Énekek éneke, [1] Homéroszi háború, [2] Petőfi Sándor, [3] Pastorale. A nyomtatott szép magyar könyvek versenyén díjnyertes könyveiből [6] [ szerkesztés] Gyermek- és ifjúsági művek [ szerkesztés] A Pál utcai fiúk / Molnár Ferenc; ill. Reich Károly, 20. Budapest, Móra Kiadó, 1964, 168 p., 10 t. Kincskereső kisködmön: [ifjúsági regény] / Móra Ferenc; [bev. Budapest: Képzőművészeti K., 1982. Reich Károly (1922 - 1988) - híres magyar festő, grafikus. 48 t. Kiállításai (válogatás) Egyéni kiállítások Dürer Terem, Budapest (1964) Hajdúszoboszló • Miskolc (1971) Műcsarnok, Budapest (kat. [8]); Berlin (1972) Helikon Galéria, Budapest (1973) Visegrád (1974) Szófia (1975) Szekszárd (1976) Csók Galéria, Budapest (kat. ); Somogyi Képtár, Kaposvár; Megyei Könyvtár, Békéscsaba; Művelődési Ház, Ajka ( Kass Jánossal); (1977) Műcsarnok ( Somogyi Józseffel) (kat. ); Kápolna, Balatonboglár (Somogyi Józseffel); Miskolc (1978) Vigadó Galéria, Budapest (gyűjteményes kiállítás) (1981) Bolgár Kultúra Háza (1982) Erzsébetvárosi Kisgaléria (1983) Művelődési Központ, Veszprém (1984) Miskolc (1986) Hamburg; Sopron; Békéscsaba (kat. )
Az alkotó műve megkomponáláshoz kevés eszközt: papírt és tust használt. Kompozíciója kiegyensúlyozott, a figurák körvonalai egyetlen vonallal, biztos kézzel megrajzoltak, azzal a vonalvezetéssel, amely Reich Károly sajátos, összetéveszthetetlen stílusjegye. Hitvallását a rajzról a következőképpen fogalmazza meg: "A rajz nem akkor keletkezik, amikor a papíron már valami látszik. Reich Károly Galéria | MOMkult. Olvasással, megértéssel és megérzéssel - nagy szóval élve: belső látással".
Magángyűjtemény Magyarország Leírás Nagy népszerűségre tett szert pályája során Reich Károly, a magyar grafika elismert alkotója. Hajlékony és könnyed vonalvezetésű rajzai csak úgy sugároznak az életörömtől. A görög kultúra rajongójaként képeit az emberek iránti szeretet és az ebből fakadó humanizmus hatja át. A Nő és férfi a grafikus életműbe leginkább tanulmányrajzként, vázlatként illeszthető munka is ilyen. Reich károly galéria panzió. Tusrajzán fiatal lány mezítelen, karcsú torzóját látjuk, keze, lába hiányzik. Oldalra billentett feje mellett egy szakállas férfi feje bontakozik ki a fehér lapon. Az aphrodité szépségű hölgy teste finom, lendületes, fekete vonalakkal megrajzolt, ahogyan "párjáé" is. Habár befejezetlennek tűnik, mégis teljes értékű rajz. Reich Károly idillikus rajzának fő ihletforrása minden bizonnyal a görög mitológia alakjai lehettek. A Nő és férfi szereplőinek esszenciáját csupán néhány vékony vonal adja ki, de a figurák még így is felidézik Aphroditét, a szerelem és szépség istennőjét és Zeuszt, az olümposzi legfőbb istent, az ég és a villám urát.
Esp. Internationale di bianco e nero, Lugano (CH) 1960 Magyar Plakát-Történeti Kiállítás 1885-1960, Műcsarnok, Budapest 1961-1985 I. -XIII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc 1952-1965 3. -10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest Köztéri művei pannók (Gyermekváros, Fót) óvoda, Zalaegerszeg óvoda, Rákospalota Budapest, II. sz. Reich Károly Galéria a MOM-ban | Hegyvidék újság. Gyermekklinika Gyermekkórház, Miskolc. Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.
2008 Forrás Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások: 1952-1965 Magyar Képzőművészeti kiállítás évente, Műcsarnok, Budapest 1961-1985 Országos Grafikai Biennálék, Miskolc 1960 Magyar Plakát-Történeti Kiállítás 1885-1960, Műcsarnok, Budapest 1966 9 festő és grafikus kiállítása, Műcsarnok, Budapest IX. Esp. Reich károly galéria vendégház. Internationale di bianco e nero, Lugano (CH) 1968 Ungarische Kunst, Museum Folkwang, Essen Barátaink, Bolgár Kulturális Központ, Budapest Magyar grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Rajzok, Miskolci Galéria, Miskolc Orizont [Csohány Kálmánnal, Somogyi Józseffel] Bukarest BIB '81, Pozsony. Köztéri művei: Pannók, Gyermekváros, Fót Óvoda, Zalaegerszeg Óvoda, Rákospalota II. sz. Gyermekklinika, Budapest Gyermekkórház, Miskolc. Művek közgyűjteményekben: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Déri Múzeum, Debrecen
Az 1956-os forradalom és szabadságharc - YouTube
A Nemzetőrség és néhány felfegyverzett forradalmi alakulat által vállalt fegyveres ellenállást az oroszok rövid idő alatt megtörték. A forradalmat leverték, majd átmeneti bizonytalankodás után a "régi-új" rendszer megkezdte a forradalomban részt vettek megbüntetését.
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. (Márai Sándor)
A Városligetnél ledöntötték a rendszer szimbólumának tekintett Sztálin szobrot, a Magyar Rádió épületénél pedig eldördültek az első lövések. Megkezdődött a fegyveres felkelés. A párt igyekezett követni a változásokat, s a tömegek igényének megfelelően Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnöknek. Ugyanakkor a helyzet urai is akartak maradni, ezért a szovjetekhez fordultak katonai segítségért, és kijárási tilalmat rendeltek el. A bevonuló szovjet hadsereggel szemben katonai csoportok szerveződtek a Széna téren, a Corvin közben, a Tompa utcában és más helyeken. A szélesebb ellenállás a városokban a munkástanácsok, vidéken a helyi forradalmai bizottságok megszervezésével folytatódott. Az I. világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig | Sulinet Tudásbázis. Október 25-én tragikus fordulatot vettek az események. A parlament előtt tüntető tömegbe az ÁVH egységei belelőttek, melynek következtében majdnem százan meghaltak és a sebesültek száma is hatalmas volt. Hasonló események a következő napokban többször is előfordultak nagyobb vidéki városainkban. A sortüzeken feldühödött tömeg többször is a kezébe vette az igazságszolgáltatást és ávósokat lincseltek meg.
Rácz János, a VERITAS tudományos munkatársa előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy mikor kezdődött a forradalom? Hol volt a fordulópont? Sztálin 1953-as halálakor? Hruscsovnak a XX. Kongresszuson elmondott beszéde alkalmából? Vagy esetleg Rákosi 1956. júliusi leváltásakor? Az előadó szerint ezen események egymásra épülve fejtették ki hatásukat. M. Kiss Sándor, a RETÖRKI tudományos főigazgató-helyettese Nagy Imre snagovi naplóját idézve kimutatta, hogy a mártírsorsú miniszterelnök nézetei nem változtak, ugyanúgy gondolkodott a forradalom leverése után is, mint a bukás előtt. Horváth Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora előadásában a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának nemzetközi hátteréről beszélt. Eszerint 1955 végétől 1957. május 27-ig "minden jogi alap nélkül tartózkodott Magyarország területén a szovjet Különleges Hadtest", melyet október közepén a lengyel események miatt helyeztek harckészültségbe. Az 1956-os forradalom és szabadságharc - YouTube. Ezért tudott a Budapest körül félkaréjban állomásozó négy hadosztálynyi fegyveres erő október 23-án olyan gyorsan a magyar főváros ellen vonulni.