A hűsítő édesség már több ezer éve okoz örömet. A Fagylalt napjának egyik célja, hogy a fagyizók egy, a környezetükben található közintézményt, kórházat, csoportot is meglepjenek pár gombóc fagyival. Így a hátrányosabb helyzetű személyek is részesedjenek a fagyi örömében. Ezen alkalomból több cukrászda is csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy e napon féláron adják a finomságot. forrás: Fagylalt napja 2016! Fagylaltot valószínűleg először a kínaiak készítettek, mintegy ötezer évvel ezelőtt már hóból, tejből és gyümölcsökből. Nem csak csemegeként szolgált, hanem orvosságként is alkalmazták. Az ókori Római Birodalomban, Egyiptomban és az arab világban is kedvelt hűsítő édesség volt. A francia, olasz és spanyol konyhában is népszerű finomság volt. " A történelem sok fagylaltkedvelő hírességet tart számon, így például Nagy Sándor a katonáinak szolgáltatta fel a jeges édességet élénkítő hatása miatt, Hippokratész betegeinek ajánlotta gyógyírként, Nero császár több száz kilométerről is képes volt jeget hozatni a különleges édesség elkészítéséhez.
A fagylalt-élmény nagyban kötődik a nyárhoz, a meleghez, bár vannak fagylaltfanatikusok, akik bármikor, az év bármely időszakában képesek hódolni szenvedélyüknek. A fagylat mára túllépett magán, abban az értelemben, hogy gourmet élményként is felfogható. Különleges technológiákkal, ízek sokaságával találkozhatunk. A minőségi fagyi az amit egyre jobban meg kell fizetni A gazdasági tényezők nagymértékben befolyásolják az árakat. Ezektől nem mentesül a fagylaltpiac sem. Az alapanyagok, a munkaerő, és az euró emelkedése miatt, szinte nincs is olyan fagylaltozó, ahol ne emeltek volna árat. Azt azért tudni kell, hogy a cukrászdák- ahogy az összes vendéglátó egység – kényszerpályán mozognak. Egy cukrászda egész évben többnyire a süteményekből, tortákból próbálja fenntartani magát, és bár alig hallani panaszos hangokat, tudnivaló, hogy ha valaki minőségi alapanyagokból dolgozik, nagyon vékony az az árrés, amivel gazdálkodni tud. Ennek okán a cukrászdák számára egy kemény 3-4 hónapos időszak marad arra, hogy a fagylaltból valahogy ki tudják termelni szinte az egész éves bevételük 60-70 százalékát.
A jeles nap kapcsán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság (Nebih) összegyűjtötte a fagylaltozás legfontosabb élelmiszerbiztonsági szabályait, melyek tulajdonképpen az található, hogy melyik a legfinomabb fagylalt. Ugyanis a NEBIH szerint a jó minőségű fagylaltban nincs jégdarab, mivel ez a megolvadt fagylalt visszafagyasztásakor keletkezik. Fontos, hogy a tölcsért védeni kell a szennyeződéstől, és kiszolgáláskor mindig szalvétával kell átadni a kiválasztott nyalánkságokat a vásárlónak, ennek érdekében a kiszolgáló személyek megjelenésének ápoltnak, tisztának és higiénikusnak kell lenni, sőt kézékszereket sem viselhetnek. A folyó vizes kanálöblítőt vagy minden tégelyben külön adagoló eszközt, spatulát kell használniuk az eladóknak, a leöblített kanalat pedig nem szabad a pultra helyezett szivacsra, törlőruhára ütögetve vízteleníteni.
2019. 04. 04 Kovács Gergely Évek óta májusban ünnepli az ország a kézműves fagyit. Ez az év első nagy fagyizása, amikor féláron lehet fagyizni a Kézműves fagylalt napja alkalmából. 2019-ben elmaradt a Fagyi nap, amiről így írtak a szervezők: "Kedves Fagylaltrajongók! Sajnálattal kell közölnünk hogy az idei, 2018 május 8 magyar kézműves fagylalt napja országos rendezvényt NEM fogjuk megtartani. Tiltakozunk a diszkrimináló áfa rendelet ellen., ami a kézműves fagylalt ellehetetlenítését jelenti. Közel 10 éven át, több mint 800 fagylaltozó, évente több mint 100 ezer ember volt részese hazánk egyik leginkább,, közhangulat javító,, programjának. Sikeresen visszahoztuk a köztudatba a minőségi fagylalt, a fagylaltozás élményét, de sajnos a jelenlegi terheket már nem tudjuk tovább szó nélkül hagyni. Bár a vendéglátás éttermi szektorának a bevezetett 5% áfa egy utolsó pillanatban dobott mentőöv, a tölcséres fagylaltot továbbra is 27%-os áfakörbe sorolják, amivel képtelenség tovább dolgozni. Mi, akik fagylaltosként dolgozunk, leginkább a TI / ÖNÖK mosolyotokból(mosolyából) táplálkozunk, és az általatok megvásárolt fagylaltból élünk.
Bergmann Cukrászdák, Balatonfüred 1992-es nyitásuk óta a legjobbak közé tartozik a mára ikonikus balatonfüredi cukrászda. Igazi hangulatos enteriőr fogadja a vendégeket. Klasszikus cukrászdaként a kínálatukban megtalálhatóak a közkedvelt fagyi ízek, de ugyancsak ott vannak a trendek is. Közkedvelt cukrászdája a régiónak, aki arra jár, annak kötelező kipróbálni! 3 ínycsiklandó és könnyen elkészítő fagyi Az Arany Kaviár Étterem megkapta a borlapok Michelin-csillagát Mindenki egyen MA egy Pizzát MERT
A megye nevét adó Hunyad, majd Vajdahunyad település, királyi adományként, 1409. október 18-án került a Hunyadiak birtokába, akik ekkortól innen eredeztették nevüket is. Hunyad vára Erdély, sőt a történelmi Magyarország egyik legszebb vára. Több mint hatszáz éves története során ostromolták, tűzvész pusztította, többször gazdát cserélt, mégis sikerült megőriznie egykori pompáját. Hunyad várának abban is szerencséje volt, hogy Möller István restaurátor szaktudása által a Monarchia idején valósággal újjászületett. A várhoz több legenda is fűződik, falai közt az évszázadok során a nemzet számos nagyja megfordult, többek között a szabadságharc idején Bem József tábornok társaságában Petőfi Sándor is, aki a várkastély egyik bástyáján írta Vajdahunyadon című költeményét. De verset írt a városról Kazinczy Ferenc is, a dombon büszkén trónoló sasfészket Mikszáth Kálmán a "a várak királyának" nevezte. A Hunyadiak ősi fészke ma is büszkén hirdeti őseink dicsőségét. Vajdahunyad vára | Bagyinszki Zoltán fotográfus. Vajdahunyad vára most ismét megújul, a kivitelező konzorcium október 18-án, annak a 610. évfordulóján kezdte el a munkaterület kialakítását és az állványok felállítását, hogy Luxemburgi Zsigmond magyar király a Hunyadiaknak adományozta a dél-erdélyi birtokot.
A Zólyomi és Bethlen szárnnyal kiegészítve és számos átépítést hajtottak végre. 1725-ben már kincstári uradalmi hivatalok helyszíne és katonai célokat szolgál. A híres Horea-féle parasztfelkelés idején a vármegye nemességének védelmét biztosítja. A várat a később tűz és villámcsapások pusztították. Az elhúzódó helyreállítások végül 1870-től Steindl Imre nevéhez fűződik, aki egységesen gótikus stílusban igyekezett rendbe tenni. A várat évente több százezer turista keresi fel, napjainkban múzeumként üzemel. A közelmúltban felújításba kezdtek. Uniós forrásokból kívül-belül restaurálják, de a munkálatok alatt is látogatható marad. A 19 hónapig tartó restaurálás a főbb részeit érintik, a falak és födémek is megerősítésre kerülnek. A modern kori elvárásoknak megfelelően korszerűsítik, atervek szerint a jelenleg zárt részeit is megnyitják a látogatók számára. Nyitvatartás hétfő: 12:00-17:00 kedd-vasárnap: 09:00-17:00 óra között tart nyitva, utolsó belépés zárás előtt 40 perccel. December 24-25. és január 1. Vajdahunyad - A Hunyadiak ősi fészke. zárva Jegyár Felnőtt jegy: 31 lej Gyermek és diák jegy: 7 lej Nyugdíjas jegy: 16 lej A vár megközelítése Hunedoara, Str.
Az elnyújtott ovális alakú, É - D-i irányú várat kerítő sánc a K-i oldalon végig jól követhető, belső oldala kb. 2 m magas. A vár D-i részét az újkorban temetőnek használták, magában a sáncban is temetkeztek. A sánc tetején és oldalában düledező régi sírkövek láthatók, a D-i oldal végében emelt távközlési torony építésekor a temető legnagyobb részét felszámolták. Az erődítmény É-i és D-i végén a korábban itt folytatott kőbányászat során a sáncok elpusztultak. A Ny-i oldal hosszú sánca sem maradt meg, bár ezen az oldalon kisebb mértékben bányászták el a hegyet. A kiterjedt plató kisebb beásásokkal tarkított, füves terület. A vár É-i végében 10 m átmérőjű, 2 m magas kis halom található. Vajdahunyad Vára. Forrás: Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen, 1998. 33.
Az Aranyház és a várkápolna alá Bethlen kívülről ágyúteraszt építtetett. A várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár kútja, melynek kávájára egy török rab a 16. század közepén, arab betűkkel a következő török nyelvű feliratot véste: "ezt Hasszán írta, a gyaurok foglya a templom melletti várban". A vár keleti oldalának további szakaszát a Bethlen-szárny foglalja el. Ezt a 19. század helyreállításkor Rudolf főherceg személyes céljaira szánták. Belső felén látható a Steindl-féle beavatkozások ma is látható legjelentősebbike: a neogótikus loggia. A szárny külső, északkeleti sarkán áll a Hímes-torony. Az egész várat a déli oldalon kívülről a Fehér-rondella zárja le. A délnyugati rész az ún. Királyház, melyet Zólyomi Dávidné építtetett. Belső oldalán a csigalépcsőt rejtő Királylépcső-torony nyal, külső oldalán pedig a Kapisztrán-torony nyal kapcsolódik a palotaszárnyhoz. A Kapisztrán-torony ból felvonóhídon keresztül közelíthették meg a védők ostrom esetén a vártól 35 méterre lévő Nebojsza-torny ot.
Vajdahunyad (Hunedoara) városának D-i szélén, a Hunyadiak történelmi nevezetességű családi várának közelében, a Cserna és a Zalasd összefolyása felett emelkedő 319 m magas Szentpéter-hegyen fekszik a korai Árpád-korban épült Óhunyad vára. Erről Bóna István "az Árpádok korai várai" című, 1998-ban megjelent kötetében az alábbiakat írja: "Ó-Hunyadvárnak nincs köze a Hunyadiak Vajdahunyad várához. A várnép I. István korában nyitott temetője itt 1908 - 1913 óta ismert, a hosszovális alakú 220 x 70 m-es sáncvárat azonban először csak 1988-ban közölték, a magyar történészek 1989 előtt nem is ismerhették, régész is csak kevés tudott róla. Az egyik történészi irányzat a honfoglaláskori "Hétvár" egyikének véli a gótikus vár képzelt elődjét, a Bar-Kalan nemzetség I. Istvántól kisajátított várának, amelynek új névadója lett volna az első ispán, Hunod. A "realista" irányzat az első okleveles említésből (1256/76) kiindulva, ugyanezt a várat és a megyét tatárjárás utáninak tartja, míg a "földhözragadt" régészet ezúttal is az István-kori önálló ispáni vár létezését igazolta. "