Bőrkabátja volt, és nagyon jó illata. Na és neked milyen volt az első csók? ;) Nyitókép: Shutterstock
Az első csók emléke kitörölhetetlenül beleég az ember lelkébe, így ha behunyja a szemét, és visszagondol, újra és újra átélheti a bizsergető érzést a gyomrában, és a szinte fojtogatóan erős szívdobogást, amit akkor érzett, mikor párja először megcsókolta. Milyen napon születtél? Számold ki, a hét melyik napján születtél, és olvasd el az elemzést! Mikor születtél? (év - hónap - nap) Eredmény: Ha emlékszel még a napjára, keresd ki az alábbi listából a hozzá tartozó leírást! Megtudhatod, milyen sors vár a szerelmetekre: az első csók után közeleg az utolsó is, vagy még elcsattanhat közöttetek jó néhány? Most kiderül! Hétfő Amennyiben hétfőn csókolt meg először, vagyis a hét első napján, az nem túl szerencsés, mivel az 1-es szám párkapcsolati szempontból egyedüllétet ígér. Sajnos nagy valószínűséggel szakítás vagy válás vár rátok, de ha dolgoztok a kapcsolaton, és igazán együtt akartok maradni, sikerülhet. Kedd Kedden csókolt meg először a kedvesed? A kapcsolatotok varázslatos, hiszen a hét második napján történt a dolog, a 2-es pedig párkapcsolati szempontból ígéretes.
Hiszen mi jó származhatna a továbbiakban ebből, ha már az első fontos mérföldkő laposra sikeredett? Demetrius Figueroa párkapcsolati szakértő szerint nem szabadna ennyiből messzemenő következtetéseket levonnunk. Egy ideális világban a kapcsolat első mérfödkövei tökéletesek lennének, de a valóságban épp annyi esélyed van egy kínos vagy egyenesen rossz első csókra, mint egy fantasztikusra. Ettől még lehet, hogy azzal állsz szemben, akivel életed hátralévő részét fogod tölteni, pont úgy, mint ahogy egy eszményi smárolás után van, hogy sosem látod többé az illetőt. Ha megvan a kémia, az borzasztó izgalmas. Ha egy egész estét együtt töltöttetek a legnagyobb harmóniával vegyes izgalomban, de a csók nem úgy sikerült, ahogy a nagy könyvben meg van írva, azon még lehet dolgozni. Tényleg olyan egyszerű lenne, ha minden elsőre tökéletes lenne, de az még nem a világvége, ha mégsem. Az a fontos, hogy megtanuljuk kommunikálni az igényeinket, máskülönben nehezen haladhatunk tovább a jó írányba. Ki kell ismerni a saját és a partner igényeit is, ha máshogy nem, hát beszélni kell róla.
A bizalom másik jele az, hogy partnerde nem fél attól, hogy bókot ad a csókról. Ha hajlandóak megmutatni érzelmeiket az első csók után, akkor a jövőben semmit sem rejtenek el előled. 5. A partnered vigyáz rád? Annak ellenére, hogy elég nyilvánvalónak tűnik, szinte senki sem veszi figyelembe a partnerük higiénéjét az első csók során. Valójában azonban sokat felfedhet ez a hozzáállásukkal kapcsolatban. Borsmenta ízű a szája? Netán mentolos? Parfümöt viselnek? Előtte zuhanyoztak? Ha igen, akkor szerencsés vagy, mert a partnered törődik a véleményeddel! Ellenkező esetben ne ragadjon meg az az illúzió, hogy ez csak egyszer történhet ez meg. Ha a partnered nem is tervezte a csókot, mégis jól kell ismernie a személyes higiénia alapvető tárházát. Ha nem akarsz mindig szájvizet magadnál hordanod a számára, akkor érdemes elbeszélgetni vele ezekről a dolgokról, vagy egyszerűen mást keresni. 4. A partnered jó hallgatóság? Ha csókolsz, nem tudod szavakkal elmagyarázni a partnerednek, hogy mit keresel.
(élő felvétel, 1984) EMI 768 846-8 Vesselina Kasarova (Romeo), Eva Mei (Júlia), Ramón Vargas (Tebaldo), Umberto Chiumno (Capellio), Simone Alberghini (Lorenzo); a Bajor Rádió Énekkara, Müncheni Rádiózenekar, vezényel: Roberto Abbado (1997) RCA Red Seal 09026 68899 és Sony 88697856522 [Függelékként az ún. Malibran-változat II. felvonása] Abbado-változat Giacomo Aragall (Romeo), Margherita Rinaldi (Júlia), Luciano Pavarotti (Tebaldo); Nicola Zaccaria (Capellio), Walter Monachesi (Lorenzo); Bolognai Teatro Communale Énekkara, Residentie Orkest Den Haag, vezényel: Claudio Abbado (élő felvétel: Holland Fesztivál, 1966. június 30. ) Opera Magic's OM 24162 és Frequenz 043-508 Giacomo Aragall (Romeo), Renata Scotto (Júlia), Agostino Ferrin (Capellio), Luciano Pavarotti (Tebaldo), Walter Monachesi (Lorenzo); a milánói La Scala Ének- és Zenekara, vezényel: Claudio Abbado. (élő felvétel: Milánó, La Scala, 1968. január 8. Oktatási segédanyagok - 12. B - Shakespeare: Rómeó és Júlia. ) Gala GL 100. 517 Források [ szerkesztés] Németh Amadé, Operaritkaságok, Zeneműkiadó.
A mű keletkezési ideje: 1594-96. Műfaja dráma, szerelmi tragédia. Középpontjában a szerelem áll. Háromféle szerelemről olvashatunk: Rómeó – Róza: beteljesületlen, ábrándos, komikus szerelem, a fiú inkább a szerelem érzésébe szerelmes Páris – Júlia: gyakorlatias, érdekszerelem. Rómeó és júlia tartalom. Párist a szerelmi szenvedély hidegen hagyja, Júliával kapcsolatos terveit az apával beszéli meg. Rómeó – Júlia: igazi szerelem. Irracionális, kiszámíthatatlan, türelmetlen, vad. A tragikum oka is maga a szerelem, a határokat nem ismerő kamasz szerelem. A műben nem a két család ellentéte, hanem két erkölcsi rend szembenállása teremt tragikus szituációt: a fiatalok, akik az érzelmek fontosságát, a szabad párválasztást, a házastársi szerelmet és a szabadságvágyat, azaz a reneszánsz eszméit hirdetik, szembekerülnek a feudális erkölcsökkel, amit a szülők képviselnek. A szereplők csoportosítása: A reneszánsz eszmék képviselői: Rómeó, Júlia, Mercutio, Benvolio A feudális rend képviselői: a Montague-szülők, a Capulet-szülők, Tybalt, Páris A dajka és Lőrinc barát a két eszme között ingadozik, a herceg pedig az események felett áll.
Rómeó: átlagos, impulzív fiatal. Érzelmeit követi, nem tragikus alkat. Akciói a sorsszerűség irányába mutatnak, az események mindig szándékai ellenére mennek végbe. A gyors helyzetváltozások felelősségteljes felnőtté teszik. Júlia halálhírét már férfias keménységgel fogadja. A kemény elszántság, tragikus indulat jellemzi utolsó jelenetét a kriptában, itt már a nagy tragédiák hőseinek magaslatára emelkedik. Mercutio: kulcsfigura, reneszánsz egyéniség, művelt, szellemes. Halála a cselekmény fordulópontja, a tragédiák kezdete. Tybalt: bajkeverő, a vérszomjas gyűlölet megszállottja. Meggondolatlanul vakmerő, halála értelmetlen. Páris: magabiztos, agresszív, koravén. Túlságosan gyakorlatias. Dada: komikus alkat, humoros közjátékaival ellensúlyozza a tragédiát. Nyers természetesség, naiv jókedv jellemzi. Szereti Júliát, de szolgalelkűen támogatja a szülők akaratát is. Shakespeare: Romeo és Júlia. Lőrinc barát: magasztos erkölcsi elvek és távlati célok vezérlik, humanista természetbúvár, az emberi lélek ismerője. A mű értelmezési lehetőségei: A szerelemről, a szabad párválasztásról szól.
A lánynak perceken belül oltár elé kell állnia Tebaldóval. Lorenzo, hogy ettől megmentse, olyan altatót ad neki, amelytől tetszhalott állapotba kerül. Mielőtt Júlia beveszi a szert, megígéri neki, hogy gondoskodik róla: mikor felébred, senki más ne legyen mellette, csak Rómeó. Capellio jelenik meg, hogy sürgesse a lányt. Közben Rómeó beszökött a házba, hogy találkozhasson szerelmével, de Tebaldo felfedezte. Vívni kezdenek, majd Júlia szobájából halk nyögésre lesznek figyelmesek. A lány bevette az altatót, és azt hiszik meghalt. IV. felvonás [ szerkesztés] Rómeó kétségbeesetten keresi fel hívei kíséretében Júlia kriptáját. Rómeó és Júlia - indavideo.hu. Leveszi a koporsó fedelét, embereit pedig elküldi. Ezután mérget vesz be, Júlia mellé fekszik és meghal. Júlia közben felébred és Rómeó még elmondhatta neki, hogy megmérgezte magát. A lány szerelme halála után, annak tőrével, szíven szúrja magát. Megjegyzés: az előadási gyakorlat miatt, a legtöbb forrás két felvonásban ismerteti az opera cselekményét. Diszkográfia [ szerkesztés] Eredeti változat Agní Bálca (Romeo), Edita Gruberová (Júlia), Gwynne Howell (Capellio), Dano Raffanti (Tebaldo), Sir John Tomlinson (Lorenzo); a Bajor Rádió Énekkara, Müncheni Rádiózenekar, vezényel: Riccardo Muti.