A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon; Kalligram, Pozsony, 2014 Utána néma csönd. A miskolci egyetem 1956-os diákparlamentjének története; Q. E. D. K., Bp., 2016 Balatoni nyaraló; Jelenkor, Bp., 2019 Díjai, kitüntetései [ szerkesztés] 1956-os emlékérem (1991) Nagy Imre-emlékplakett (1994) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996) Széchényi-emlékérem (1998) [3] Pro Urbe Budapest (2006) Füzéki István-emlékérem (2010) Szépíró-díj (2019) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 További információk [ szerkesztés] Adatlapja a Szépírók Társaságának honlapján Ungváry Rudolf Életrajza a Napkút Kiadó honlapján Beszélgetés vele Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 107149066603265601935 OSZK: 000000005798 NEKTÁR: 99060 PIM: PIM73461 LCCN: n80073937 ISNI: 0000 0001 2021 1241 BNF: cb165175960
Ungváry Rudolf Az Ahol a sziget kezdődik című antológiában (1971) Csigó László felvétele Született 1936. november 11. (85 éves) Budapest Állampolgársága magyar [1] Gyermekei Ungváry Krisztián Foglalkozása újságíró gépészmérnök író filmkritikus könyvtáros Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996) [2] Széchényi Ferenc-díj (2005) Füst Milán-díj (2011) Ungváry Rudolf ( Budapest, 1936. november 11. –) gépészmérnök, író, újságíró, filmkritikus, könyvtáros. Életpályája [ szerkesztés] 1955-ben érettségizett a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. 1955–1957 között a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatója volt. 1956-ban részt vett a forradalomban. 1956–1957 között az egyetem MEFESZ-titkára volt. 1957-ben Kistarcsán internálták. 1958–1959 között vasesztergályosként dolgozott. 1959–1965 között a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult. 1965 óta időnként irodalmi műveket közöl. 1966–1974 között szabadfoglalkozású volt. 1967–1973 között a Vigilia filmkritikusa, 1974–1979 között a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tudományos Tájékoztató Intézetének információs mérnöke, 1981–1983 között a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársa, 1983 óta az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa.
Ungváry Rudolf: Igen, összekötöm a kettőt, persze, hogy összekötöm. Megírtam már egyszer, hogyan alakult ki bennem gyerekként, '44-ben a zsidó fogalma. Majdhogynem napra pontosan rekonstruálni tudom, hogyan született meg ez bennem. 1944. december 25-én valahogy fel tudtam slisszolni a pincéből az üvegezett kapualjba, sőt, kimehettem még a járdára is. És ott volt egy nő hullája, félig keresztben az utcán. Civil nő, a hasán feküdt, a keze föl volt csapva, és enyhén fűrészporos volt. Barna pamutharisnya volt a lábán, ahogy azt a kicsit fölcsapódott szoknya láttatni engedte. És akkor megkérdeztem lent a pincében anyámtól, apámtól, mi történhetett, ők meg azt válaszolták, valószínűleg zsidók voltak, mert több hulla is volt, végig az utcákon. Valami olyasmit mondtak, hogy a nyilasok dobálták le őket a teherautókról. De hát ez a halott nő úgy nézett ki, mint az anyám – döbbenetes élmény volt, amely aztán meghatározta a sorsomat is. Amikor '95-ben a Magyar Televízióban csinálhattam egy sorozatot az ostrom egyes napjairól – nem én rendeztem, de én írtam a forgatókönyvét –, anyaggyűjtés közben a kezembe került az Országos Széchényi Könyvtárban egy kéziratos napló.
Gépészmérnök, információs mérnök, Füst Milán díjas író Eddigi megjelenések Balatoni nyaraló Budapest, Jelenkor, 2019. – 266 p. Regény A láthatatlan valóság. A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon Pozsony, Kalligram, 2014. Esszé. Könyv. A gépfegyver szálkeresztje Budapest, Holnap Kiadó, 1991. – 254 p. Elbeszélések Utána néma csönd A miskolci egyetem 1956-os diákparlamentjének krónikája. Történelmi Igazságtétel Bizottság – 1956-os Intézet, 1991. – 243 p. 2. bővített kiadás. Logod Bt., 2000. – 248 p. 3. (elekronikus) kiadás. Budapest, OSZK, PIM, Szépírók Társasága, 2016. – 290 p. Dokomentumregény.
Szlovákia zászlaja A bársonyos forradalom után a lelkes nemzetiek újra előhúzták a már ismert jelképet, csakhogy abban az időben omlott össze a Szovjetunió, létrejött az Orosz Föderáció és az is feltűzte saját zászlaját — a régi fehér-kék-pirosat. Az oroszok átvették a mi nemzeti színeinket? Piros fehér zászlók. Nem, mi vettük át az övéket, és ezért a zászlónkba beillesztettük a kettőskeresztet, amelyről bűnnek számít azt mondani, hogy ugyanaz a kereszt található a magyar címerben is. 160 év alatt ez már a negyedik zászlónk. A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
A magyar zsidók és sok liberális sem örül annak, hogy a tömegdemonstrációkon egyre sűrűbb az árpádsávos zászlók erdeje, bár tudják, történelmi zászlóról van szó, és a nyilaskeresztes jelkép nélkül a törvény sem tiltja használatát. Attól még, hogy valaki árpádsávos zászlóval vonul fel, nem is feltétlenül fasiszta. Elemzők szerint a Fidesz ezért nem határolódik el élesen, bár a kereszténydemokraták már megtették. A több mint egy hónapja tartó budapesti utcai demonstrációkon szemet szúrt a magyar zsidóknak az árpádsávos zászló egyre népszerűbb használata, számolt be a Jerusalem Post. A piros és fehér csíkos zászló bizonyítja talán a legjobban a jelenlegi magyar belpolitika egyre agresszívabb hangulatát, fogalmaz a konzervatív izraeli napilap. Index - Külföld - Gyűlöletet és tradíciót jelent az árpádsávos zászló. "A legtöbb zsidó tisztában van vele, hogy ez egy történelmi zászló, így ha 100, a középkorból származó zászlót vonultatnának fel, köztük az árpádsávosat is, senkit nem is zavarna" – mondta Feldmájer Péter, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke.
A zászló három egyenlő sávból áll, amelyek piros-fehér-piros sorrendben követik egymást. Ez a lobogó a világ egyik legrégebben használt zászlaja. Amikor valaki az osztrák zászlóra pillant, valószínűleg legelőször a Habsburg-ház jut róla először eszébe, hiszen ki ne ismerné azokat a festményeket, amelyeken valamelyik császár a piros-fehér-piros keresztpántot viseli. De meglepő módon a lobogó története korábbi időkre nyúlik vissza. A zászlót a mai formájában először 1230-ban használták. Az utolsó Babenberg herceg, II. Frigyes alkotta meg ezt a trikolort, amellyel az volt a szándéka, hogy tovább függetlenítse uradalmát a német-római császártól. Hogy Frigyes miért éppen ezt a kompozíciót választotta Ausztria jelképének? Egy legenda ad erre választ. Eszerint V. Leó osztrák herceg (1157–1194) volt az, aki akaratlanul is megalkotta a máig fennmaradt lobogót. Miért piros-fehér-piros az osztrák zászló? - alon.hu. Leó a kereszténység védelmében részt vett a keresztes hadjáratokban, és seregének élén bátran harcolt a pogányok ellen. Egyszer az acre-i csata (1191) előtt fehér zubbonyt vett magára, és úgy nézett szembe az ellenséggel.
Ausztria Az európai országok között, nem nehéz megtalálni az egyik, amely használja a fehér-piros zászló. Például az osztrákok használt nemzeti jelképek, a két árnyalat. A ruha egy téglalap alakú, három vízszintes csíkok. Szélein helyezkednek el a piros, és közöttük - fehér. Scarlet szimbolizálja Patriots vérontásra és világos közepén csatlakozik a szabadság elfoglalta bátor emberek leváltották monarchikus rendszer. Ugyanakkor a hivatalos érték a szín teljesen más. Elmondása szerint, a fehér csík jelképezi a Dunára. A legenda szerint a zászló hozta létre az ötödik Duke Leopold, aki részt vett egy ádáz csatát, és levette az övet, úgy találta, hogy az egész formát átitatott a vér, csak a derék marad tiszta ruhával. Ő volt nyűgözve színkombinációval, és úgy döntött, hogy használja a heraldikai szimbólumok. Piros fehér piros zászló. Tunézia Teljes lista országok, amely a fehér-piros zászló a köztársaság áll. Tunézia elfogadott nemzeti szimbolizmus 1999 júliusában. A szövet jellemzi egy téglalap alakú, hossza, szélessége kapcsolatos aránya 01:57.
a színek és jelentőségük még mindig visszaköszön az ország születéséig, és nagyon sajátos jelentéssel bírtak a Nagy Pecsét egy évvel korábbi létrehozásában. 1776. július 4-én a Kontinentális Kongresszus határozatot fogadott el, amely felhatalmazza a Bizottságot az ország pecsétjének kidolgozására. A Bizottságot arra utasították, hogy készítsen egy pecsétet, amely tükrözi az Alapító Atyák hitét és értékeit, valamint az új nemzet szuverenitását., A vörös, fehér és kék színt választották, a nagy pecsétet 1782. június 20-án hivatalosan elfogadták. heraldikai eszközök, mint plombák, minden elemnek és színnek sajátos jelentése van, és az amerikai pecsét sem volt kivétel. Charles Thomson, a Kontinentális Kongresszus titkára elmagyarázta a Kongresszus jelentőségét, amikor bemutatta a pecsétet. "A színek-mondta Thomson abban az időben-azok, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok zászlójában használnak. Fehér és vörös zászló: mi az ország?. A fehér tisztaságot és ártatlanságot jelent., Piros, keménység &bátorság és kék… éberséget, kitartást jelent & igazságosság. "