Zord, vadregényes erdő közepén, egy napsütötte tisztáson áll egy ház. Egy malac lakik benne, békés boldogságban, az érintetlen erdő csöndjében, míg arra nem téved két ordas farkas.... FORRÓ VIZET A KOPASZRA! népmese A kismalac és a farkasok c. népmese nyomán A Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója Színpadra írta: Szőke Andrea Zord, vadregényes erdő közepén, egy napsütötte tisztáson áll egy ház. Forro vizet a kopaszra. Egy malac lakik benne, békés boldogságban, az érintetlen erdő csöndjében, míg arra nem téved két ordas farkas. Az ordas farkasok, mint tudjuk, arról kapták a nevüket, hogy feketés, barnás szőrzetük van, ami mesénkben arra utal, hogy különleges képességekkel rendelkező, rettentő gonosz farkasokról van szó, az élen a vasagyaras falka vezérével, Ordas Bandival! Egyetlen céljuk, hogy megszerezzék a zsákmányt, a kukoricát főzőcskéző Röfikét! Azonban a mi malacunkat nem olyan fából faragták, aki bármilyen jöttment bandának könnyen adná a csülkét! Így a fortyogó kukoricalevet egészen másra használja fel... RÖFFIKE, a kismalac: SZÉL ANIKÓ BOZONT BANDI, a Vasagyaras falkasfalka vezére: BARÁTH ZOLTÁN MÁLÉ, a farkasfalka tagja: KLEPÁCS ANDREA/SZŐKE ANDREA MELÁK, a farkasfalka másik tgaja: FEHÉR ISTVÁN Díszlet: DÓSA CSILLA Szcenika: ENGLER IMRE Jelmez: SZŐKE ANDREA Zene: KALLÓ ZSOLT Zeneszerző: Kalló Zsolt Rendező: BARÁTH ZOLTÁN
De amikor végre a saját lépcsőházában, a saját lakásának ajtaján is ugyanazt a jelet fedezi fel, amit korábban a sajátjának vélt lakás ajtaján, elbizonytalanodva nyit be. Boróka felesége Aranka, a konyhában ugyanúgy húst klopfol, mint az előző lakásban. Ám mint kiderül, a fürdőszobában Aranka szeretője éppen borotválkozik, mert Boróka ezen a napon korábban jött haza. Boróka elmegy otthonról, becsönget a főnökéhez, akinél kopaszra nyírt vendége felől érdeklődik, de az inkább a szeretőjével lenne és elküldi Borókát. Boróka a lakótelep Dínomdánom nevű önkiszolgáló éttermében megy, ahol is a gulyásleveséhez sót kér, a neki háttal ülő szomszédos asztal vendégétől. Forro vizet a kopaszra mese. Sajtár Dezső átadja a sót, de nem ismeri fel Borókát. Szalmonella fertőzés miatt az éttermet lezárják, Boróka és Sajtár az önkiszolgáló étterem előtt egy pillanatra megint találkozik, ám Boróka hirtelen felugrik a Köjál mentőbuszára, amely gyomormosásra indul a szalmonellás fertőzöttekkel. A mentőben felismerik, hogy ő nem is evett a szalmonellás ételből, és kilökik a mentőautóból.
Előbbi társadalmi és politikai jelenségeket fokoz le és tesz nevetség tárgyává, utóbbi a státuszát vagy szerepét túlértékelő, ezért nevetségessé, sőt félelmetessé váló egyénnel foglalkozik. Bacsó Péter és Zsombolyai János operatőr (aki maga is rendezett filmgroteszket Kihajolni veszélyes címmel 1978-ban) a szocialista lakótelepet fokozzák le uniformizált falanszterré. Forró vizet a kopaszra! – Gyulatelevízió. A mindennapi munka monotonitásába, életrutinjába belefásult Boróka a szürke, egyhangú, szögletes épülettömböket nem tudja megkülönböztetni egymástól, ezért a cselekmény során kétszer is rossz helyre, rossz lakásba megy be annak ellenére, hogy krétával már egyszer megjelölte ajtaját. Ám ez nemcsak az ő problémája, hanem másé is, hiszen éppen azért megy be egy idegen lakásba, mert annak az ajtaján is ott a fehér kereszt. Boróka tájékozódását a szűk, ugyanúgy elrendezett lakásbelsők sem könnyítik meg: a film elején idegen asszonyt üdvözöl, majd unottan ül le egy ismeretlen család tévéje elé, amelyben éppen birkanyírás képeit látja.
Ezt a mi cégünknek nem kell megfizetnie, mivel a futamidő végén a flottakezelő az autót a korábban megállapított piaci áron ("maradványértéken") el fogja adni. Így amennyire én értettem, a kocsi árát a majdani vevő fogja kifizetni helyettünk. Na ezt a tudást tudtam összeszedni a lehetőségeimről, ezek alapján szinte egyértelmű, hogy az autó tartós bérlet mellett akarok dönteni. Azonban mielőtt megtenném a szükséges lépéseket, mindenképpen tanácsot kérek ehhez értő kollégámtól és ha van rá lehetőség, akkor mástól is, hiszen ez nagyon kényes és fontos téma a cégünknek.
Először is meg kellett ismernem egyáltalán a különbséget a hitel, a lízing és az autó tartós bérlet között. Bevallom, korábban azt sem tudtam, mik ezek a kifejezések, de ilyen dolgokat is mind meg kell tanulni, ha ez ember vállalkozásvezetésre adja fejét. A legelterjedtebb finanszírozási formának a hitelt és a lízinget tekintjük. Ezek közül a hitelt ugye nyilván mindenki ismeri, egy elég egyszerű pénzügyi termék, egyik ismérve, hogy az egyén finanszírozhatósági képességének megfelelően adnak, illetve van, hogy nem adnak a bankok. Most persze az autó témában maradunk. Hitelt gyakorlatilag bármire fel lehet venni, de nekem most a céges autók témájánál kell maradnom. A hitelezésnek az a nagy előnye, hogy a hitelre vett autó tulajdonjoga a hitelszerződés aláírásától jogilag és pénzügyileg is a céget illeti, vagy a magánszemélyt. Így a cégnek kell az autót nyilvántartania és az esetleges károkkal elszámolni is a cégnek kell. Káresetek tekintetében a lízing is hasonló. A lízing abban különbözik a hiteltől, hogy itt fedezetnek számít a cégünk finanszírozhatósági képessége mellett maga a lízingelt autó is.
Nem igazán igazodok ki ebben a világban. Én építészként végeztem, otthonosan mozgok a tartószerkezetek között, szívesen megbeszélem bárkivel a házának homlokzatát, de a címben szereplő kifejezések nekem mintha kínaiak lennének. A cégünk, amiben vezető vagyok most kezdte annyira kinőni magát, hogy már ilyen dolgokkal is foglalkoznunk kell, mint például az autó tartós bérlet. Egyszerűen azért, mert ha más cégek ajánlanak ilyen szolgáltatásokat az alkalmazottjaiknak, mi pedig nem, akkor le fogunk maradni tőlük. Az emberek pedig szeretik az efféle kényelmi díjakat, mint a lízing autó. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy viszonylag friss vállalkozás vezetőként nem feltétlenül vagyok erre kiképezve. Persze vannak gazdasági ismereteim, végeztem az egyetemen gazdasági tárgyakat, de erre azok pont nem tértek ki. Van a cégünkben olyan vezető pozíciójú kolléga, aki ehhez jobban értene, de az a nagy bajom, hogy maximalista ember lévén nem szeretem a feladatokat kiadni a kezemből, így magam szenvedem végig ezt a procedúrát.
Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését. A pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó szabályokat a Polgári törvénykönyv (Ptk. ) LIX. fejezete részletezi. Az operatív lízing – vagy más néven tartós bérlet – tehát a "klasszikus" bérleti konstrukciót takarja. Az adott eszközt annak tulajdonosa a bérlőnek díjfizetés ellenében átadja. A szerződésben előre meghatározott futamidő végén a bérelt eszköz visszakerül a bérbeadóhoz. Számvitelileg az eszköz nem kerül be a bérlő könyveibe, az adott díjrészleteket az igénybe vett szolgáltatások (bérleti díj) között számolja el a bérlő. Ezzel szemben a pénzügyi lízing (nyílt- vagy zárt végű konstrukció) számvitelileg azonosan – azaz beruházásként – kezelendő, az eszközt a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben, és értékcsökkenési leírást is elszámol, az általános szabályok szerint.