Erről így mesélt a sztár a Mokka műsorban: "Még el tudtam tőle búcsúzni. A halála előtt egy nappal voltam bent nála, és másnap már az értesítést kaptam… De várható volt. Az elengedés nem megy. Ebben a műfajban nagyon gyenge vagyok. Nem ismerem azt a kifejezést, hogy vége". Fenyő Miklós azt is elmondta, hogy noha nagyon is szerette feleségét, mégsem tudott teljesen megnyílni neki és teljesen a bizalmába fogadni, hiába állt mindenben mellette a felesége. "Száz százalékig nem bíztam meg benne, de kilencvenöt százalékig igen. Egy jó házasságban is vannak kérdőjelek. Emberek vagyunk, nem érdemes mellébeszélni. A hazai könnyűzene nagy alakja 65 éves lett. Ebből az alkalomból köszöntötte őt a XIII. kerület önkormányzata nevében a polgármester. A rock and roll és a XIII. kerület elválaszthatatlan – szögezte le a köszöntés alkalmával dr. Tóth József polgármester. Blikk.hu - hírek első kézből, hitelesen. Felidézte, hogy a Láng Művelődési Központban számos legendás együttes tartott koncertet, köztük a Hungária is. A József Attila Színházban a mai napig műsoron van a Made in Hungária című darab, Fenyő Miklós és Tasnádi István musicale.
". Fotó forrása: YouTube Fenyő Miklós arról is mesélt a kamerák előtt, hogyan vélekedik arról, mennyire jó apja két gyermekének, Dácinak és Diának: "Rossz apa nem vagyok, de olyan nagyon jó sem, ahogyan lefestik az ideális apát. Én nagyon szerető, nagyon sokat tenni, adni akaró apa vagyok, de nem mindig sikerült. Volt néhány eset, amikor egyáltalán nem". Forrás: blikkruzs Előtörtek az emlékek Fenyő Miklósból, vele együtt gyászol a magyar zenésztársadalom Szandi Fenyő Miklóssal való viszonyáról vallott Így unokázik Fenyő Miklós Sztárvendégekkel búcsúzik Fenyő Legendákkal áll színpadra Gájer Bálint - Videó! Ágnes különleges nő volt, de Fenyő Miklós mégsem tudott benne teljesen megbízni. Fenyő Miklósra sosem volt jellemző, hogy magánéletéről sokat beszélt volna. Nemrég viszont kivétet tett, és olyan, részletekbe menő évtizedes titkokat osztott meg házasságáról, amikről csak kevesen hallottak. A 72 éves Fenyő Miklós megismerkedésük 50. évében, 2013-ban veszítette el Ágnest, egy hosszú betegség után.
Külföldi régiségkereskedőktől személyesen vásárol, az amerikai wurlitzert például Hollandiából hozatta, de ha itthon megmutatja magát, attól rögtön felmegy az ár. Persze a rajongók is meg szokták lepni. Legutóbb egy kalauzlyukasztót kapott, aminek nagyon örült. Büszkén mutatta a Blikk munkatársának, és egyenesen gyönyörűnek titulálta az egykori használati tárgyat. – Igen, ez álmaim otthona! – foglalta össze Fenyő, akinél talán az asztali- és táskarádió-gyűjtemény a legízlésesebb lakberendezési elem. – Mindegyiket felújíttattam. Működnek! – mondta büszkén, és a kedvünkért első lemezét előkereste. – A New York-i Broadway legnagyobb zeneboltjában vettem ezt a Bill Haley-albumot 1957 januárjában, ha jól emlékszem, három dollárért, méghozzá a saját pénzemből. A hotelben, ahol az emigrálás után a szüleimmel laktunk, örömmel nyitogattam a bejárati ajtót, és ezért sok aprót kaptam – emlékezett Fenyő, aki a 68-as Táncdalfesztiválon viselt mellényét is féltve őrzi. – Nem vagyok az ezotéria nagy tudója, de nekem energiát és érzelmi töltést adnak ezek a múltbéli emléktárgyak.
Megengedte tehát a földesúrnak, hogy hadserege a saját zászlója alatt harcolhasson. Azonban, ha a földbirtokos nem tudott kiállítani egy 50 fos sereget, akkor saját magának kellett harcolnia. segédseregeink: a kunok, a jászok, és a székelyek alkották. ritkán zsoldos csapatok is csatlakoztak a hadsereghez. Társadalmi reformok: Károly a királyi hatalom megszerzésére irányított harcban néhány délvidéki báróra, az egyházra, a hatalmasoktól sokat szenvedett köznemesekre és a városokra támaszkodott. Ellenfeleit fokozatosan legyozve, az országot egyesítette. Ilyenek voltak a nagy önállósággal rendelkező, fallal körülvett szabad királyi városok ás bányászvárosok. A városok zömét a földesúri joghatóság alatt álló mezővárosok alkották. Az ilyen városok legfőbb eleme a mezőgazdasági jelleg, korlátozott önállóság és az egy összegben történő adófizetés. Károly Róbert elrendelte még a harmincadvámot, amivel a külkereskedelmi forgalmat adóztatta meg, alapja a távolsági kereskedelem sikere volt. Fellendült a sótermelés is, erre vonatkozik a sóregálé.
A királynak az igazi hasznot nem az urbura, hanem a nemesérc-monopólium jelentette. A nemesfém-monopólium értelmében az arany és az ezüst forgalmazása kizárólagos királyi felségjog volt: nemesfémeket nyers, feldolgozatlan formában nem lehetett kivinni az országból. Tárgyalásokkal visszaszerezte a koronát Kán László erdélyi fejedelemtol és így 1310-ben az esztergomi érsek Székesfehérváron végre hivatalosan is megkoronázta és elismerték magyarország királyának. Katonai reformjai: Banderiális hadsereg:Lehetoséget adott a földbirtokosoknak, hogy hadseregüket megtarthassák, azonban maguknak kellett finanszírozniuk azt. Ha a katonák létszáma meghaladta az 50 fot, a földbirtokosnak lett egy bandériuma (zászlóalja). Megengedte tehát a földesúrnak, hogy hadserege a saját zászlója alatt harcolhasson. Azonban, ha a földbirtokos nem tudott kiállítani egy 50 fos sereget, akkor saját magának kellett harcolnia. segédseregeink: a kunok, a jászok, és a székelyek alkották. ritkán zsoldos csapatok is csatlakoztak a hadsereghez.
A parasztoknak állandósult a falubeli házhelye, s a határbéli külsőségek: szántók, rétek együtt alkották a jobbágytelket. A földesúri járadék alapja a jobbágytelek lett, e járadék vált a földesúr megélhetésének fő forrásává. A jobbágyi szolgáltatások közül a robot veszített jelentőségéből, s az előretörő árutermelés és pénzgazdálkodás miatt terjedt a pénzszolgáltatás. A mezőgazdaság fejlődése azt eredményezte, hogy a jobbágy munkájával már nemcsak családjának és földesurának szükségleteit elégíthette ki, hanem egyre több terméket vihetett a piacra. Ezekből a "vásáros helyekből" fejlődtek ki a mezővárosok Ezek a városok azért voltak kedvezőbb helyzetben a jobbágyfalvaknál, mert a földesúri adót egy összegben fizethették, és azt nem a lakosságszám alapján határozták meg. A hosszabb időre megállapított adó akkor sem emelkedett, ha nőtt a városlakók száma. századi mezővárosok egy része közvetlenül a király hatalma alá tartozott Károly Róbert céltudatosan védelmezte, fejlesztette őket, és egy részük várossá is vált.