestere egy önkormányzati ülésen Adolf Hitler munkásságát vagy annak egy részét magasztalta. Egészen pontosan úgy fogalmazott a Hír TV birtokába került felvételen, hogy: '36-ban vagy '37-ben a Time magazin Hitlert az év emberének választotta. Megérdemelte? Meg. Mert az a munkája, amit addig kifejetett, az gyakorlatilag Németország felemelkedését hozta, méghozzá látványosan, a világgazdasági válság után. Aztán ami utána történt, az már nem igazán fér ebbe a képbe bele. Hitlert egyébként az 1938-as év emberének választotta a Time – a magazin, aminek címlapján szerepelt, 1939. január 2-án jelent meg. Azon túl, hogy akkor már évek óta érvényben voltak a nürnbergi törvényeknek nevezett zsidótörvények, 1938-ban sok egyéb is történt, többek között az anschluss és a kristályéjszaka néven elhíresült zsidóellenes erőszakhullám. A polgármester közleményt adott ki, amiben azt írta: Senki nem gondolhatja komolyan, hogy Adolf Hitlert mentegettem. Zsidó családból származom.
Magyarázhatatlan és menthetetlen a kijelentése, vegytiszta neonáci, antiszemita és rasszista alapvetés. Az Adolf Hitler munkásságát magasztaló László Imre Újbuda DK-s polgármestere. A nemzetiszocialista pártvezért dicsőítő László Imre a Fővárosi Közgyűlésben Karácsony Gergely többségét biztosító koalíció legnagyobb frakciójának, a DK frakciónak a tagja. A Führer teljesítményéről elismerően beszélő László Imre a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja. A minimális emberi tisztesség és az önök által előszeretettel hangoztatott politikai korrektség azt követeli, hogy László Imre azonnal távozzon a közéletből, mondjon le polgármesteri tisztségéről, ezzel a fővárosi képviselői megbízatásáról és a Demokratikus Koalíció elnökségi tagságáról. László Imre maradása azt jelenti, hogy Karácsony Gergely, a fővárosi ellenzéki koalíció, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és a teljes Demokratikus Koalíció szerint is példaértékű és dicsérhető a náci vezér, Adolf Hitler munkássága. " Ehhez nem kell kommentár.
A napirendi pont és a vita arról szólt, hogy legyen-e a XI. kerületben Nelson Mandela park. Ezt még Tarlós kezdeményezte, majd visszavonta, aztán most Karácsony újbóli előterjesztéseként jutott el a XI. kerület elé a téma. Novák Előd szerint például Mandela fehérgyűlölő kommunista terrorista volt, a benyújtott javaslat pedig rasszista provokáció. A fideszes Junghausz Rajmund azt mondta, "vitatott személyiségről beszélünk", majd körbeküldött egy papírköteget Mandela terrorcselekményeiről, arról beszélt, hogy Mandela fegyverrel akarta volna véghezvinni marxista céljait. "Elég sok brutalitás van mögötte, rengeteg szenvedést okozott az ember, ennek most ülepednie kéne" – mondta. A hosszú vita után próbált László arra célozni, hogy az embereket többféleképp lehet megítélni. Úgy fogalmazott a hitleres mondat után, hogy "tehát az, hogy mik történnek, és embereknek a dolgai hogy alakulnak, az többféle változatban is megjelenhet. Az, hogy egyik oldalról vagy másik oldalról hogy ítélnek meg egy embert, az nem megítélés, hanem a féloldalas véleményformálás. "
kerületének polgármestere. Pályafutása [ szerkesztés] 1966-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, ahol 1972-ben szerzett általános orvosi diplomát. A verpeléti harckocsiezred vezetőorvosa lett. 1976-ban szerzett honvédorvosi képesítést, illetve a gyöngyösi hadosztálynál lett vezetőorvos, 1979-ben pedig a ceglédi hadtestnél töltötte be ugyanazt a pozíciót. Eközben 1981-ben társadalomorvostanból szerzett képesítést. 1983-ban a Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Szolgálatfőnökség kiemelt kiképző főorvosává nevezték ki, majd 1985-ben a szervezési osztály helyettes vezetője lett. Az osztály vezetését 1986-ban vette át. 1991-ben az átalakult Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnök-helyettesévé nevezték ki, majd 1995-ben a Központi Honvédkórház igazgatója lett, orvos ezredesi fokozatban. A kórházat hat éven át vezette, amikor távozott a Honvédségtől és a Szent Imre Kórház főigazgatója lett. 2011-ben távozott a kórház éléről és svájci hátterű egészségügyi cég orvosigazgatója lett.