Nyíregyházi Áruház Cím: 4400 Nyíregyháza, Debreceni út 229. Telefonszámaink: (+36 42) 596615, (+36 42) 596616, (+36 30) 865 5583
Új szolgáltatóra bukkantál? Küldd el nekünk az adatait, csatolj egy fotót, írd meg a véleményed és értekeld! Koncentrálj konkrét, személyes élményeidre. Írd meg, mikor, kivel jártál itt! Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed
A sofőr beosztásra jelentkezőktől önéletrajzot várunk a ****@*****.
video XXI. Század - Hová tűnt a lőcsei fehér asszony? A lefejezés a legkegyesebb halálnem, azonnal elvágja a kapcsolatot az élettel. Így végezte a lőcsei fehérasszony is. xxi. század Sok történet kering arról, hogyan indult a legendás trió, a dalszövegíró Bereményi Géza és a két zenész, Cseh Tamás és Másik János kapcsolata. Arról is sokat hallani, mi történt hármójukkal, akik közös munkájuk alatt három lemezt adtak ki. Másik János sokkal több, mint egy főszereplő a trióban. Játszott jazz- és underground zenekarokban, koncertezett a legnagyobb sztárokkal, írt filmzenét, sőt a színészetebe is belekóstolt, rögtön egy főszereppel.
A lőcsei fehér asszony a magyar történelem egyik legtragikusabb sorsú nőalakja volt. A történelmi keretet a következő események háromszöge adja: Rákóczi-szabadságharc (1703-11) Lőcse ostroma (1709-10) Szatmári béke (1711) Korponayné Géczy Juliannát már a saját korában is megbélyegezték, Jókai Mór regénye (1885) pedig mind a későbbi történészek számára, mind a köztudatban "bebetonozta" áruló mivoltát. Tény, hogy rettenetesen nehéz helyzetben lehetett, hiszen az édesapja, Géczy Zsigmond már a Thököly-féle felkelés idején is "lázadó" kuruc ezredes volt, férje azonban a császárhű labanc ellentáborhoz tartozott. Ő pedig követte urát a harctérre is, így aztán kezdettől két tábor között mozgott. A férje által védett várat a Julianna apja vezette csapatok bevették. Ahogy haladt előre a hódító hadjárat, az ellenálló császárpárti nemesek birtokait elkobozták, így férje is elvesztette az övéit. Julianna, akinek jó kapcsolatrendszere volt mindkét oldalon, tényleg közvetíthetett üzeneteket a város és az ostromló osztrákok között, de Lőcse várának feladása a várkapitánynak, gróf Andrássy Istvánnak és más tiszteknek volt köszönhető, akik a források szerint kettős játékot játszottak, hogy a saját birtokaikat és életüket mentsék.
Bár Jókai a regényében árulónak tünteti fel, a valóság ennél összetettebb, ahogy az a történelemben már csak lenni szokott. Géczy Julianna 1680 körül született a Felvidéken, egy igencsak veszélyes korban. Mire fiatal nővé érett, kitört a Rákóczi-szabadságharc. Mindenki helyezkedett, ahogy ez már szokás: apja a kurucok közé állt be, míg az asszony férje, Korponay János nemes a császárhoz maradt hű. Képzelhetjük, micsoda veszekedések zajlottak a családi asztalnál. Julianna azonban nem igazán volt félős, sőt: aktívan részt vett a politikában, és próbálta jobb belátásra bírni a férjét. Amikor az 1704-ig védte a Koháry-birtokok Csábrág nevű várát II. Rákóczi Ferenctől, leveleket írt neki, amiben kérte a vár átadására. Sikerrel is járt, Korponay végül egy évvel később rá felesküdött Rákóczinak. Mi történt pontosan Lőcse várában? A lőcsei fehér asszony, Géczy Julianna portréja Unknown author / Wikimedia Commons Géczy Julianna ezekben a vészterhes időkben sem maradt otthon, hanem férjével tartott mindenhová.
Lőcse várába is így került. 1709-től a császári seregek ostromolni kezdték a várat, amit a kurucok nagy erőkkel védtek, élükön a vár parancsnokával, Andrássy Istvánnal. A harc kilátástalannak tűnt: a védők ereje egyre fogyott. Julianna éppen ezért kezdett közvetíteni az ellenséges csapatok között különböző levelek útján, s próbálta a legjobb feltételeket kialkudni. Hogy erről a vár parancsnoka tudott-e, az nem kérdés, ugyanis szerelmi kapcsolatban állt Juliannával. Ugyanakkor az asszony jó viszonyt ápolt a császári csapat vezérének feleségével is, ezért is tudott közvetíteni közöttük. A vár átadása 1710 februárjában végül a kialkudott feltételekkel megtörtént, ám ez a kurucok nagy részének egyáltalán nem tetszett. Mindenért a férjét megcsaló, szerintük kettős játékot űző lőcsei fehér asszonyt, a "ledér nőszemélyt" tették felelőssé, árulónak bélyegezték – persze valódi bizonyítékok nélkül. A Rákóczi-szabadságharc ezután véget ért, 1711-ben megkötötték a szatmári békét. Julianna ismét két tűz közé került: miközben a császári udvarhoz írt kérelmeket földjei visszaszerzésének érdekében, s eközben egyre több befolyásos barátra tett szert, a szabadságharc felélesztésén ügyködő kurucok levelei kerültek a kezébe.
Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
Megbetegedett, és a katonai fogházba vitték, ahonnan megszökött. és menedékjogot kért a nagyszombati klarisszáknál, amit azonban felségárulóként megtagadtak tőle. Így 1714 januárjától szeptember végéig ismét a győri cellájában várta az ítélet végrehajtását. Arra hivatkozva, hogy Julianna vallomásai sokakra voltak terhelőek, és tele voltak ellentmondással, III. Károly személyesen rendelte el a kínvallatását a bírák tiltakozása ellenére, és 1714 szeptember 22-én megcsigáztatták. Ezt az eljárást csak olyan rabokkal szemben alkalmazták, akiknek a kivégzése már a küszöbön állt. Julianna a kínzás alatt sem vallott be többet, mint pere kezdetén. 1714. szeptember 25-én, három nap elteltével végül lefejezték a piactéren – a mai Széchenyi téren. A fehér asszony élete férfiait – az apját, a fiát, a férjét – és nem utolsó sorban a vagyonukat akarta menteni, amiért végül az életével és a hírnevével fizetett. Rehabilitálása Lőcse városa úgy döntött, hogy helyreállítja a történelmi sérelmet, és Korponayné kivégzésének 300. évfordulóján – 2014. szeptember 25-én – ünnepélyes keretek között megkövette a nemesasszony leszármazottját, Korponay Zoltánt, s átadta neki az ítéletet visszavonó dokumentumot.