Részmunkaidő Esetén Hogy Számolják A Nyugdíjat?- Hr Portál, Elbocsátás És Jövedelemigazolás- Hr Portál

Második Szakma Ingyen

Aki válaszol: Nyugdíjszakértő - Dr. Farkas András Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője válaszolja meg. A budapesti ELTE jogi karán summa cum laude végzett jogász. Az elmúlt 22 évben több nagy biztosítótársaság és közvetítő cég felsővezetésének tagja, az élet- és nyugdíjbiztosítások szakértője. 2013 óta a Facebook NyugdíjGuruja több, mint 60 ezer követővel, 2015 óta a NyugdíjGuru News alapítója és szerzője. Tisztelt Kérdezők! Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri. 6 Órás Munkaidő Nyugdíjjogosultság – Munkaidő - Adózóna.Hu. Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre! Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni.

6 Órás Munkaidő Nyugdíjjogosultság – Munkaidő - Adózóna.Hu

39. §-ban rögzített arányos időtartamot kell figyelembe venni. A nyugdíjjogosultság tekintetében tehát a biztosítási idő teljes időtartam át figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott keresete, vagy a mezőgazdasági őstermelő bevétele nem érte el az adott időtartamra vonatkozó minimálbér összegét. A nyugellátás összegének kiszámításakor viszont csak a biztosítási idő arányos részét lehet figyelembe venni – összegezte a szabályokat Winkler Róbert. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
chevron_right Nyugdíjba számító évek részmunkaidő és őstermelés esetén hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2014. 07. 12., 06:12 Frissítve: 2014. 11., 20:51 Ha valaki csak napi kettő, négy, illetve hat órában dolgozik, akkor ezek az évek hogyan számítanak a nyugdíjba? Egy naptári év egy évet ér-e például a nők 40 éves jogosultsági szabályok szerint? Ha egy őstermelő éves bevétele minimális, körülbelül 600 ezer forint, és ez után fizeti a törvényben előírt kötelezettséget, az ő éveit hogyan számolják? – tudakolta olvasónk. Kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt. Winkler Róbert először a kérdéshez kapcsolódó törvényhelyeket idézte. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) 39. § (1) bekezdése meghatározza, hogy, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20.

Ez nem jelenti azt, hogy a nyugdíjas személy nem folytathat egyéni illetve társas vállalkozói tevékenységet, de e jogviszonyában nem válik biztosítottá, nem az általános járulékfizetési szabályok vonatkoznak reá vállalkozói tevékenysége tekintetében. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 5100 forint tételes összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése nincs összefüggésben a tagi jövedelem összegével, ha a tag jövedelemben nem részesül, a járulékot akkor is meg kell fizetni. Egyidejűleg több tagi jogviszony fennállása esetén csak egy jogviszonyban kell megfizetni, hogy melyik jogviszonyában, arról tárgyév január 31-éig kell nyilatkoznia a tagnak. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a személyes közreműködés alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havonta szintén 5100 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, függetlenül a vállalkozói jövedelmétől.

Egészségbiztosítási Járulékalapot Képező Jövedelem Adózása

Ezzel szemben a 2 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék viszont csak a heti 36 órát elérő foglalkoztatás esetén él, a további jogviszonyaiban nem terheli. A heti 36 órát elérő foglalkoztatás – mely több jogviszonyból is összeszámítható – fennállásáról a munkavállaló nyilatkozatot tehet. Például, ha egy munkavállaló "A" cégnél heti 30 órás foglalkoztatással rendelkezik, "B" cégnél heti 15 órással, akkor mindegyik jogviszonyában 6 százalék egészségbiztosítási járulék terheli, viszont ha ezzel párhuzamosan további jogviszonyt létesít "C" foglalkoztatónál, akkor itt már csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie. Nyugdíjjárulék A 9, 5 százalékos nyugdíjjárulékot (illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg az összes járulékalapot képező jövedelem el nem éri a nyugdíjjárulék alap éves felső határát. Rendelkezzék tehát akárhány jogviszonnyal is a munkavállaló 2009-ben 365 x 20. 400 = 7. 446.

Választása az adóév egészére szól. Mezőgazdasági őstermelő Nem esik biztosítási kötelezettség alá az a mezőgazdasági őstermelő aki saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte a Tbj. 5. § - a alapján. Így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A bevételtől, adózási módtól függően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezhet. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fő szabályként az alapját képező jövedelem 27 százaléka. Ettől eltérően a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.