A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és mindennap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket. Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, támogassatok bennünket! Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk számotokra!
Vállalkozás: A Mol megvette az Agip benzinkútjait | A Mol-csoport lezárta az Agip felvásárlását Magyarországon és a régióban – A MOL felvásárolta az Agip hazai benzinkútjait | ingatlanpiaci hírek | Megvette a Mol a szlovén Enit - -nek dolgozik, mivel ez a cég a Fort-Impex tulajdonosa. A körbetulajdonlás azt jelezheti, hogy a Mol valójában egyetlen eladói körrel kötött üzletet. Agip mol felvásárlás dan. Mégpedig a magyarországi töltőállomások listáján zömmel Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Pest megyében működő, összesen 34 benzinkúttal megtalálható Mobil Petrol öt kútjára. A Mol hazai töltőállomás-portfóliója az utóbbi években alig-alig változott: igaz, két kutat szeptember végén átvett tőle a Lukoil, de az 1082 magyarországi benzinkútból Mol márkanév alatt 360-at - de további 182-t az olasz ENI-től megvásárolt Agip hálózattal, és még mintegy 60-at különböző néven futó franchise partnereken keresztül - működtető Mol piaci tortaszelet méretén az öt új töltőállomás sem változtat érdemben. Tájékoztatás A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik.
Hozzátette: a tranzakció eredményeként Magyarországon már minden negyedik töltőállomás a Molé, az olajkonszern 11 országban működő kiskereskedelmi hálózata több mint 2000, csak Magyarországon 537 kúttal üzemel. Az eseményen kiosztott tájékoztatás szerint a Mol-csoport az elmúlt két évben mintegy 450 töltőállomást vett át Kelet-Közép-Európában, közülük csaknem 400-at az Enitől. Korábban a cég Csehországban 125, Szlovákiában 41, Romániában 42, Szlovéniában 17 Agip töltőállomást szerzett. Vállalkozás: A Mol megvette az Agip benzinkútjait | hvg.hu. A bővüléssel a Mol kiskereskedelmi hálózata piacvezető Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban. Második helyen áll Csehországban, harmadikon Romániában és Szlovéniában. A terjeszkedés eredményeképpen 4, 3 milliárdról 5, 4 milliárd literre növekedett az éves üzemanyag-értékesítés. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2016. 08. 01., 16:06 Frissítve: 2016. 01., 15:30 1730 A Mol-csoport lezárta az olasz Eni magyar leányvállalatának megvásárlását, ezáltal újabb 173 Agip márkanév alatt üzemeltetett töltőállomás került a Molhoz – jelentette be Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón, Budapesten hétfőn. Hozzátette: a tranzakció eredményeként Magyarországon már minden negyedik töltőállomás a Molé, az olajkonszern 11 országban működő kiskereskedelmi hálózata több mint 2000, csak Magyarországon 537 kúttal üzemel. Az eseményen kiosztott tájékoztatás szerint a Mol-csoport az elmúlt két évben mintegy 450 töltőállomást vett át Kelet-Közép-Európában, közülük csaknem 400-at az Enitől. Agip mol felvásárlás budapest. Korábban a cég Csehországban 125, Szlovákiában 41, Romániában 42, Szlovéniában 17 Agip töltőállomást szerzett. A bővüléssel a Mol kiskereskedelmi hálózata piacvezető Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban.
A Magyar Nemzet a hagyományos konzervatív értékrend alapvető fogalmait tekinti alapelvének, és ennek megfelelően igazodik a jelenhez. Indulásakor a lap mérsékelten konzervatív beállítottságú volt, konkrét párthoz való kötődés nélül, és ez mindmáig így is maradt. Az egypártrendszeri időkben nagyrészt a Hazafias Népfront lapjaként működött. A rendszerváltást követő belső nézeteltérések különböző ideológiai kötődések miatt alakultak ki, így a lap nyilván nem lehetett teljesen elkötelezett semmilyen párt irányába, hisz nem volt egységes álláspontja sem. 1996-os felvásárlását követően felvethető a tulajdonos Postabank állami jellegénél fogva, hogy az aktuális vezető pártok (1998-ig az MSZP–SZDSZ, 1998-tól a Fidesz) ezen keresztül esetleg valamilyen hatással voltak a lapra. A 2000-es egyesülést követően támogatta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget, 2015-ben, amikor a kormánypárttal megszakadt a kapcsolata, függetlenné vált. Hagyományosan konzervatív lap, azonban nem zárkózik el esetlegesen a laptól eltérő vélekedésű véleménynyilvánítás, vitaindítónak tekinthető cikkek leközlésétől sem.
A lapban a szöveg közé tördelve gyakran találkozhattunk egy politikai jelszóval: "Olvassuk Petőfit! " A "sikeres ellentámadások"-ról, az "arcvonalkiigazitások"-ról, "rugalmas visszavonulások"-ról szóló német hadijelentések mellett pedig sürün feltűnt a Ferenc József keserűvíz hirdetése. Az olvasó pedig választhatott, hogy a "keserüviz -en mosolyogjon-e vagy a meghajtottak nagy futásaira célzó utaláson? A fentiekben előadottakból is érzékelhető, hogy a Magyar Nemzetet nemcsak mondanivalója, egyéni politikai profilja, szerkesztésének sajátossága különböztette meg a magyar napisajtó más termékeitől, hanem stilusa, nyelvezete is. Igaz, a lap nem egyedül és nem is elsőnek élt a virágnyelv lehetőségeinek kiaknázásával a jelenkori magyar sajtó történetében. A szavakkal űzött játék, a fogalmazás kétértelműsége, a sorok közötti irás és olvasás technikája évszázados hagyománya a magyar sajtónak. Különösen kifejlődött ez a hirlapstilus az ellenforradalmi korszakban, amikor rendeleti tilalmak, utasítások és időnként cenzúra akadályozta a sajtószabadság elvének érvényesülését.
A 2018 tavaszán megjelenését beszüntető Magyar Nemzet az elmúlt nyolcvan év hazai napilappiacán páratlan kuriózum. Sőt, a lap jóval több, mint egy napilap. A magyar és a világtörténelem egyik fordulópontján, közvetlenül a második világháború kitörése előtt, 1938-ban indult útjára, és azóta, függetlenül a politikai és társadalmi berendezkedés radikális változásaitól mindig központi szerepben volt, mélyen tükrözve és egyben alakítva is az eseményeket - pedig közben volt egy Rákosi- és egy Kádár-rendszer is. A szinte azonnal kialakult legendájához, az általa betöltött szerephez éppúgy ragaszkodtak a hatalom mindenkori birtokosai, mint a lapot tartalommal megtöltők. A lap története egyben izgalmas mélyfúrás az elmúlt nyolcvan év magyar történelmébe és szellemi folyamataiba. Alapítója, Pethő Sándor a Times, a Neue Zürcher Zeitung tapasztalatait felhasználó első magyar világlapnak gondolta el. Olyan újságnak, amely a hazai politikai eseményeket a külpolitika eseményeibe ágyazva elemzi, értelmezi.
az 1938-as Szent István-emlékév eseménye Az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés az 1938-as Szent István-emlékév egyik legjelesebb eseményének számított. Az országgyűlés 1938. július 14-én, a XXIV. törvénycikkben rendelte el, hogy 1938. augusztus 18-án, Szent István király halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából Székesfehérvárott kell összeülnie. [1] A kihelyezett országgyűlésnek egyetlen témája volt: a törvény megalkotása, mellyel az ország méltó emléket állít Szent Istvánnak. Ebben a törvényben nyilvánították augusztus 20-át nemzeti ünneppé. Története Szerkesztés Előzményei Szerkesztés A mai országgyűlések előzményének a Szent István által törvénybe iktatott, évenként kötelezően megtartott székesfehérvári törvénylátó napok tekinthetők. A törvénylátó napokon a király az országnagyok jelenlétében és beleegyezésével alkotott törvényeket, hozott döntéseket. Jórészt ezek a törvénylátó napok és az azokból kifejlődő országgyűlések tették Székesfehérvárt a Magyar Királyság világi fővárosává.